Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-26 / 48. szám

harminchatot megszüntetnek; illetőleg helyettük 36 nyolc­száz forintos állást fognak szervezni. Az ügy végleges rendezésekor a XI. fizetési osztályban csak a kézimunka, ének- és tornatanítók maradnak; ellenben az elméleti szaktárgyakra képesített okleveles polgári iskolai tanárokat azonnal a X. fizetési osztályba fogják kinevezni. E miatt és 26 új polgári iskolai tanári állás szervezése miatt a polgári iskolák dotációja az 1900-ik évi költségvetésben nem kevesebbel mint 72,088 forinttal emelkedett a mult évi költségvetéshez képest. így a polgári iskolák 1900-ik évi költségvetése 1.078,702 frtra rúg. A miniszter a XI. fizetési osztályt, a hol eddig csak a polgári iskolai igaz­gatók találtak elhelyezést, megnyitotta a tanárságnak is. Már a jövő évben 59 tanár nyer majd ilyenformán elő­léptetést. A felekezeti tanítók érdekében. Egy vidéki fele­kezeti iskolát a felekezet megszüntetett s a tanítóját min­den kárpótlás nélkül elbocsátotta. A tanító ez ellen kérvényt intézett a közoktatásügyi miniszterhez, a ki most következő elvi jelentőségű határozatot hozott: »A feleke­zeti iskolát fentartó hitközség, iskolája tényleges beszün­tetésétől kezdődőleg, az alkalmazva volt tanító részére egy évi teljes összilletményeit változatlanul kiszolgáltatni tartozik. Egy éven túl terjedő időre pedig addig, a míg az felbocsátott tanító a megszüntetett állomás javadal­mának megfelelően díjazott újabb állomást nem nyert, részére a felekezet pénztárából legalább oly összegű járulék biztosítandó, a mennyi szolgálati évei arányához képest a tanítót nyugdíjképen megilletné. Azon esetben pedig, ha a hitközség idő folytán a felekezeti iskolát újból felállítaná, a tanítónak elhagyott állomásához való joga újból feléled, bárhol volna is alkalmazva s kívánsá­gára a múltban élvezett illetményekkel oda visszahelye­zendő* A rajztanárképesítés reformja. Az országos rajz­tanár-vizsgáló bizottság javaslatot dolgozott ki a rajz­tanárképesítés új rendjéről. A javaslat, mely most már a kultuszminiszter előtt fekszik, megszünteti az eddigi sok­féle fokozatú képesítést és azt az uzust, mely szerint eddig fél oklevelet is osztottak, külön a mértani és külön a szabadkézi rajzra. A rajztanár-vizsgáló bizottság csak kétféle oklevelet akar ezután kiállítani: külön a közép-és külön a polgári iskolákra. Mindenikhez 4 évfolyam hallgatása útján juthatnak a jelöltek; az elsőhöz azonban a középiskolai érettségi, a másodikhoz kereskedelmi iskolai érettségi vagy tanítói oklevél szükséges. A pol­gári iskolai oklevelet nőknek is hozzáférhetővé teszi; azonban csak a művészi rajzi részét, a mit a bizottság a női kézimunkára való képesítéssel kiván összekapcsolni. A javaslat szerint két alapvizsga és egy szakvizsga után adnák ki az oklevelet. A II., III. és a IV. évfolyamok végén tartanának egy vizsgálatot. Az alsófokú inasisko­lára való képesítést a bizottság meg akarja szüntetni. Ifjúsági egyesületek. A mint a Debreceni Prot. Lapból olvassuk, a debreceni ref. főgimnázium tanári kara f. hó 12-én újra megkezdte a főiskolai oratórium­ban a már tavaly rendszeresített ifjúsági istentiszteleteket. Az első istentiszteleten S. Szabó József főgimn. tanár tartott beszédet Ján. 21 : 15 —17. alapján, az alsó osz­tályos gimnáziumi tanulók énekkara pedig alkalmi dara­bot énekelt. — Ilyen ifjúsági istentiszteletek, eltekintve a főgimnázium