Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-17 / 38. szám

2 A neveléstant (általános rész). Dr. Székely György előadja : 1. A bölcsészet történetét (ó-kor). 2. A filozófiai encyclopaediát. 3. Az eszthetikát. 4. A német nyelvet. Dr. Illyefalvi Vitéz Géza előadja : A legújabb Icor törté­netét. Nagy Gusztáv tanítja: Az angol nyelvet. Dr. Tíácz Lajos gimn. rendes tanár tanítja: A francia nyelvet. Dr. Kun Zoltán főiskolai orvos előadja: A közegészség­tant. G) A jog- és államtudományi szakban: Szánthó Gyula előadja: l. A római jogot (Institúciók). 2. A római jog általános tanait (speciál-kollégium). Ballagi Géza előadja: 1. Az alkotmány- és kormányzati politikát. 2. A bevezetést a jog- és államtudományokba. 3. A politikai irodalom történetét (speciál-kollégium). 4. A nemzetközi jog történetét. Finkey Józset előadja: 1. A peres és percn­kivüli eljárást. 2. A kereskedelmi és váltójogot. Zsindely István előadja: 1. Az egyházjogot. 2. A magyar alkot­mány- és jogtörténetet. Finkey Ferenc előadja: 1. A jog­bölcsészetet. 2. A büntetőjogot. Meczner Sándor előadja: 1. A magyar magánjogot. 2. Az osztrák magánjogot. Illyefalvi Vitéz Géza előadja: 1. A magyar közigazga­tási jogot. 2. A legújabb kor történelmét. 3. A kihágást rendészetet (spec.-koll.). Szabó Sándor előadja : 1. A nem­zetgazdaságtant. 2. A magyar pénzügyi jogot. Kun Zol­tán, az összes orvostudományok doktora, főiskolai orvos, előadja: A közegészségtant. Az eperjesi ág. hitv. evang. jogakadémia tan­rendje az 1899/900-ik tanév első felére. A) Kötelezett tantárgyak. I. évfolyam. Bevezetés a jog- és államtudo­mányokba, előadó tanár: dr. Horovitz Simon. Római jog, előadó tanár : dr. Horovitz Simon. Magyar alkot mány­s jogtörténet, előadó tanár: dr. Mikler Károly. II. évfo­lyam. Jogbölcselet, előadó tanár: dr. Horváth Ödön. Ma­gyar magánjog, előadó tanár: Schulek Gusztáv. Nemzet­gazdaságtan, előadó tanár: dr. Sarudy Vilmos. III., vagyis jogtud. évfolyam. Büntetőjog, előadó tanár: dr. Horo­vitz Simon. Peres és perenkívüli eljárás, előadó tanár: dr. Schulek Gusztáv. Kereskedelmi és váltójog, előadó tanár: dr. Sarudy Vilmos. Osztrák magánjog, előadó tanár: Schulek Gusztáv. IV., vagyis államtud. évfolyam. Politika, előadó tanár: dr. Horváth Ödön. Magyar köz­igazgatási jog, előadó tanár: dr. Sarudy Vilmos. Egyházi jog, előadó tanár : dr. Mikler Károly. Magyar pénzügyi jog, előadó tanár: dr. Mikler Károly. B) Speciál-kollégiu­mok. Bölcsészettörlénet, előadó tanár: dr. Szlávik Mátyás. A jog- és állambölcselet irodalma, előadó tanár : dr. Hor­váth Ödön. Csőd jog, előadó tanár: dr. Körtvélyessy Dezső. Katonai közigazgatás, előadó tanár: dr. Mariássy Béla. Közigazgatási hatóságok elvi jelentőségű határozatai, elő­adó tanár: dr. Mariássy Béla. Törvényszéki elmekórtan, előadó tanár: dr. Pelech E. János. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Dr. Horváth Ödön egyetemi magántanárt, az eperjesi ev. kollégium jogakadémiai dékán­ját ő felsége, a hazai tanügy és a közművelődés terén szerzett érdemei elismeréseül királyi tanácsosi címmel tün­tette ki. A méltán megérdemelt kitüntetéshez igaz szívből gratulálunk. — ErŐss Lajos, Debreczenbe megválasztott theologiai tanár aug. 27-én búcsúzott el püspökladányi egyházától és híveitől. * Szomorú statisztikát állított össze Lombroso a gyilkosságokról, s ez a statisztika megdöbbentőnek tünteti fel a többi államokkal szemben a mi közerkölcsi viszo­nyainkat. A statisztika szerint százezer ember közül meg­gyilkolnak: Olaszországban 96-ot, Magyarországon 75-öt, Spanyolországban, Portugáliában és Ausztriában 25-öt, Franciaországban és Belgiumban 18-at, Svéd- és Norvég­országban 13-at, Angliában és Németországban 5-öt. — A legrettenetesebb bűn tekintetében tehát csaknem a legelső sorban állunk a művelt nemzetek között, a mi újra csak azt bizonyítja, hogy hazánkban még óriási munka várna az egyházakra a közerkölcsök javítása tekintetében. Az ilyen szomorú statisztikák kiáltólag köve­telik annak a sokat sürgetett lelki gondozásnak megkez­dését. * Nevezetes áttérés történt a protestantizmusra nemrégen Barcelonában. Az áttérő egy kiváló műveltségű és tekintélyű római kath, pap, a ki egy időben a »Mária szeplőtlen fiai« nevű szerzetnek volt a tagja és sok ideig volt Francia- és Spanyolországban a filozófia és retorika tanára. Lelkében már régen meghasonlott a pápistasággal s mint a műveltebb pápisták szokták, megutálta a vallást általában. Nem régen azonban egy buzgó protestáns em­ber útján megismerte a Krisztus igaz evangéliumát és protestánssá lett. * A német császárról jóizfi kis anekdotát beszél el az angol Christian World. A császár minapi kiéli láto­gatása alkalmával — úgymond — két kiváló amerikai hölgy kért kihallgatást a Hohenzollern yachton. A két hölgy a nőemancipáció lelkes híve és előharcosa volt, s mint ilyenek nem voltak ismeretlenek a császár előtt sem. A kihallgatást megnyerték, s a beszélgetés folyamán a császár tréfás mosolylyal azt a reményét fejezte ki a hölgyek előtt, hogy nem fognak Németországban elveiknek pro­pagandát csinálni. Erre az egyik hölgy, fel akarván hasz­nálni a jó alkalmat s remélvén, hogy a császárt is meg­nyerheti, hosszú beszédben kezdte fejtegetni a nőeman­cipáció szükségességét s igyekezett bebizonyítani, hogy a nőknek milyen alárendelt helyzetük van Németországon. A császár teljes türelemmel hallgatta végig a meglehetős hosszú orációt s a mikor a hölgy bevégezte beszédét, így válaszolt. »Jó, jó; de én mégis csak a feleségemmel tartok. S tudják önök, hogy ő mit szokott mondani ? Azt mondja, hogy a nőknek nem szükséges egyébbel foglal­kozniok, csak a négy K-valMajd a mikor látta, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom