Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-26 / 48. szám

mindenek előtt az átdolgozott Zsoltárok foglalnak helyet, még pedig a 4., 7., 10., 12., 14., 19., 36., 41., 55., 59.v 75., 103., 105., 108., 109., 111., 112., 113., 121., 125., 127., 134., 135., 141., 143., és 148-dik, összesen tehát 26 Zsoltár átírása. Ekkép a korábbi öt füzetben közzé tett zsoltárokkal együtt a kijelölt zsoltárok átírása jobbára egy-egy példányban előttünk áll. A közrebocsátó azonban kívánatosnak tartja, hogy mindenik zsoltárból versenydarabok is lennének, hogy nagyobb választék állana a revízió rendelkezésére. — A füzetben átdolgozott Dicséretek is vannak. Még pedig az 1., 7., 13., 15., 19., 34., 49., 61., 64., 67., 68., 72., 73., 140., 164., 179., 190. számú dicséretek átdolgozása. Az átdolgozott dicséretek száma 17; az Erdélyi Énekesből 2 (a 30. és 35. számú ének). A kiadó némi panaszszal említi föl, hogy ezzel a javítási munkával is kevesen foglalkoznak a hozzáértők közül. Harmadik helyen Uj Dicséretek-^, szám szerint 34-et közül a buzgó kiadó! Ezekre nézve azt jegyzi meg a Tájékoztatásban, hogy néhány egészen eredeti darabon kivül az énekek többi része átalakításból s átdolgozásból származik, s hogy van egy pár fordított ének is a gyűjteményben. Végül, jelzi a kiadó, hogy az alkalmi énekekre is gondot kiván fordítani s e végből fölhívja a működni óhajtók figyelmét konfirmációi, keresztelési, esketési énekek szerzésére. — A közrebocsátott füzethez érdemileg később kívánunk hozzá szólani; most csak jelezzük megjelenését s különösen felhívjuk rá egyházi közönségünk figyelmét. Az énekügy revíziója mindnyájunkat kell, hogy érdekeljen, mert első rendű ügye az a közegyháznak. Sajnos, hogy ily lassan, hogy ily csekély érdeklődés kíséretében megy előre ennek a nagyfontosságú kérdésnek is a megoldása. (F.) Evangéliumok és Epistolák, vasárnapokra és ünnepnapokra, prot. egyházak, lelkészek, tanítók, iskolák és családok használatárai Összeállította Feyér Gyula pürkereci ág. h. evang. lelkész. Brassó, 1900. Zeidner Henrik tulajdona. 187 lap, ár^ fűzve 30 kr., kötve 40 kr.— A templomi bibliaolvasás előmozdítására szánt célszerű kis perikópás könyvecske, melyben a keresztyén ünnepekre és vasárnapokra egyes szakaszok vannak felvéve az evangéliumokból és az apostolok leveleiből, az ismeretes prot. perikopa-rendszer szerint. Kálvinista gyülekezetekben, hol a biblia-olvasás, fájdalom, egészen kiment a szokásból, nem igen számíthat kelendőségre e könyvecske; de lutheránus egyházak lelkészei és tanítói jó hasznát vehetik e gyűjteménynek a biblia templomi olvasásánál, annyival inkább, mert tudtunkkal ilyen perikópás-könyv csak az erdélyi szász lutheránus egyházban van. ** Ügyes-bajos ember könyve. Útbaigazítás minden bajban a mindennapi életben előforduló összes törvények és rendeletek nyomán. Irta: K. Nagy Sándor, pestvidéki kir. törvényszéki biró. Kiadja a Franklin-Társulat. 1899. (Falusi Könyvtár 46. szám.) Ara 50 kr. A nép számára mindent magában foglaló s minden ügyesbajos dologban tanácsot adó hasznos könyv; tartalmát tekintve úttörő munka. Szerző neve nem ismeretlen a népszerűsítő irodalomban. Tőle jelent meg már előbb : >Bűn és bűnhődés vagy a büntető törvénykönyv«. »Csend és rend legyen vagy a kihágási törvénykönyv*. »Ne bántsd az állatot, vagy az állatvédő törvények példákban* stb. Egyházi körben is előnyösen ismerjük a szerzőt, ki a bihari ref. egyházmegyének buzgó tanácsbirája s mióta Budapesten lakik, az itteni egyháztársadalmi munkákban is tevékeny részt vesz. Ebben a könyvében igyekezett összegyűjteni mindazokat a törvényeket és rendeleteket, melyek a mindannapi élet különböző foglalkozásaiban, különösen a falusi életben előfordulnak és ezeknek összegyűjtésével az volt a célja, hogy mindenki meglássa, megtudja, hogy milyen ügyében-bajában kihez vagy hová kell fordulnia, kitől kell tanácsot kérnie, sőt tanácsadó hiányában is fellelje e könyvben a vezetőt. Hogy pedig mindenki könnyen megtalálja e könyvben azt, a mire szüksége van, betűrendben vannak felsorolva az esetek és ha valaki bővebben akar tudni arról az esetről, mindenütt hivatkozás van a törvény vagy rendelet számára, hogy arra a törvények vagy rendeletek gyűjteményében rátaláljon. — Lelkészeink bátran ajánlhatják e kis könyvet az ügyes-bajos emberek figyelmébe. ** Értesítés. »Egyházi Beszédek * című művem első kiadása teljesen elfogyott, miért is második kiadást rendeztem belőle. A második kiadás is már megjelent és nálam, valamint Kókai Lajos könyvkereskedésében (Budapest, Károly u. 1. sz,) 1 írt 20 krért megrendelhető. — Péczel, 1899. nov. 22-én. Arany Gusztáv, ref. lelkész. EGYHÁZ. A nem róm. kath. lelkészek kongruája ügyében Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a képviselőház f. hó 18-iki ülésének elején törvényjavaslatot terjesztett a ház elé, a melyben a lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló 1898-ik évi XIV. törvénycikk végrehajtására százezer forintnyi póthitel megszavazását kéri a törvényhozástól. E póthitel szükségét az idézte elő, hogy utólag, a kongrua-munkálatok fonalán jöttek rá a már megszavazott 500,000 frt elégtelen voltára. A törvényjavaslat következőleg szól: 1. §. Az 1898. XIV. törvénycikk 2. és 10. §-aiban meghatározott célra az 1899. évi államköltségvetésben megszavazott 500,000 frton felül a pénztári készletekből fedezendő 100,000 frt póthitel megszavaztatik. 2. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy ezen összeget az 1899. évi VIII. törvénycikkben foglalt állami költségvetés »rendes kiadások* 21. fejezetének 67. címe alatt számolhassa el. 3. §. Ezen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajsásával a vallás- és kösoktatásügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter bízatnak meg. — A javaslat megokolása kiemeli, hogy már a törvény megalkotásakor és azóta is kifejezésre jutott komoly bajok támogatják a miniszternek azt a törekvését, hogy a lelkészek jövedelmének kiegészítése minél teljesebb mértékben megvalósíttassék. Altalános az az óhaj, a minek a kormány is az országgyűlésen több alkalommal kifejezést adott, hogy a kiegészítés lehetőleg 1200, illetve 600 koronával vegye kezdetét. Ez indítja a minisztert arra, hogy az 1899. évre