Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-22 / 43. szám

tekhez küldettek. A vallástanárképesítés ügyét, szerintünk is egészen helyesen, a lelkészvizsgáló bizottságok elé utalta a közgyűlés, mely közel 2 órakor az elnöklő felügyelő éltetésével véget ért. Délután 4 órakor az egyetemes lelkészi értekezlet Veres József esperes és 6 órakor a Luther-társaság Zsilinszky Mihály elnöklete alatt ülésezett. Előbbin a kor­firmációi oktatásról és tankönyvről, a lelkészfiak otthoná­ról és a reverzálist adó házasok egyházi esketéséről folyt a tanácskozás. Bortnyik György kölesei lelkész és esperes nagy figyelemmel hallgatott előadást tartott az egyház­politikai törvények hatásáról és annak gyógyszereiről. Az egyet, papság eszméjére hivatkozva, Zsilinszky M. fel­ügyelő a belmisszió körébe tartozó több kérdést jelölt meg, a melyekkel a lelkészek komolyan foglalkozhatnak. Annak hatása alatt nyomban fölkéretett Matherny esperes a szórványok gondozásáról és Kruttschnitt A. lelkész a felekezetnélküliség és szekták elleni védekezésről tartandó előadásra. Az esperességi értekezletek szervezésére és munkásságára nézve is sok üdvös gondolat hangzott el az értekezleten. Úgy látszik, kezdjük hát belátni a tár­sulás szükségességét és komolyan keressük a bajok sza­nálásának útját, módját és eszközeit. Az értekezleten a világiak közül még Haviár Dániel is részt vett. A püspökök teljes számmal jelen voltak. A Luther-társaság közgyűlésén Bodnár Endre fel­olvasta a szarvasi vándorgyűlés jegyzőkönyvét és Falvay Antal előadó a társaság beléletére, a tagsági díjak le­szállítására és a kiadványok terjesztésére vonatkozó ha­tározati javaslatokat. A szarvasi gyűlés részletes lefolyása most már az évkönyvben részletesen is megolvasható. Az egyetemes gyűlés október 19-én folytatta maga tanácskozásait. 20-ikán délután pedig, Prónay D. elnök­lete alatt, a püspökök, kerületi felügyelők és a theológiai tanárok jelenlétében Baffay Sándor pozsonyi theol. tanár tett a rendszeres és újszövetségi tárgyakból tanárvizsgá­latot. Erről részletesebben jövő számunkban referálunk. Budapest. Gömöri. Egyházfegyelmi szabálytervezet a gömöri ev. ref. egy ázm egy ében. (Folytatás és vége.) 13. §. Köz erkölcsiséget veszélyeztető bűnök (a paráz­naság, részegeskedés, csalás, lopás, uzsoráskodás, kártyá­zás, káromkodás, verekedés, hamis esküvés.) á) A ki paráznaságban vétkesnek találtatik, akár férfi, akár nő legyen, első ízben a presbitérium elnöksége, második esetben a presbitérium előtt megintendő, s ha a javulásnak még ekkor sem adná jelét, az egyházi tiszt­ség viselésétől eltiltatik; sőt a gyülekezetnek jogában áll, a presbitérium javaslatára, az illetőt az úrasztalától mind­addig eltiltani, míg rendetlen életével nem szakít. Ki valamely nőt, házasság Ígérete mellett teherbe ejt, köteles igéretét beváltani, vagy ha ezt már fennálló házassága mellett nem tehetné: köteles a gyermek és nő eltartásáról gondoskodni; de még ez esetben is eltil­tandó bármely egyházi tisztség viselésétől, s kivétel csak arra nézve teendő, ki a teherbe ejtett nőt törvényes for­mák között hitvesévé teszi. A teherbe ejtett nő egyházfegyelmi kereset alá való vonása azonban csak azon időben foganatosítható már, midőn az illető a gyermek-ágyból felkelt. A kéjencek, kéjhölgyek, bordélyházat tartók a gyüle­kezetben meg nem tűrhetők; ha tehát ilyenek volnának, s megjobbúlni nem akarnának: a gyülekezet kebeléből, a presbitérium előterjesztésére a gyülekezet, illetve az egy­házi hatóság által kitiltatnak. b) A részegeskedők, korcsmákat járók első ízben a presbitérium elnöksége, majd az egész presbitérium előtt megintendők; ennek eredménytelensége esetén az egyházi tisztség viselésétől eltiltandók; a javíthatatlanok az év nagy ünnepein, a presbitérium javaslatára a gyülekezet által az úrasztalától eltilthatok. c) Csalás, lopás uzsoráskodás, sikkasztás. Kik magukat csalással, lopással, uzsoráskodással bélyegzik: egyházi tisztségeket nem viselhetnek; ismételt esetekben az egyházi fegyelem magasabb büntetése alá is vonhatók. d) Kártyázás. Ki nyereségvágyból űzi a szerencsejátékot s ennek folytonos gyakorlása által pusztítja a családi vagyont, ugyanazon büntetéssel sújtandó, mint a részegeskedők. e) Káromkodás. A presbitérium és minden egyháztag kötelessége őr­ködni a felett, hogy Isten neve szentségtelenül senki által ne említtessék, illetőleg az ő neve káromlásra, vagy át­kozódásra ne haszáltassék. Az ezen szabály ellen vétők, a presbitérium elnökségének bejelentetvén, első ízben az elnökség, második esetben a presbitérium által dorgálan­dók meg. Kik magokat a gyakori isten-káromlásokkal megbélyegezték, egyházi tisztségre nem alkalmazhatók, sőt a gyülekezet által, a presbitérium bejelentése alapján, az úrasztalától is eltilthatok. f) Verekedés. Kik családjaikban, vagy bárhol is garázdáknak, vesze­kedőknek, verekedőknek találtatnak : a presbitérium elnök­sége által megdorgálandók ; ismétlődés esetén a presbité­rium elé állítandók, s javulásra, természeti gerjedelmeik megfékezésére figyelmeztetendők; további makacsság ese­tén az egyházi tisztség viselésétől, sőt a gyülekezet által az úrasztalától is eltilthatok. g) Hamis esküvés. A hamisan esküvők ugyanazon egyházi fenyíték alá esnek, mint az isten-káromlók. 14. §. Tévtanok terjesztői. Oly gyülekezeti tagok, kik vagy az ev. ref. egyház hitigazságai, szertartásai tekintélyének lerontására irányuló, vagy a fennálló társadalmi rendet felforgatni törekvő, s ezzel osztálygyülölséget szító tanokat terjesztenek: egy­házfegyelmi kereset alá vonandók, s első ízben a pres­bitérium által megdorgálandók s a tévtanok terjesztésé­nek abbanhagyására utasítandók; ha ennek kivánt sikere nem lenne, a gyülekezetnek bejelentendők s ennek véle­ményezése alapján az egyházmegyei hatóság által az ev. ref. egyház kebeléből kirekesztendők. Az egyházból kirekesztések csak a teljes bűnbánat 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom