Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-09-03 / 36. szám
felekezeti, akár községi, akár állami fizetéssel, leginkább mi tudjuk kellőleg mérlegelni a mai helyzetet s illetőleg mi tudhatjuk a közoktatásügy mezején a mait összehasonlítani a múlttal. Es elmondhatjuk, hogy a kultuszminiszter uré az érdem oroszlánrésze, a miért most három éve, 1896-ban — a mely időre fennebb még hivatkoztunk — a három évtizeden keresztül a tanügy terén lakozott »tohu-vabohu«-ból, a tanügyi chaos-ból megteremtette azt a »világotmelynek »hat napi« tökéletességeihez a különféle intézményekben, alkotásokban és rendeletekben az alapok egyreegyre rakatnak. Rakatnak pedig nem elhamarkodva, hanem körültekintően; nem egyszerre, rohamosan, hanem szétválasztva és bizonyos közökben — a mint a közszükség kívánja. Válaszszunk egy nyugvópontot, melyen részint visszatekintve, részint előre nézve egy kis szemlót tarthatunk, hogy a mondottak után beigazolva legyen, hogy csakugyan jó auspiciumok alatt indul meg az új iskolai esztendő. A millenniumkor a közoktatásügyi kormány védőpajzsa alatt tartott országos tanügyi kongreszszus, miután a tűrhetetlen helyzetet leplezetlenül feltárta s a jövő feladatait mintegy körvonalozta: a miniszter azonnal a cselekvés terére lépett. Mindjárt azon év őszén mindenekelőtt halottaiból feltámasztotta s illetőleg új szervezetbe öntötte az orsz. közoktatásügyi tanácsot, hogy ez mintegy központi szerve legyen a miniszter s általában a közoktatási kormány kifelé ható működésének. Azután elrendeltetett és munkálatba vétetett a tantér vrevizio, még pedig először a középiskolai, azután rendre vagy párhuzamban a többi, különféle ágazatit iskolák tantervei ós szervezetei (ú. m. a nép-, polgári felsőbb leányiskolák, tanító- ós tanítónőkópzők, alsó ós felső kereskedelmi, ismétlő-, gazdasági-, ipar- ós más szakiskoláké). Nem maradtak el a főiskolák, ú. m. az egyetemek szorgalmi ideje ós a viclóki jogakadémiák vizsgálati ós tanításrendszerei. Újból szerveztetett az állatorvosi akadémia is. Szabályoztatott a tankönyvek megbirálása és engedélyezése. Utalás történt a művészeti oktatásra. Sőt nem kerülte ki a miniszter körültekintő figyelmét a szegény vakok ós siket-némák oktatása sem. Intézkedések történtek a testi nevelés ós az orsz. és kerületi tornaversenyek ügyében. Eközben megindul egy nyüzsgő, addig szokatlan ós eleven élet a különböző tanító- és tanárkörökben és egyesületekben, melyek az eszméknek és terveknek véghetetlen változatait hozzák felszínre, s megvitatják a tanítás- ós nevelésügynek minden jelentősebb mozzanatait, azokat, melyek részint a tantermekben való működésre, a tanítók ós tanárok módszeres eljárásaira, részint a társadalmi tevékenykedésre, részint a tudomány müvelésére s kivált a tanügyi irodalomra, a kézi- és tankönyvekre tartoznak. Vegyük ide a tanítói nyugdíj-törvény folyamatban levő revízióját; az egyes iskolanemek vagy szakok szerint létesített szünidei tanfolyamokat (legközelebb az építészet, festészet ós szobrászat törtenetére vonatkozólag); a lány gimnáziumokat és a nőknek az egyetemre mehetését, a felső lányiskolák és a felső kereskedelmi iskolák feletti szakfelügyelet újból rendezését stb. : mind olyan momentumok, melyek a tanárképzésnek Lapunk 29-ik számában egész terjedelemben közölt új módozatait és szabályzatát a közokt. miniszter által legfőbb célul kitűzött intenzivebb nemzeti nevelés érvényesítését a legjobban biztosítják. Természetesen, nincs emberi alkotás, melyet a tökéletesség bélyegével lehetne ellátni. Pl. a nők magasabb képzésére idáig eszközölt intézkedésekhez egy ós más tekintetben sok kifogásolható szó férhet; de azért a kárhoztatás vádja nem illetheti meg a közoktatásügy vezetőjet, hogy a nők előtt újabb, tudományos ós kereseti pályákat nyitott — mikor ott van a dr. Torma Zsófia példája, a ki sem leány-gimnáziumban sem, még kevésbé egyetemen nem hallgatott soha életében, szóval nem volt »diákissa« : s itne, mégis doctor philosophiae kitüntetést kapott az egyetemtől. A hajlam, a tehetség kitör ós eget kór. S ha ilyen nők számára az egyetem ajtói kinyittatnak a megfelelő előkészítő iskolák alapján : a nő--emancipáció kérdése is nagyrészben meg van oldva. S ennél többet Wlassics sem akart. Épen azért túlfelől hinni szeretjük, hogy az elődje által alkotott kötelező kisdedóvó törvényt a maga merevségében nem helyeselheti, s módot ós alkalmat fog találni a kisdedóvó-kónyszer megszüntetésére. Magunk is azokkal tartunk, a kik azt mondják, hogy »kisdedóvóra csak ott van szükség, hol a természetes óvók, az anyák, valami ok miatt nem tehetnek eleget ebbeli feladatuknak; de azt általánosan kötelezőnek kimondani: egyfelől barbárság, másfelől kivihetetlen dolog is« (Rácz L. »Sárosp. Lapok« f. ó. 20. sz.). A mi pedig azt az elítélést illeti, hogy az iskolák mai szervezetükben inkább diplomaosztó intézetek, mint igazi tudományosság és műveltség terjesztői: ezután ez a kritika ismét nem állja meg helyét, midőn a közoktatásügyi miniszter f. ó. 29,283. sz. a. rendeletével az egyetemi tanidő beosztásának megváltoztatását épen azon célból eszközölte, hogy a felsöbbfokú tanítás és tanulás sikerét előmozdítsa. Míg a középfokon ugyanezen célból intézkedéseket, illetve előlépóseket tett egyfelől a kvalifikácionális törvény megváltoztatására, másfelől az érettségi vizsgálatok színvonalának emelésére ós a polgári iskolák ós