Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-08 / 41. szám

kelt az egész prot. közvéleményben s teljesen indokolttá teszi azt a mozgalmat, a melyet, annak megváltoztatása végett a tiszáninneni ref. egyházkerület megindított. A küldöttség, a melynek, mint a »Sárospataki Lapok*-ból olvassuk, tagjai lesznek a kerület legkiválóbb egyházi és világi férfiai, rövid idő alatt el fog járni megbízatásában, s ha a miniszter nem -akarja megsérteni sem a múlt tisztes hagyományait, sem az országos érdeket, hiszszük, hogy meg is lesz az óhajtott eredménye. A küldöttség tagjaiul a következők kérettek fel: Kun Bertalan püspök, báró Vay Béla főgondnok, Fejes István és Dókus Gyula főiskolai algondnokok; Bernáth Elemér, Meczner Béla, Ragályi Béla; Farkas Ábrahám, Meczner József, báró Vay Elemér, Komjáthy Béla, Lakatos Miklós egyházmegyei gondnokok; Dókus Ernő, Miklós Ödön, Sturman György, Bernáth Béla, Fáy' István országgyűlési képviselők; Lévay József, gróf Lónyay Gábor, gróf Vay Tihamér egyházmegyei tanácsbirák; Révész Kálmán, abauji esperes; Kérészy Barna, Radácsy György, egyházkerületi tanácsbirák; dr. Ballagi Géza jogtanár és dr. Zsindely István sárospataki akadémiai és közigazgató. A körmendi ref. egyház mult hó 17-én avatta fel újonnan épült második iskoláját. A felavató beszédet és imát a gyülekezeti tagok és a város minden felekezetéből összesereglett érdeklődők előtt Fülöp József helybeli lelkész tartotta. A szép ünnepélyt közebéd, azt pedig kedélyes estély követte, a mely az iskola belső felszerelésére 125 frt tiszta jövedelmet eredményezett. A kis-azari ref. egyház öröme. A csupán 173 lelket számláló s csak még néhány évvel ezelőtt is igen elesett állapotban volt kis-azari ref. egyház (Zemplén m.) a mult hónapban örömünnepet ült. Megérte azt, hogy üj iskoláját megnyithatta s abba rendes tanítót is állíthatott be. A kis gyülekezet 1893-ban még azon tanakodott, hogy nagy szegénysége miatt elrongyollott, tanító nélkül álló iskoláját államosítsa-e, vagy pedig a lelkészi állást szüntesse meg. Az isteni gondviselés azonban megoltalmazta egyiktől is, másiktól is. Péter Mihályban ifjú, lángbuzgalmú lelkipásztort adott neki, a ki Isten segítségével hozzá fogott, hogy megtartsa, a mi már elveszendő volt. S meg is tartotta. A csüggeteg lelkű hívekbe új lelkesedést és áldozatkészséget öntött; fáradt, gyűjtögetett mindenfelé, s öt esztendő leforgása alatt nemcsak azt érte el, hogy a romladozó templom és papi lakás renováltatott, hanem immár új, díszes iskolával is rendelkezik a kis gyülekezet s állami segítséggel rendes tanítót is állíthatott be abba. — Ennek az új iskolának a felavatása folyt le lélekemelő ünnepélyességgel a mult hó 17-én, a mely alkalommal, hogy együtt örüljenek az örülőkkel, megjelentek a gyülekezet körében Sárkány Imre esperes és Hutka József egyházmegyei főjegyző is. Az ünnepi istentiszteleten Hutka József mondott egyházi beszédet, míg a felavató imát Sárkány Imre esperes tartotta. A gyülekezet szívbeli örömmel adott hálát az Istennek, a ki kegyelmével megsegélte, s a remélni is alig mert szép eredmények látása új hitet, új lelkesedést öntött szivébe s mélyebbé tette benne az egyházhoz való ragaszkodás érzését. Mind a gyülekezet, mind az egyházmegye vezetői elismeréssel adóztak a gyülekezet lelkészének, a mit ő valóban meg is érdemel, mert Isten után neki köszönhető a már a megsemmisülés szélén állott kis gyülekezet felvirágzása. Október hó 6-át kegyeletes érzések között, szép ünnepélyekkel ülte meg a pesti ref. theol. akadémia és a ref. főgimnázium ifjúsága. — A theológián, a templomban tartott istentisztelet után, a melyen Makay Lajos szenior mondott igen szép imát, 10 órakor volt a ünnepély, a melyen Kontra Alajos mondott szép emlékbeszédet, Nagy Vincze és Megyercsi Béla pedig költeményeket szavaltak. — A ref. főgimnáziumban Molnár Sándor igazgató mondott megnyitó, Pruzsinszky emlékbeszédet Szalay Károly pedig alkalmi ódáját szavalta el. A tüdővészes tanítók és tanítónők alkalmazása felől a kultuszminiszter, az iskolák tisztántartására vonatkozó rendeletében a következőleg intézkedett: »01y népiskolai tanítók és tanítónők, kik nyilvánvaló tüdővészben szenvednek, de hivatásuknak még képesek megfelelni, úgy maguk, mint különösen a vezetésükre bizott gyermekek egészsége érdekében népesebb iskolában vagy épen nem, vagy csak oly helyeken alkalmaztassanak, a hol a tantermek hygienikus viszonyai elegendő biztosítékot nyújtanak arra, hogy a tüdővésznek róluk a gyermekekre való átterjedésének veszélye a minimumra száll le. Ez okból az egyes osztályokba való beosztás, illetőleg áthelyezés kérdéseinél a királyi tanfelügyelőség figyelmét erre is terjeszsze ki.« — Helyes dolog, hogy a miniszter e dologra is kiterjeszti figyelmét s lehetőleg csökkenteni igyekszik a gyermekeknek, a tanítók betegsége által való veszélyeztetését; de még helyesebb volna, ba a nyilvánvaló tüdővészben szenvedő tanítóknak egyáltalán nem engedné meg a tanítást, hanem, legyenek bármily életkorban, teljes fizetéssel azonnal nyugdíjba küldené. így nemcsak a gyermekeket lehetne megoltalmazni a veszedelemtől, hanem meg lehetne nyújtani azoknak a szegény beteg tanítóknak az életét is. Gyönge elméjűek iskolája. A kultuszminiszter az elemi iskolák gyönge elméjű tanulói számára külön iskolák felállítását kivánja a várostól. A városi tanács a kérdést az iskolaszékekhez küldte le véleményezés végett. Az ügyhöz mi is hozzá fogunk szólani. EGYESÜLET. A budapesti ref. ifjúsági egyesület mult hó 30-án igen sikerült Petőfi-ünnepélyt rendezett a Lónyaiutcai ref. főgimnázium nagytermében. Az ünnepélyen, a melyre igen szép közönség sereglett egybe, Samu János bölcsészethallgató egyes képeket rajzolt meg Petőfi életéből, Vörös Sándor pedig Petőfi költeményeinek vallásos elemeit mutatta fel. Mindkét felolvasás igen ügyes dolgozat volt. Nyáry Pál és Szántay Sándor theológusok költeményeket szavaltak Petőfitől, Csűrös István püspöki titkár pedig a szabadságról szólott, igen szépen kapcsol-