Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-08 / 41. szám

ván össze a nemzeti és a lelki szabadságot egymással. Az ünnepélyt a himnusz éneklése nyitotta meg és Forgács Gyula theológus szép imája és a XC. zsolt. t. versének eléneklése rekesztette be. KÜLÖNFÉLÉK. * A »Keresztyén* és az írod. Társaság. Szalay József nagybecskereki ref. lelkész, az általa szerkesztett s nagyobbára a nép körében forgó »Keresztyén*-ben oly durva módon emlékezik meg az írod. Társaság debreceni gyűléséről, hogy megrovás nélkül nem hagyhatjuk; annyival kevésbé, mert ez a mód nemhogy felkelthetné az érdeklődést a nemes célú társaság iránt, sőt ellenkezőleg nagy kárára lehet, ügy tünteti fel Szalay úr a gyűlést, mint a mely nem állott egyébből, mint eszem-iszomból, dáridózásból, s olyannak minősíti azt, a mely hiábavaló gyülekezés volt s a melyet az Isten lelke gyűlölt és megvetett. S kijelenti, hogy e miatt nem ment el a gyűlésre is. — Hát lehet, hogy voltak a debreceni prot. sokadalomnak fogyatékosságai; hiszen mi is szerettük volna, ha az Irodalmi Társaság dolgain kivül egyéb fontos |kérdésekkel is foglalkozhattunk volna, — de a gyűlésnek ilyen durva, elvakult jellemzése ellen a leghatározottabban tiltakoznunk kell, mind az Irodalmi Társaság, mind pedig a Debrecenben jelen voltak nevében. Istennek hála, végeztünk mi ott jó dolgot Szalay úr nélkül is, s ha összejöttünk is barátságos ebédre és ha gyönyörködtünk is zenében és énekben, orgiákat bizony nem rendeztünk, mint a hogy Szalay úr véli és állítja. Csúnya dolog az ilyen, rágalomnak minősíthető beszéd, s furcsa dolog, hogy a míg Szalay úr az Irodalmi Társaságot, egész ártatlanul, pellengérre állítja, addig kijelenti, hogy a vendéglátó Debrecen városát, ref. egyházát és a debreceni kerületet a megrovásból semmi se illesse. Hát vájjon az Irodalmi Társaság rendezte azt a nagy eszemiszomot, az muzsikáltatott s az rendezte a dáridót kivilágos kivirradtig? Hiszen, ha rendezte volna valaki, azok rendezték volna, a kiket pedig Szalay úr felment a megrovás alól. Visszautasítva tehát a durva rágalmat, a legnagyobb sajnálatunkat és megbotránkozásunkat fejezzük ki Szalay úr eljárása felett, s azt ajánljuk neki, hogy gondolja meg mit ír, mert ő nem csak szerkesztő, hanem >hivő keresztyén lelkész* is, a ki bizonyára ismeri, hogy mit mond az írás a hirtelenkedve itélőkről és a rágalmazókról, * Értesítés. Néhai Nagy Lajos, volt nyíregyházi evang. főorgonista özvegye értesíti olvasóinkat, főként pedig az evang. orgonistákat és tanítókat, hogy a boldogult férje által szerkesztett »Általános Choráikőnyv* továbbra is kapható nála, Nyíregyházán, az előfizetési árban, 5 írtért. Szerkesztői üzenetek. F. V. L. Majtis, — Sz. M. Eperjes. A cikkeket megkaptuk. Köszönjük; de térszüke miatt csak jövő számunkban hozhatjuk. Ref. theologus Kolozsvár. Kérdésére csak azt válaszoljuk, hogy arra a feleletet meg tudják adni a kolozsvári ref. theológiai tanárok is. Forduljon azokhoz. Vagy talán kegyed nem is ref. theologus? Azt gyanítjuk, s azt hiszszük, nem is csalódunk. Pályázat. A kecskeméti ev. ref. egyház által a Szentkirály-Alpár puszták területére rendszeresített külterületi hitoktatósegédlellcészi állomásra ezennel pályázat nyittatik: I. Javadalma: 1. Készpénzben 600 frt, azaz hatszáz forint, előleges negyedévi részletekben fizetve, mely pénzbeli fizetés 10 év folyama alatt az egyház által 800, azaz nyolcszáz forintra lesz kiegészítve s ez képezi azután a törzsfizetést. 2. Fuvarátalány évenként 200 frt, azaz kétszáz forint, szintén évnegyedes részletekben fizetve 3. 5, azaz öt katasztrális hold föld haszonélvezete, melynek állami földadóját az egyház fizeti. E földterületbe a s.-lelkészi lak udvarterülete is •beleszámittatik. 4. Három szoba, konyha, kamra, pince és a szükséges mellékhelyiségekből álló tisztességes szabad lakás Puszta-Szentkirályon. (A várostól 19 kilometer távolságban). II. Kötelességei: 1. A Szentkirály és Alpár puszták területén levő hat községi iskolába járó I—VI. osztálybeli és ismétlő iskolai ev. ref. vallású növendékeket hetenként egy-egy ízben, 2 órán keresztül, a dunamelléki egyházkerületben érvényben levő tanterv szerint a vallásra tartozó tantárgyakban oktatni, az egyházi énekeket, begyakorolni és a törvényben meghatározott korúakat a konfirmációra előkészíteni és konfirmálni is. 2, A Szentkirályon épülő templomban vasárnaponként és ünnepnapokon istentisztelet tartása, a szokásos alkalmakkor az úrvacsora osztása, — egyszóval a kintlakó gyülekezeti tagok között az összes lelkészi teendők végzése, azoknak lelki gondozása. Megjegyeztetik, hogy mivel a keresztelési stóla a rendes lelkészt illeti, a végzett keresztelésekre vonatkozó anyakönyvelési adatokkal együtt a stóla is beküldendő az illetékes lelkész kezéhez. Istentiszteletek alkalmával a gyülekezeti éneklés vezetése is a s.-leikész kötelessége. Az állomás f. évi november hó 1-én elfoglalandó. Pályázhatnak ev. ref. lelkészi képesítéssel bíró egyének, a kik kellően felszerelt kérvényüket f. évi október hó 18-ig az ev. ref. egyház lelkészi hivatalához nyújtsák be. Kecskemét. 1899. szept. hó 28-án. 1—2 Mészáros János, ev. ref. lelkész. Felelős szerkesztő : Szzőts Farkas, Főmunkatárs: Hamar István. HORNYÁNSZKY VIKTOR CS. ÉS KIR, UDVARÍ KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN,