Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-26 / 48. szám

ezen célra megállapított 500,000 forinton felül még 100,000 forint engedélyezését kérje. A tiszántúli ev. reform, egyházkerület közgyűlése f. hó 17-én délután véget ért. Az utólsónapi ülésen választották meg az új szervezeti szabályzattal konstruált kerületi tanügyi bizottság tagjait. Az egyházkerület a maga részéről e bizottságba Szabó János, Széli Kálmán, Bencsik István, Zsigmond Sándor espereseket, Kiss Albert és K. Tóth Kálmán tanácsbirókat, Horthy István, Lengyel Imre, György Endre, B.itoók Zsigmond egyházmegyei gondnokokat, Farkas Antal tanácsbirót s XJjfalmsy Béla világi főjegyzőt választotta meg. — Feltűnést keltett a szatmári egyházmegye felterjesztése ama panaszszal, hogy a szatmári apácák zárdájában bentlakó ref. vallású növendékeket a törvény ellenére sem vallásórára nem engedik ki, sem hozzájuk hitoktatót nem becsátanak be, s ezt a sérelmet azzal is tetézik, hogy a ref. vallású leányok bizonyítványában a hittan rovatát a zárdában töltik ki. Egy szóval, prozelitákat igyekeznek nevelni a gondjaikra bízott prot. leányokból. Mint Biky Sándor esperes felemlítette, nem is egészen sikertelen ez a lélekhalászás, meri a zárdából kikerült kálvinista leányok közül több apáca szeretne lenni. Hasonló sérelmi esetet sorolt fel Dorogi Lajos heves-nagykunsági esperes a török-szentmiklósi zárdából. A közgyűlés, gróf Degenfeld József főgondnok indítványára megbízta az elnökséget, hogy egy hónap lefolyása alatt beszerezvén úgy Szatmárról, mint Török-Szent-Miklósról a sérelmes konkrét esetek adatait, először is az illető r. katholikus egyházi főhatóságnál, a szatmári püspöknél és egri érseknél keressen jogorvoslatot; ha pedig az sikerre nem vezetne, további eljárás végett az ügyet a konventhez terjeszsze fel. — Azok, a kiket aggodalommal töltenek el a szórványosan itt-ott jelentkező tömeges kilépések az egyház kebeléből, megnyugvást találhatnak a csökmői esetben. A csökmői egyháznak számos híve másfél évvel ezelőtt felekezetnélkülivé lett s e bomlasztó mozgalom hatása alatt községi jellegűvé lettek az egyház iskolái. De egy év alatt nagyot változott a csökmőiek gondolkozása. A hitehagyók lassankint visszaszállingózlak az egyház kebelébe, a község pedig arra a meggyőződésre jutott, hogy az iskolák jobb kezekben vannak a? egyháznál, mert a gyermekek valláserkölcsi nevelését sokkal sikeresebben vezetheti az egyház, mint a község és az iskolákat visszaadta az eklézsiának. Az ily módon ujonan megállapított fizetésleveleket a kerületi közgyűlés örömmel erősítette meg. — Adásvételi, kölcsönügyek, szerződések és fizetéslevelek megerősítése után a közgyűlés késő este, az elnökség éltetésével véget ért. Dr. Bartók György püspöki körlevele, Dr. Bartók György erdélyi ref. püspök gyönyörű pásztorlevelet intézett egyházkerülete papságához és híveihez. Az igazi pásztori lélektől lüktető levél legelső sorban a papságot hívja fel az aratás szent munkájára, a hit nemes harcának megharcolására, a küzdelemre a hitetlenség, a vakhit, a babona és a sötétség urai ellen. Kéri, és inti lelkipásztor társait gyülekezeteink odaadó, szeretetteljes gondozására. A levél második része az egyház gondviselőihez, de utánok minden taghoz szól s felhívja őket az egyház érdekében végzendő munkában való részvételre, hogy mindnyájan igaz keresztyének, valódi protestánsok, jó kálvinisták legyenek. Végül a papokat és az egyháztagokat együttvéve felhívja a levél a tudománynak a vallással kibékítésére és a köz- és társadalmi életnek az evang. ereje által leendő megnemesítésére. — A hatalmas pásztori levél fényes bizonyságot tesz a felől, hogy dr. Bartók Györgyben egy igazi evangéliumi püspököt nyert Erdély. Bárcsak meghallanák szavát úgy a Királyhágón túl, mint azon innen! Templomavatás. A kis szilágvmegyei Völ.sök református gyülekezetének hosszű időre emlékezetes napja volt folyó hó 12-én. Megérte, hogy új templomot emelhetett az Úr imádására s azt szent céljának át is adhatta. A gyülekezet örömét és boldogságát még csak fokozta, hogy az új templom felavatására maga dr. Bartók György püspök is megjelent, Kenessey Béla egyházkerületi főjegyző és Nagy Károly kolozsvári theologiai tanár kíséretében. A püspök már 11-én útnak indult s útjában Zsibón, Sülelmeden, Szamos-Udvarhelyen, Szamos-Széplakon és Benedekfalván lelkes üdvözlésekben részesült, nemcsak a sajat hívei, hanem a görög katholikus lelkészek részéről is. Tizenegyedikén este Cikőn szállt meg a püspök, hol Péchy Mihály és neje Degenfeld Mária grófnő vendége volt. 12-ikén reggel érkezett a püspök fényes kísérettel Szilágy-Csehre, a hol a diadalkapu alatt ünneplő közönség élén dr. Bartha Lajos fogadta. Az állami iskola növendékei nevében csokrokat nyújtottak át neki. A templom díszkapuja előtt Benkő Albert lelkész fogadta a püspököt, kinek itt az óvoda növendékei nevében nyújtottak át virágcsokrot. Ezután istentisztelet volt, melyen a püspök prédikált. A parókhián a küldöttségeket fogadta s azután hosszú kocsisor kiséretében Völcsökbe kocsizott a társaság, ahol diszkapu alatt az egyház érdemes lelkésze, Barabási Lajos fogadta. Az új templom felavatóbeszédét Bartók György püspök mondta el a templomban. Utána imát mondott Visky Pál esperes, alkalmi egyházi beszédet Kenessey Béla. Templomavatás után bankett volt. ISKOLA. Tanítói és tanári fizetések kiegészítése. Az 1893. évi XXVI. t.-c. alapján minden iskolafentartó kérheti az államot, hogy tanítója fizetését egészítse ki 400 frtig vagy — ha már öt év óta működik a tanítója — 450 frtig. Az.1899-iki állami költségvetésben e címen 1,488,000 koronát vett fel a tanügyi kormány. Az 1900-iki költségvetés e címen 2.120,000 koronát ír elő. Hogy mily rohamosan vették igénybe az iskolaföntartók az állam kasszáját, mutatja az a tény, hogy 5 év alatt, megnégyszereződött a költségvetésnek ez a tétele. A fizetéskiegészítési törvény szellemét látjuk a kereskedelmi iskolák körében is terjedni, a mennyiben a jövő évre a nem állami felső kereskedelmi iskolák tanárainak fizetéséhez az állam 45,000 forinttal járul hozzá. Csupán a nem állami polgári iskolai tanárok fizetésrendezése maradt ki a jövő évi költségi vetés keretéből. A segédtanári állások megszüntetése. Régi panasza volt a polgári iskolai tanárságnak az 500 frttal díjazott segédtanári állás ellen. Nem kevesebb, mint 144 ilyen segédtanárja volt az állami polgári iskoláknak. Természetes, hogy ennyi fizetésért okleveles tanár az előlép tetés reményében sem vállalkozott a polgári iskolai tanárságra, minek következtében akárhányszor egyszerű elemi iskolai tanítókat neveztek ki polgári iskolai állásokba. A polgári iskolák eme szégyenletes intézményét Wlassics Gyula miniszter meg akarja szüntetni. A közoktatásügyi költségvetés szerint a 144 segédtanári állás közül már