ifjúsága részére most is tartatni szokott istentiszteletektől, néhány évvel ezelőtt szokásban voltak Rudapesten is a más iskolába járó ref. növendékek, sőt az elemi iskolások részére is. Ezt az elaludt dolgot üd­vös volna feleleveníteni nálunk is. Iskolai aranykönyv. Dókus Gyula, a sárospataki főiskola világi algondnoka és neje Spillenberg Zsófia 1000 koronás alapítványt tettek a sárospataki főiskola javára. Az alapítvány évi kamatai, tekintet nélkül a val­lási vagy az anyagi viszonyra, évenként a legjobb érett­ségi vizsgát tevő tanulónak adandók ki az alapító levél értelmében. A »Tanítók Háza megnyitása®. Az Eötvös-alap országos tanító-egyesület által megalkotott »Tanítók Házát« mely egyelőre 50, Rudapesten felsőbb iskolákat látogató tanító fiúnak ad igen csekély díjért jó ellátást, f. hó 18-án avatták fel nagy ünnepélyességgel. A > Tanítók Háza«, a melyről lapunk jövő számában bővebben is szólunk, a Szentkirályi-utca 47. száma alatt van. Hatalmas, két emeletes ház, kényelmes berendezéssel, tágas kerttei, a melyekben a tanuló ifjúság alkalmas lakóhelyet nyer a tanítóság és az állam áldozatkészségéből. — A megnyitás délelőtt tiz órakor az internátus földszinti tanácstermé­ben folyt le. Ott voltak: Wlassics Gyula kultuszminisz­ter, Zsilinszky Mihály államtitkár, Berzeviczy Albert, Eötvös Lóránt báró, Beöthy Zsolt, Morlin Emil, Axaméthy Lajos, Halász Ferenc, Kacskovics. Neményi Imre, Verédy Károly, Mosdósy Imre, Kirchner Béla, G-roó Vilmos, Rényi József; az Eötvös-alap részéről: Péterffy Sándor, Geöz József, Lal&its Vendel, Ujváry, Józsa Mihály, György Aladár; továbbá Léderer Ábrahám, Lád Károly, Kiss Áron, Nagy László, Szőke István. Mint vidéki küldöttek jelentek meg: Kozma László (Debrecen), Pallós Albert (Kolozsvár), Kemény Gábor (Balassa-Gyarmat), Margitay József (Csáktornya), Nagy Lajos (Orosháza) és Barcsay Albert (Nagy-Enyed). A pedagógium dallosainak énekével kezdődött a megnyitó ünnepély. Az ének után Geöz József dr. az internátus igazgatója üdvözölte a minisztert s kérte hogy nyissa meg és keresztelje el a tanítók házát. Wlas­sics miniszter erre a következő lelkesítő beszédet mondta: A legbensőbb örömmel jelentem meg a mai ünnepen, mert ezáltal is tanúságát kívántam adni annak a meleg ragasz­kodásomnak, szeretetemnek és tiszteletemnek, melylyel a magyar tanítói kar iránt viseltetem. Örömömet fokozza az a tudat, hogy a tanítók házában nem csak egy jelentékeny művelődési intézettel szaporították nemzetünk közkincsét, hanem egyúttal a legszebb humanitárius intézetet is föl­avatjuk e házban. Igenis, művelődési intézet lesz e ház, mert ez nem csak otthont ad a tanítók gyermekeinek, hanem falai között ők lelkigondozást, vezetést, útmutatást nyernek a tudo­mányos pályára való előkészület nehéz munkájában. Igen, a legszebb humanitárius intézet is lesz e ház, mert csak varázsolják önök lelki szemük elé az anyagi gondok­kal, az élet nehéz küzdelmével harcoló tanítót, kit az isteni gondviselés kiváló tehetségű gyermekekkel áldott meg, de az anyagi eszközök fogyatékossága megfosztja a gondos szülőt a tovább neveltetetés áldásaitól. A szív legsajgóbb fájdalmából, az édes szülői szeretetből és gondosságból fakadt könnyeket törli le e ház. És hány letörölt könnycsepp lesz egy-egy megmentett gyöngyévé a magyar műveltség kincsesházának. Ezért nincs e hazában senki, a koldustól a trónig, a ki ne örülne e nemes célú

Next

/
Oldalképek
Tartalom