Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-22 / 43. szám
tekhez küldettek. A vallástanárképesítés ügyét, szerintünk is egészen helyesen, a lelkészvizsgáló bizottságok elé utalta a közgyűlés, mely közel 2 órakor az elnöklő felügyelő éltetésével véget ért. Délután 4 órakor az egyetemes lelkészi értekezlet Veres József esperes és 6 órakor a Luther-társaság Zsilinszky Mihály elnöklete alatt ülésezett. Előbbin a korfirmációi oktatásról és tankönyvről, a lelkészfiak otthonáról és a reverzálist adó házasok egyházi esketéséről folyt a tanácskozás. Bortnyik György kölesei lelkész és esperes nagy figyelemmel hallgatott előadást tartott az egyházpolitikai törvények hatásáról és annak gyógyszereiről. Az egyet, papság eszméjére hivatkozva, Zsilinszky M. felügyelő a belmisszió körébe tartozó több kérdést jelölt meg, a melyekkel a lelkészek komolyan foglalkozhatnak. Annak hatása alatt nyomban fölkéretett Matherny esperes a szórványok gondozásáról és Kruttschnitt A. lelkész a felekezetnélküliség és szekták elleni védekezésről tartandó előadásra. Az esperességi értekezletek szervezésére és munkásságára nézve is sok üdvös gondolat hangzott el az értekezleten. Úgy látszik, kezdjük hát belátni a társulás szükségességét és komolyan keressük a bajok szanálásának útját, módját és eszközeit. Az értekezleten a világiak közül még Haviár Dániel is részt vett. A püspökök teljes számmal jelen voltak. A Luther-társaság közgyűlésén Bodnár Endre felolvasta a szarvasi vándorgyűlés jegyzőkönyvét és Falvay Antal előadó a társaság beléletére, a tagsági díjak leszállítására és a kiadványok terjesztésére vonatkozó határozati javaslatokat. A szarvasi gyűlés részletes lefolyása most már az évkönyvben részletesen is megolvasható. Az egyetemes gyűlés október 19-én folytatta maga tanácskozásait. 20-ikán délután pedig, Prónay D. elnöklete alatt, a püspökök, kerületi felügyelők és a theológiai tanárok jelenlétében Baffay Sándor pozsonyi theol. tanár tett a rendszeres és újszövetségi tárgyakból tanárvizsgálatot. Erről részletesebben jövő számunkban referálunk. Budapest. Gömöri. Egyházfegyelmi szabálytervezet a gömöri ev. ref. egy ázm egy ében. (Folytatás és vége.) 13. §. Köz erkölcsiséget veszélyeztető bűnök (a paráznaság, részegeskedés, csalás, lopás, uzsoráskodás, kártyázás, káromkodás, verekedés, hamis esküvés.) á) A ki paráznaságban vétkesnek találtatik, akár férfi, akár nő legyen, első ízben a presbitérium elnöksége, második esetben a presbitérium előtt megintendő, s ha a javulásnak még ekkor sem adná jelét, az egyházi tisztség viselésétől eltiltatik; sőt a gyülekezetnek jogában áll, a presbitérium javaslatára, az illetőt az úrasztalától mindaddig eltiltani, míg rendetlen életével nem szakít. Ki valamely nőt, házasság Ígérete mellett teherbe ejt, köteles igéretét beváltani, vagy ha ezt már fennálló házassága mellett nem tehetné: köteles a gyermek és nő eltartásáról gondoskodni; de még ez esetben is eltiltandó bármely egyházi tisztség viselésétől, s kivétel csak arra nézve teendő, ki a teherbe ejtett nőt törvényes formák között hitvesévé teszi. A teherbe ejtett nő egyházfegyelmi kereset alá való vonása azonban csak azon időben foganatosítható már, midőn az illető a gyermek-ágyból felkelt. A kéjencek, kéjhölgyek, bordélyházat tartók a gyülekezetben meg nem tűrhetők; ha tehát ilyenek volnának, s megjobbúlni nem akarnának: a gyülekezet kebeléből, a presbitérium előterjesztésére a gyülekezet, illetve az egyházi hatóság által kitiltatnak. b) A részegeskedők, korcsmákat járók első ízben a presbitérium elnöksége, majd az egész presbitérium előtt megintendők; ennek eredménytelensége esetén az egyházi tisztség viselésétől eltiltandók; a javíthatatlanok az év nagy ünnepein, a presbitérium javaslatára a gyülekezet által az úrasztalától eltilthatok. c) Csalás, lopás uzsoráskodás, sikkasztás. Kik magukat csalással, lopással, uzsoráskodással bélyegzik: egyházi tisztségeket nem viselhetnek; ismételt esetekben az egyházi fegyelem magasabb büntetése alá is vonhatók. d) Kártyázás. Ki nyereségvágyból űzi a szerencsejátékot s ennek folytonos gyakorlása által pusztítja a családi vagyont, ugyanazon büntetéssel sújtandó, mint a részegeskedők. e) Káromkodás. A presbitérium és minden egyháztag kötelessége őrködni a felett, hogy Isten neve szentségtelenül senki által ne említtessék, illetőleg az ő neve káromlásra, vagy átkozódásra ne haszáltassék. Az ezen szabály ellen vétők, a presbitérium elnökségének bejelentetvén, első ízben az elnökség, második esetben a presbitérium által dorgálandók meg. Kik magokat a gyakori isten-káromlásokkal megbélyegezték, egyházi tisztségre nem alkalmazhatók, sőt a gyülekezet által, a presbitérium bejelentése alapján, az úrasztalától is eltilthatok. f) Verekedés. Kik családjaikban, vagy bárhol is garázdáknak, veszekedőknek, verekedőknek találtatnak : a presbitérium elnöksége által megdorgálandók ; ismétlődés esetén a presbitérium elé állítandók, s javulásra, természeti gerjedelmeik megfékezésére figyelmeztetendők; további makacsság esetén az egyházi tisztség viselésétől, sőt a gyülekezet által az úrasztalától is eltilthatok. g) Hamis esküvés. A hamisan esküvők ugyanazon egyházi fenyíték alá esnek, mint az isten-káromlók. 14. §. Tévtanok terjesztői. Oly gyülekezeti tagok, kik vagy az ev. ref. egyház hitigazságai, szertartásai tekintélyének lerontására irányuló, vagy a fennálló társadalmi rendet felforgatni törekvő, s ezzel osztálygyülölséget szító tanokat terjesztenek: egyházfegyelmi kereset alá vonandók, s első ízben a presbitérium által megdorgálandók s a tévtanok terjesztésének abbanhagyására utasítandók; ha ennek kivánt sikere nem lenne, a gyülekezetnek bejelentendők s ennek véleményezése alapján az egyházmegyei hatóság által az ev. ref. egyház kebeléből kirekesztendők. Az egyházból kirekesztések csak a teljes bűnbánat 86