Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-11-19 / 47. szám
A római világ kiváló súlyt fektet Oroszországnak azon szándékára, hogy 1900-tól kezdve elfogadja a Gergely-féle naptárt. Ha ez a terv sikerül, kétségkívül nemcsak külső közeledést fog létrehozni Kelet és Nyugat között, de a mikor arról gondolkoznak, hogy a szakadás tulajdonképen csak külső és másodrendű kérdések következtében állott elő s áll fenn. észrevették, hogy a görög naptárnak tervbe vett félretétele figyelmet érdemlő tény volna. A protestáns országok is, mint Németország, Svájc, Hollandia, Dánia, csak 1700-ban, az új század kezdetével fogadták el a római naptárt. Anglia csak 1752-ben fogadta el, Svédország 1753-ban, 171 évi ellenállás után. »Oroszországot illetőleg, — mondja egy katholikus folyóirat — az támaszt még kétségeket, hogy sikerül-e megnyerni a cár jóakaratát, mert ő az orthodox egyház feje. A római naptár elfogadása azt eredményezné, hogy a húsvét és a többi változó ünnepek összeesnének a római egyházéival. Vájjon nem a vetélytárs egyház túlsúlyának elismerése volna-e ez ? — De elvégre is úgy látszik, hogy ez az akadály le van győzve és az ügy megoldásra kerül, most Oroszország elhatározása erős lévén, a cár nem fog soká vonakodni. Idővel aztán a disszidens egyházakkal való egyesülés útjából is egész Keleten elsimúl a nehézség«. * Rómában nagy előkészületeket tesznek az év végén kezdődő jubileum ünnepségeihez. A pápa dec. 24-én ünnepélyesen meg fogja nyitni a szent kaput, melyet egyik elődje XII. Leo falazott be 1825-ben. Ehez a ceremóniához kell neki egy kalapács, valamint a befalazáshoz egy vakoló kanál. Mindkét szerszám aranyból lesz és a kath, püspökség ajándékozza meg velük a legfőbb püspököt. Egyidejűleg három bibornok, kiket a pápa választ ki, három más helyen ugyanazt a szertartást fogja végezni. Génua papsága felhívást intézett olasz tiszttársaihoz, hogy a három bibornok részére szintén szerezzenek be közadakozás útján ezüst-kalapácsot és vakoló kanalat erre az alkalomra. Egyszóval Róma nagyon ismeri, mely csatornákon foly be legkönnyebben a világ aranya az örök városba. A Christianisme után Lic. Rácz Kálmán. IRODALOM. ** »Révész Imre emlékalap* életbeléptetése iránt Balogh Ferenc debreceni theol. tanár reszletes indítványt terjesztett be a tiszántúli egyházkerület mult héten tartott közgyűlése elé. A tiszántúli kerület kezdeményezésére ugyanis »Révész Imre emlék-alapítvány« gyűjtetett, melynek tőkéje körülbelül 5000 forint, s az alapítvány rendeltetése az egyháztörténeti irodalom segélyezése. Balogh Ferenc azt indítványozza, hogy ez alapítvány évi kamata értékesíttessék a magyar protestáns egyháztörténelmi irodalom tovább fejlesztésére. Legtermészetesebb kezdemény volna első sorban Révész Imre szellemi emlékének megújítása és íentartása, mely egyszersmind a prot. öntudatot is szilárdítaná. Révész Imre pátenskori nagybecsű dolgozatai kiadásra várnak. Hogy azok megjelenjenek, 300 frt segélyre volna szükség; a többi költség előfizetés útján volna fedezhető. Megjelenés után az eredeti kéziratok az egyházkerületi levéltárba adatnának a későbbi kiadás tulajdonjogával. Másodsorban kiadandó volna Révész Imre nagyhatású műve: »Kálvin élete* és a kálvinizmus elvei, a mely mü rendkívüli szilárdító hatása máig is tart és ha kaphaló volna, kiszámíthatlan hatást tenne a jövő nemzedékre is. Ezt ki kellene nyomatni 1000 példányban és az öt református egyházkerületnek a közép és felső iskolák száma szerint, 700 példányban rendelkezése alá bocsájtani, hogy mindenik egyházkerület jutalomkönyv gyanánt, bizonyos évek során, osztassa ki főgimnáziumot, tanítóképezdét és akadémiai tanfolyamokat végzett jelesebb növendékei közt, mint a Révész Imre emlék-alapítvány adományát. Háromszáz példány pedig könyvárusi bizományba adatnék elárúsításra, hogy a kiadási költség részben a várható jövedelemből fedeztetnék. A Révész Imréhez intézett történeti és tudományos értékű levelek, melyek kivált az 1850. és 1880. közötti nevezetes korszakra vetnek világot és úgy hazai, mint egyházi átalakulási eseményeinkhez nagy becsű adattárt képeznek, szintén kiadandók volnának. Ezen művek fokozatos és egymásutáni közrebocsátásával indulhatna meg az emlék-alapítvány életbeléptetése, oly módon, hogy az alapítvány évi kamata fordíttatnék évről-évre egyháztörténelmi irodalmunk segélyezésére mindaddig, míg Révész Imre történeti értékű fontosabb művei közkincscsé tétetnek és e nagy férfiúnak ércnél maradandóbb szellemi emléke ily módon felállíttatik. Az egyháztörténeti és tudományos irodalom további miként segélyezése és fejlesztése később határoztatnék meg. — Ez indítványt a tiszántúli ref. egyházkerületnek f. hó 14—16-án tartott közgyűlése egyhangúlag és közlelkesedéssel el is fogadta s megbízta az egyházkerület elnökségét, továbbá az indítványttevő Balogh Ferencet és Révész Kálmán kassai lelkészt, hogy Révész Imre műveinek kiadási sorrendjére nézve készítsenek egy tervezetet. ** A szociálizmus erkölcsi alapja címen dr. Firtsch Gergely, a dunáninneni ev. egyházkerület püspöki titkára korszerű kis munkát adott ki B. Gyarmaton. A hét fejezetbe osztott munka három első részében a francia, angol és német szociálista írók rendszereivel foglalkozik s Fourier-től kezdve Lassalle-ig, és Mart-ig minden nevesebb írót felölel s erkölcsi szempontból megbírál. A 4-ik részben, a szociálizmus erkölcsi rendszerét ismerteti és követeléseit pontról-pontra cáfolja. Az 5-ik részben a római egyház, a 6-ikban az evangéliumi egyház állásfoglalását tünteti föl a szocializmussal szemben, s. végül a 7-ikben szociálizmus és keresztyénség címen arra az eredményre jut, hogy a szociális bajok orvoslására ne a