Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-12 / 46. szám

ama tanárok lakáspénzét pedig, kiknek a korpótlékok beszámításával már 8400 korona a fizetésük, 400 koronával gyarapítaná. A tandíjjutalékot pedig oly módon szabályozná a miniszter, hogy a jogi és orvosi karon valamennyi, a hittudományi karon 1, a bölcsészeti karon pedig 12 renndes tanár évi 3200 korona, a hittudományi kar proszéniorja és a bölcsészeti karnak a szolgálati sorrend szerint következő 12 tanára pedig 1600 kor. tandíjjutalékban részesülne. Az új rend behozatala érdekében a miniszter már megindította a tárgyalásokat és tervét a jövő évben meg fogja valósítani. A miniszter az 1900. évi költségvetésben tandíjkárpótlásokra és tandíjjutalékokra 224,000 koronát irányozott elő. , .» -EGYESÜLET. Sárospatakon a presbitérium egy ref. nőegyesület szervezését vette tervbe. Örvendünk rajta, s csak az az óhajtásunk, hogy az egyesület ne valamely színtelen humanitárius egyesület legyen, hanem egy valóságos keresztyén nőegyesület, a melyben a krisztusi szeretet él és működik. GYÁSZ ROVAT. f Sütő Lajos, magyar-szomajomi ref. lelkész, életének 46-ik évében, f. hó 3-án elhunyt. A szerencsétlen ember önmaga vetett véget életének. KÜLÖNFÉLÉK. * A M. Prot. Irodalmi Társaság m. t. tagjait tisztelettel fölkérem, szíveskedjenek tudomásul venni, hogy a debreceni nagygyűlés Emlékkönyvében a hátralékos tagok kimutatása a folyó 1899. évre szól és az 1898. év sajtóhibából maradt a hátralék-jegyzékben. Egyúttal tisztelettel kérem a m. t. tagokat, hogy hátralékukat nálam sürgősen törleszteni szíveskedjenek. Budapest, 1899. november hóban. Bendl Henrik (IV.. Deáktér 4. sz.) a M. P. I. Társaság pénztárnoka. A róm. kath. autonómia huszonhetes bizottságának kisebbsége: Ugrón Gábor, dr. Gvőrffy Gyula, dr. Hortoványi József és dr Sághy Gyula nem fogadták el a bizottságnak a róm. kath. autonómia ügyében készített tervezetét és dr. Győrffy Gyula által új javaslatot készíttettek. Ez a külön javáslat el is készült s a legfontosabb kérdésekben lényegesen eltér a huszonhetes bizottságétól. Abban egyetértenek ugyan, hogy az autonómia szervezetének megalkotásánál ragaszkodni kell azokhoz az irányelvekhez, a melyeket az 1895. évi november 29-én kelt királyi leirat megjelölt; de az irányelveknek gyakorlati alkalmazásában már lényegesen eltérnek. Míg a huszonhetes bizottság az 1870/71-ki javaslat altal előirt módosítás mellőzésével teljesen új javaslatot keszített, addig a kisebbség javaslata csak módosította az 1870/71-iki javaslatot. Egyetértenek a többséggel abban, hogy az önkormányzat a főkegyúri és a legfőbb felügyeleti jogot, valamint az egyház szervezetét nem érintheti; de másfelől gondoskodott a kisebbség arról is, hogy ezek a jogkörök az egész vonalon, következetesen és világos szabatossággal elhatároltassanak az önkormányzattól és hogy e jogkörök sérthetetlensége megóvassék. E gondoskodáshoz tartoznak, hogy az állam, a főkegyúr és az egyház az önkormányzat működését, közvetlenül ellenőrizhessék s hogy módjukban álljon az önkormányzat részéről tapasztalható minden jogtalan kísérletet már csirájában elfojtani. — Lényeges az eltérés közöttük az Önkormányzat hatáskörére nézve is. A míg a többségi javaslat az önkormányzat hatáskörére nézve világos és határozott álláspontra helyezkedni nem akar, addig ők őszintén elfogadták azt az alapelvet, hogy az egyháznak minden vonatkozású ügye, épen ezek természeténél fogva az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Nem értenek egyet a 27-es bizottság amaz irányzatával sem, a mely a népet az önkormányzatban csak közvetett módon akarja részeltetni, — az értelmiség részvételét pedig nehezíti, vagy épen meg sem engedi. Ők ellenkezőleg a nép tevőleges részvételét épen az által akarják az önkormányzatra nézve biztosítani, hogy részére a választásoknál a közvetett befolyást fön'tartják. Az önkormányzatból nem kizárni, hanem bevonni akarják az értelmiséget. — Igyekeztek a választás intézményét úgy szervezni, hogy az a visszaéléséktől, illetéktelen és jogtalan beavatkozástól megóvassék. Végezetül kijelentik, hogy nem ismerhetik el senkinek azt a jogát, hogy az egyetemes önkormányzatból magát kivonhassa; ezért a görög-katholikus román egyházmegyék igényét sem tartották teljesíthetőnek. Más elbírálás alá esik az erdélyi római katholikus státus, mely ősidőktől fogva önálló önkormányzati joghatósággal bír; ily alapon szervezkedett és kiterjedt hatásköre volt. Az erdélyi egyházmegyét ettől az önkormányzati jogától megfosztani nem lehet az ő akarata nélkül; viszont arra sem szabad számítani, hogy kiterjedt hatásköréről egy szervezett hatáskör kedvéért lemondjon. Hogy azonban ezt is megkönnyítsék, lehetővé tegyék: az erdélyi státusra nézve szerkesztették javaslatukat, azzal a hatáskörrel, mely csaknem azonos az erdélyi stásuséval és tökéletesen eltér a 27-es bizottság többségétől. * Reformáció emléke Mezőtúron. A mezőtúri ref. olvasó egyesület szép ünnepélyt rendezett a reformáció emlékére e hó 5-én délután az ottani templomban. A gyülekezet népes rajokban sietett megtölteni istenházának tágas boltjait. Közének után Vékony Sándor főgimn. vallás tanár emelte buzgó könyörgésben ég felé a szíveket, hálákat adván a multakért, segedelmet esdve a jövendőre nézve. Ima után a gyermek és férfi vegyes kar szép éneke csendült fel. Majd Gergely Antal a budapesti ref. ifj. egylet. II. titkárja — kit ez alkalomra szives meghívás vezetett Mezőtúrra — hosszabb beszédben emlékezett meg Heb. 12, 1—2. alapjan a reformáció történetéről,