Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-11-19 / 47. szám
külső körülmények és a közgazdasági helyzet változtatásában keressünk gyógyító írt. hanem a belső ember megjavításától várjuk a társadalom javulását. Nem a társadalmat kell reformálni, hanem az egyénekből kell kiirtani a társadalmi bajok gyökerét, a bün erejét. A szociálizmus leküzdésére nekünk csak egy a javaslatunk, hogy a keresztyén egyházak komolyan vegyék Isten által elébök tűzött feladatukat. Az egyház szociális munkája ebbe foglalható össze: tegyük jobb keresztyénekké az embereket. A szociális bajoknak az fő-fő orvossága: legyünk mindnyájan jobb keresztyének. — Ez a nagyérdekű és nagyon aktualis munka rövid tartalma. A munka szerzője komolyan gondolkozó, melegszívű hivő keresztyén, kinek határozott és jellegzetes álláspontja van. A szociálista írók és rendszerek fölött erős, de tárgyilagos kritikát gyakorol, s a keresztyén invidualismus elvét, mely szerintünk is egyedül védő és gyógyító szer a társadalmi bajok ellen, következetesen és világosan domborítja ki. Ilyen álláspontról a szocializmus magyar nyelven még nem volt ismertetve s ebben a tekintetben a munka hézagpótlónak nevezhető. Kár, hogy a szerző kissé idegenszerűen, németesen ír. Ám azért melegen ajánljuk olvasóinknak, különösen egyházi férfiainknak ezt a 77 lapra terjedő becses kis munkát, mely egy koronáért a Balassa-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársaságnál szerezhető meg. (F.) ** A Magyar Könyvtár most megjelent novemberi füzetei közüi négy a magyar, kettő a külföldi irodalomnak van szentelve. Klasszikusaink közül ismét Arany János nevével találkozunk, kinek »Buda halála* című eposzát Moravcsik Géza látta el magvas bevezetéssel. A régibb magyar irodalom nagyjai közül Kazinczy Ferenc van képviselve, kinek »Pályám emlékezete« című önéletrajzából a legérdekesebb fejezeteket válogatta ki és látta el a szükséges bevezetéssel és jegyzetekkel Balassa József. A modern magyar irodalomnak egyik legnépszerűbb írója, Rákosi Viktor jut szóhoz a 135. számú füzetben, mely a pompás humorú elbeszélőnek egyik legjobb ízű rajzával, a »Leendő özvegyem történeté«-vei nyilik meg és egyebek közt »A drámai szende lencséje* című kacagtató humoreszket is tartalmazza. Igen érdekes a 136. sz. füzet is. melyben Zöldi Márton a régi magyar szinészvilágből vett »Színész-históriák*-at mond el, kitűnően jellemnzve Thespis kordéjának tarka világát. A külföldi írók közül most Anatole Francé-ot, a nagy francia elbeszélőt mutatja be a »M. K.«, még pedig egyik legkedvesebb műve, a Noziére Péter Apró Történetei révén, melyeket egy Anatole France-szal congeniális író, Ambrus Zoltán fordított magyarra. A másik külföldi füzet befejezi Poe Edgár »Rejtelmes történeteidnek a »M. K.* régebbi füzetében megindult sorozatát, ezeket a fantasztikus, geniális elbeszéléseket, melyek egy egész irodalmi műfajt teremtettek meg. A »M. K.«-nak e füzetekkel együtt már 140 száma van, az év végén pedig másfélszázra fog rűgni e becsesnél becsesebb munkák lajstroma. Egy szám ára 15.; teljes jegyzéket ingyen küld a kiadóhivatal: Lampel R. (Wodianer F. és Fiai). Andrássy-út 21. ** Olcsó Könyvtár. Nincs a magyar gyűjteményes vállalatok közt egy sem, mely népszerűségre vetekednék a Gyulai Pál szerkesztette Olcsó Könyvtár--ral. Ezek a kitűnően megválogátott- csinos nyomású füzetek felölelik a világirodalom és hazai litteratura egész gazdag körét. Új számai ékesen tanúskodnak erről. Klasszikusaink közül Tompa Mihályt vezeti be a vállalat, költői munkásságánakelső hires gyűjteményével: Népregéi-ve1 (1133—35. sz.) és Regéivel* (1139 — 41. szám), melyek tudvalevőleg megindították a negyvenes évek nép- nemzeti irodalmának fényes korszakát. Vörösmarty, a kinek kisebb eposzait adja közre a vállalat, most a gyünyörű Cserhalom-mai szerepe] (1138. sz.) Tinódy Sebestyén verses krónikája Budai Ali Basa históriája (1130. sz.) költői érték szempontjából lantos krónikásunk legjobb munkája, melyhez Szilády Áron, a régi magyar költészet érdemes búvára írt jegyzeteket. Egy igen kedves népszínmű, Bérezik Árpád Postás Klári-ja tölt be egy (1136—37.) kettős füzetet, míg a modern német drámairodalmat Sudermaan Keresztelő János-a. képviseli (1144—46. szám.) Váradi Antal jeles fordításában. Sophokles örök szép tragédiájának a Trachisi nők-nek (1131—32. szám.) fordítását Csiky Gergely avatott tollából kapjuk. Berzeviczy Albert, a szabad Lyceumban előadott népszerű értekezéseit adja közre a Partementekről című füzet (1142—43. sz.) míg Wertheimer Ede Az 1811/12-iki magyar országgyűlést targyalja, (1126—29. sz.) a nemzeti törekvések az első nevezetes küzdőterét. Az Olcsó könyvtár egyes száma 10 kr. és méltán megérdemli azt a népszerűséget, melyben immár negyedszázadja, hogy része van. ** A >Hajnal« belmissziói folyóirat, dr. Szabó Aladár szerkesztésében a következő tartalommal jelent meg. 1. A szabadságban álljatok meg! Szabó Aladár. 2. Bóra Katalin. Grátz Mór. (Mutatvány a »Protestáns Árvaházi Képes Naptár« 1900. évi folyamából. 3. Mutatvány a »Köszörű* újabban megjelent füzeteiből: 1. Cserey Ilona. (Történeti rajz.) Irta: Juhász Sándor. 2. Romlásfalva. (Költemény.) Sántha Károly. 4. Speculum veritatis. 5. Tárca: Reformáció ünnepén. (Költemény.) Nagy Vince. 6. Missziói mozgalmak. 7. Irodalom. 8. Bibliai thémák. ** A debreceni »Hittanszaki önképzőtársulat* közlönye 30-ik évfolyamában indult meg f. é. október 1-én megjelent első számávai. A közlöny ez évi szerkesztői Uray Sándor IV. és Nánássy Lajos II. éves theológusok. Az első szám tartalma a következő: Alkalmi imádság. Nánássy Lajostól. — Olvasóinkhoz. A szerkesztőktől. — A legszebb hangszer (Költ.), Kováesy Kálmántól. — Szép nyilatkozatok. Germanicustól. — Alvinczy Péter irói munkássága. Nánássy Lajostól. — Gondolatok Hegedűs S. beszédéről. Uray Sándortól. — Őszi vasárnapi imádság. Diakónustól. — Különfélék. — A Közlönyt, melynek előfizetési ára vidékre 1 frt 70 kr., ajánljuk theol. akadémiai ifjúságaink figyelmébe és támogatásába.