Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-03 / 49. szám

az ember kényszerülve hordoz, s nyomásuk elviselhetlen, mivel el nem szakíthatok. Minél tagadhatatlanabb, egyszersmind elszomorítóbb az a tény, hogy sok házasságból hiányzik az egyetértés ékszere, annál szükségesebb, hogy az után az út után kérdezősködjünk, a melyet a házastársaknak választaniok kell, ha a békességet igazán megnyerni akarják. Az apostol megmutatja azt az utat a következő szavakban.' »Adja Isten, hogy egyenlő akarattal legyetek ti közöttetek egymáshoz, a Jézus Krisztus szerint*. Óh, hogy minden házastárs nem áll meg figyelemmel ennél az útmutatónál, s nem olvassa figyelmesen annak feliratát! Legyetek egyenlő akarattal egymás iránt, a Jézus Krisztus szerint, mondja az apostol, s hogy a célt az igazi egyetértést, elérhesd, ahoz az egyetlen út a Krisztus követése. (Folyt, köv.) Versmann u. Keresztesi Samu. KÖNYVISMERTETÉS. Protestáns Esték. Felolvasások a vallás, nevelés, történelem és társadalom köréből. II. füset. Pozsony, 1899. az ev. theologusok otthonának kiadása, 318 lap, ára 2 korona. A változott viszonyok által sürgetett intenzivebb egyházi tevékenységnek azt az ágát, mely vallásos felolvasások tartása által igyekszik éleszteni és termékenyíteni az egyházi életet, a pozsonyi theologiai akadémia tanárai néhány éve már, hogy szorgalmasan fölkarolták s úgy halljuk, hogy a közönség nagy érdeklődéssel látogatja ezeket a protestáns estéket. Az ily vallásos összejöveteleken az adventi és böjti alkalommal tartott felolvasásokból immár a Il-ik füzetet adták ki a pozsonyi tanárok. A Protestáns Esték Il-ik füzetében 10 szerzőtől 12 felolvasás olvasható, melyek közül 10 prózában és kettő versben van irva. Az elsőt (Monetheismus a görögöknél és az izraelitáknál) a most már néhai Pukánszky Béla írta és tartotta. A monotheizmus a keresztyénség elterjedésével lett az emberiség nagy részének vallása ; de eredetileg sokkal régibb, mint maga a keresztyénség. Két irányban, két ókori népnél, a görögöknél és az izraelitáknál készíttetett elő az egy igaz Istenben való hit ; a görögök a bölcseleti az izraeliták az erkölcsi monotheismus áldásával ajándékozták meg az emberiséget s készítették elő az »idő teljességé«-t. Am azért a világosság, a melynek fényében Hellas ege alatt csak egyes ihletett szellemek szemei gyönyörködtek, keleten, a kis Palestinában tűnt. fel, hogy legyen a népek világosságává. Az erkölcsi monotheismus tova plánlálása képezi Izrael nagy jelentőségét az emberiség lörténetében. A második felolvasásban (A fejedelemasszony udvara) Kovács Sándor pozsonyi theol. tanár Lorántffy Zsuzsánnáról fest szép jellemképet. »A reformáció nőeszméjének megtestesítője* ez a valódi nagyasszony, a kegyes nő, mint gazdasszony és családanya, az egyház és iskola hatalmas dajkaja. Erősen kifejlett egyénisége kiirthatatlanul bevésődött a nemzet lelkébe s alakját és nevét a költészet és a hála megóvta a romlandóságtól. Strom)) Lászlótól, a theol. akadémia harmadik tanárától két felolvasást közöl a 'Protestáns Esték*. »Szókratész«-e szép élet- és jellemrajz, melyben úgy tünteti föl ezt a hitből, bölcseségből és lélekerőből gyúrt csodálatos embert, mint Jézusnak, a golgotai nagy szenvedőnek prototypusát a pogányok között, a ki, mint Jézus, soha betűt se irt, csak a lélek az, a melyet örökül hagyott s melynek halhatatlanságában oly erős hittel bízott. Strompnak másik felolvasása, »Költözés más világba« címmel a halhatatlanság történetét ismerteti az emberiség életében. Tenorja ez: a halhatatlanság hite kitéphetetlenül ott él az emberek lelkében s bölcseletében ezen tépelődik, vallásában ez a megnyugodása. Albert József a provencei troubadourokról értekezik Kissé elnagyolt kép a letűnt korok szellemi életéből s egy kissé talán távol is esik a vallásos estéknek építő és oktató célzatától. Annál érdekesebb és épületesebb Pröhle Vilmosnak Az evangélium Japánban című felolvasása, mely becses fejezete a keresztyén misszió legújabb történetének. Megtudjuk belőle, hogy az evangéliumi keresztyénség Japánban csak a hetvenes években kezdett gyökeret verni, a mikor 1876-ban törvényhozásilag megszüntették a keresztyénség elleni tilalmat, a mikor az állami tisztviselők és a katonák heti pihenőjéül behozzák a vasárnapot, a mikor az ujjá szervezett japán iskolákban keresztyén misszionáriusokat és tanárokat alkalmaznak, s a mikor ezek folytán benszülött misszionáriusok lépnek a gyülekezetek élére. Az evangéliumi keresztyénség erkölcsi megszilárdulása azonban a Biblia japán fordításának köszönhető, mely munkával 1888-ban, tiz évi fáradság után dr. Hepburn angol misszionárius ajándékozta meg a japáni keresztyénséget. Ez időtől fogva elég gyors a keresztyének szaporodása Japánban, a hol 1.897-ben immár 40,378 evangéliumi, 52,706 római és 23,856 görögkeleti keresztyén volt. Masznyik Endre dr., a protestáns esték vezetője is két felolvasást közöl a kötetben. Egyik Jean Paul eszméi a leánynevelésről, melyet Lapunk olvasói az 1898-dik évfolyamból egész kiterjedésében ismernek. Másik a halotthamvasztásról szól, mely különlenyomatban is megjelent. Ebben elmondja szerző, hogy a halotthamvasztó kemencék Olaszországban, Angolországban, Franciországban Németországban, Svédországban, Svájcban és Amerika különböző államaiban immár javában működnek. Masznyik először egészségügyi, azután gazdasági s végre hitelvi szempontból tárgyalja a kérdést és a következő eredményre jut. A halotthamvasztás egészségi és gazdasági szempontból sokkal előnyösebb, mint a temetés; keresztyén hitelvi szempontból sem lehet megállható kifogást emelni ellene. A halottak eltakarítása első sorban nem vallási, nem is theologiai. hanem természettudományi és társadalmi kérdés, miben nekünk főleg arra kell vigyáz -nunk, hogy a nép a feltámadás kérdésében világosan