Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-12 / 46. szám

gozásban 1900. év május 15-ig küldendők be a theoló­giai akadémia igazgatójához. Az indokolatlan késedelem­mel beadott dolgozatok nem fogadhatók el és szerzőjük nem bocsátható szóbeli vizsgálatra. A tanári kar megállapodása szerint kiadta Budapest, 1899. november 1-én Szőts Farkas, theol. igazgató. 1789. sz. 1899. Jóváhagyom és kihirdetésüket elrendelem Szász Károly, dunamelléki püspök. A tiszántúli ref. egyházkerület tanügyi bizott­sága mult hó 26-án tartotta ülését Debrecenben, hogy az egyházkerületi gyűlésre felterjesztendő iskolai ügyeket előkészítse. A gyűlésen Dóczy Imre egyházkerületi közép­iskolai felügyelő részletesen referált az iskolatátogatások alkalmával szerzett tapasztalatairól. Az általában elismerő jelentés felmutatta az egyes iskoláknál még feltűnő hiá­nyokat, s a bizottság el is határozta, hogy azok eltüntetése végett felkéri a kerületi gyűlés útján az egyes fentartó testületeket. — Az új állami tantervhez képest, az állam­segélyes gimnáziumok első osztályára nézve a bizottság megállapította a tankönyveket. Az érettségi vizsgálati sza­bályzatot úgy^ módosították, hogy az írásbeli dolgozatok tételeit., a szaktanárok javaslatai alapján, a vizsg. bizott­ság elnöke jelölje ki. Felkérik a kerületet, hogy a tanári eskü letételét minden új tanártól kívánja meg, s e végből egy hivatalos esküformát szerkesztessen. Megbízta a bizott­ság Dóczy Imrét, hogy dolgozzon ki utasítást a gimn. igazgatók számára. Elfogadta a középiskolai felügyelő nyugdíj ügyére vonatkozó javavaslatot. A karcagi és a hajdú-nánási gimnáziumok államsegély szerződését párto­lólag terjesztik fel a konventre. Elhatározták, hogy a kar­cagi gimn. nyilvánossági jogának egyszer s mindenkorra megállapítását kérni fogják ; ugyancsak felterjesztést intéz­tetnek a kerület által a kultuszminiszterhez a debreceni ref. tanítónőképezde 3-ik osztálya nyilvánossági jogának megadása iránt. A debreceni főiskola igazgató-tanácsának mult hó 27-én tartott ülésén meghallgatta a tanács a főgim­náziumról és a tanítóképezdéről tett jelentéseket, továbbá a gazdasági albizottságnak a főiskola mult évi háztartá­sáról szóló elszámolását. Dóczy Imre a főgimnáziumban végzett látogatásai eredményéről tett jelentést, a miből kitűnt, hogy a főiskola a mai kor követelményeinek ön­erején nem képes megfelelni és elkerülhetetlenné kezd válni az államsegély kérése. Az iskolai törzskönyv és adattár szerkesztésével a tanács Balogh Ferencet bízta meg. Megtette az előkészítő lépéseket a főiskolai könyvtár kibővítése iránt. Ugyancsak intézkedett, hogy javaslatok készíttessenek az iskolai betegápolás és a köztisztaság dolgában is. A tanítók házának megnyitása. A tanítók házát november 19-ik napján nyitják meg és avatják fel ünne­pélyesen. A megnyitásra küldöttségileg hívják meg Wias­sics Gyula közoktatásügyi minisztert is. Az uj középiskolai tanterv. A kultuszminisz­tériumban e hó 2-án ankétet tartottak, hogy az új közép­iskolai tanterv életbeléptetésének módozatait megállapítsák. Az ankéten, a miniszter képviseletében dr. Hóman Ottó elnökölt. Fináczy Ernő volt az előadó, a ki a tanterv életbeléptetésére nézve négy szempontot tart fontosnak. Első a tanulmányi