Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-17 / 38. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kinrití-Iiivatal : Hornyánszky Viktor könytikeres'h.edése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz, és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZÖTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: <f frt 50 kr ; egész évre : 9 frt. Egyes szám ára 20 kr. Protestáns theologiai fakultás a budapesti egyetemen. Ágostai hitvallású evangélikus testvéreink a nyár folyamán az esperességi, majd az egyházkerületi gyűléseken (legutóbb a bányakerületin), teljes egyetértéssel hozott egyhangú határozatokban, egy szívvel lélekkel magokévá tették azt az eszmét, hogy az állam a budapesti egyetemen a két protestáns egyház számára állami költségen theologiai fakultást állítson. Az eszme nem új. Harminc évvel ezelőtt, báró Eötvös József miniszterségében merült föl először, a mikor a két protestáns egyház vezéregyéniségei és hivatalos hatóságai mindjárt lelkesen fölkarolták. Eötvös báró a törvényjavaslatot el is készítette, de abból törvény mind ez ideig nem lett! Legutóbb a millennáris tanügyi kongresszuson Berzeviczy Albert abban a formában újította föl a nagyhorderejű tervet, hogy az állam mindenik keresztyén felekezetnek állítson az egyetemeken theologiai fakultást, különösen abból az indító okból, hogy a nemzetiségi egyházak magyar kulturális ereje az egyetemi lelkészképzés által is erősbíttessók. A felélesztett eszme Wlassics közoktatásügyi miniszter figyelmét is megragadta s róla a képviselőházban melegen ós elismerőleg nyilatkozott; Zsilinszky Mihály, kultuszminiszteri államtitkár pedig egyházi körben többször pengette a fontos tervet. Lutheránus testvéreink most úgyszólván tervszerüleg ós minden illetékes forumon állást foglaltak az állam költségén felállítandó protestáns theologiai fakultás mellett. Mi kezdettől fogva helyeseltük és most is helyeseljük a protestáns theológiának a budapesti egyetemre való bevitelét. Lapunk már 1869-ben, az eszme első fölmerülése alkalmával, teljes rokonszenvét fejezte ki iránta ós azóta is, valahányszor szóba került a terv, mindig pártolólag nyilatkozott róla. A mi állásfoglalásunknak megvannak a maga jó okai, melyeket röviden a következőkben foglalhatunk össze. 1. Az egyetemi lelkészképzés emelné a lelkészképzés színvonalát. Az egyetem többi ifjúságával együtt élő theol. ifjúság nagyobb társadalmi ügyességgel, jobb társadalmi neveltséggel lépne ki a lelkészi pályára, mint a szemináriumoknak sok tekintetben félszeg ifjúsága; ós bizonyára theologiai és általános képzettsége is magasabb és intenzivebb lenne a művelődós számosabb ós kiválóbb eszközeivel rendelkező egyetemen. 2. Az egyetemen való működés emelné a theologiai tudományosságot. Az a 10—12 jól dotált egyetemi theol. tanár teljes erejét a lelkészképzésnek ós a theológia művelésének szentelhetné s vége vettetnék annak a szegényes állapotnak, a miben most a theológia, ez a legszebb hivatású tudomány nálunk sínylődik ; hogy tanárai, kiknek a tudomány művelése volna hivatásuk, a rájok nehezeciő életgondok súlya alatt görnyedvén, tudományművelő hivatásukra nem igen tudnak sem kellő erőt, sem elég időt fordítani. 3. Az egyetemi theologiai fakultás, mely a két protestáns egyház számára — a dogmatikumok ós liturgikumok bifurkációjával — közösen állíttatnék föl, növelné a két egyház közötti testvéries érzületet s ezzel nagyobb társadalmi súlyt ós erőt kölcsönözne hazánkban a protestantizmusnak. Ám a protestáns állami fakultás nemcsak az egyháznak válnék javára, hanem az állam szempontjából is előnyös intézmény lenne. a) Egyházjogilag külső intézményben is kifejezésre juttatná azt, az államkormányzat részéről sokszor hangoztatott közjogi elvet, hogy a magyar állam egyenlő mértékkel mór a keresztyén egyházaknak s nem ismer el uralkodó egyházat.