szempont, második a tankönyvek szem­pontja, a harmadik a miniszter intenciójának figyelembe vétele, a negyedik pedig a tantervek utasításai. E szem­pontok figyelembevételével némi átmeneti intézkedések mellett (főleg a földrajz és történelem tanításának szem­pontjából) lehetségesnek tartja, hogy az új tanterv a jövő tanévben a második, a harmadik és negyedik, az azután következőben pedig az V-ik és Vl-ik és végül a következőben a Vll-ik és VlII-ik osztályokban életbelép­tettessék. A szükséges átmeneti intézkedések nem gátolják a tanulmányi eredményt. Beöthy Zsolt hozzájárult Fináczy javaslatához, de a magyarnyelv és történelemre vonatkozó­tovább menne; főleg a reáliskolában a magyar tanítást az egész vonalon életbeléptetné. Heinrich Gusztáv nem ért egyet Fináczy tervével, minthogy azt az anyagot, a mely szükségképen átmeneti intézkedéseket kiván, nem lehet kicsinyelni, de főleg abból a szempontból sem, hogy az utasítások sem készültek el. Szerinte a jövő évben a második osztályban volna életbeléptetendő az új tanterv; a következő tanévben, amennyiben az utasítások elkészül­tek, gyorsabb menetben is életbeléptethető. Hóman min. tanácsos kérdésére Beöthy Zsolt kijelentette, hogy van kilátás rá, hogy az utasítások a folyó tanév végéig elké­szülnek. Erodi Béla főigazgató már előzőleg hosszasab­ban tanulmányozta e kérdést és első pillanatra szintén Fináczy álláspontján volt. De később ellenkező meggyőző­désre jutott, midőn a tankönyvek kérdése is felmerült előtte; főleg akkor, midőn látta azokat a tankönyveket, a melyek a jelenlegi első osztályok számára mintegy hevenyében készültek. Ő a fokozatos életbeléptetés híve, már csak azért is, hogy a tankönyvíróknak elegendő idejük legyen könyveik megírására, a mi a gyors életbe­léptetésnél ki volna zárva. Az utasítások megjelenését föltétlenül bevárandónak tartja. Cherven Flóris a leghatá­rozottabban a fokozatos életbeléptetésnek híve. Szerinte, átmeneti intézkedések a tanulmányi eredmény szempont­jából nem előnyösek. Hoffmann József a tankönyvek szempontjából szintén a fokozatos életbeléptetésnek híve. Tankönyvirónak jó tankönyv írásra idő kell. Szólot­tak még Wagner Alajos, Horti Jenő, Beke Manó, Szteré­nyi Hugó, Brózik Károly, Matskdssy József, és Fiók Károly. Szó volt az értekezleten az érettségi vizsgálati latin dolgozatról is, s minden valószínűség szerint már a folyó tanév végén életbe lép az az újítás, hogy az érett­ségi vizsgálati dolgozat latinból magyarra való fordítás lesz. Végül Hóman Ottó megköszönte a felszólalásokat és kijelentette, hogy az észrevételeket a miniszter döntése alá bocsájtja. Az egyetemi tanárok fizetésrendezése. A kultusz­miniszter a jövő évi költségvetés keretében az egyetemi tanárok fizetésének rendezéséről is gondoskodik. A tan­pénzrendezés óta ugyanis a tandíj egy részét a tanárok között tandíjkárpótlás és tandíjjutalék címén szétosztják. Ez a részesedés azonban egyes tanároknál nagyon egyen­lőtlen volt, a mi számos panaszra és felszólalásra adott okot. E bajokat a mininiszter oly módon akarja orvosolni, hogy az egyetemen befolyó összes tandíjakat az állam­pénztár venné át és a tandíjkárpótlás helyett a tanárok ötödéves korpótlekat 6Ü0 koronáról 800 koronára emelné,

Next

/
Oldalképek
Tartalom