Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-27 / 35. szám

miát biztosított a zsinat, sőt a >Los von Rom* mozgalmának a támogatását is helyeselte. A zsinaton a nagy pogánvmissziói terület testvérgyülekezetei is voltak képviselve. A német ev. lelkészek Olaszországban(

mint a »Chronik der Christl. Welt« hasábjain olvasom, június napjaiban Trede nápolyi lelkész elnöklete alatt szükebbkörü értekezletet tartottak, a melyen Haupt velencei, Hörslel sanremói, Lang római és Leonhard genuai lelkészek vettek részt. Örvendetes egyházi életről tesz bizonyságot ez értekezlet, és áldásos ev. szeretetmunkásságról a belmisszió s az evangélizáció tág mezején. Három nagyobb kérdés is került tárgyalás alá, és pedig »a liturgia a külföldi ev. gyülekezetekben«, »Ochino olasz reformtörekvései« és »az ősker. egyház csudahite*. A jövő évben az olasz ev. német lelkészek Róma városában fognak gyűlésezni. Különösen Leonhard lelkész alapos fejtegetései a liturgiáról a szakkörök figyelmét is magukra vonták. A svájci ókatholicizmus is e tavaszon ülésezett. A zsinati ülés előtt Herzog püspök prédikált az ötezer ember megvendégeltetéséről. A püspöki jelentés az ókatholicismus örvendetes haladásáról tesz bizonyságot a svájci kantonokban. Több mint 800 keresztelés, 220 egyházi házasságkötés, 600 egyházi temetkezés és 4700 katechuménus azt igazolja, hogy Svájcban az ókatholicizmus a csendes, intenzív, normális fejlődés és haladás útján van. Negroid egyik legéletrevalóbb ókath. lelkész Svájcban, ki Don Miraglia reform -katholicizmusa szellemében folytatja reform.-törekvéséit a kath. kantonokban. A németországi ev. ref. szövetség aug. 22—24. napjain Magdeburg városában ülésezett. A diakonisszaügyről Sauerlander s Krisztus halála megváló erejéről Calaminus lelkész értekezett. E szövetség orgánumát Müller K. erlangeni tanár, a Symbolika ismert nevü irója szerkeszti. A ref. iratok törlesztése körül különösen Kniclte lelkész fáradozik. E ref. szövetségnek van szemináriuma Elberfeldben éskonviktusa Halléban. Albertz hallei lelkész egyike a legjobb szónokoknak Németországban. A német katholikusok is élénk tevékenységet fejtenek ki az ülésezések terén. Lármás nagygyűléseik évrőlévre nagyobb igényekkel lépnek föl a paritás, az egyházpolitikai, a pápai hatalom s a jezsuiták visszahívása kérdéseiben. Annál csendesebb képet nyújt a >Charitas« nevű kath. belmissziói egyesület, mely az idén Agosta városában ü'ésezett. A kath. egyház nagy szociális ereje és feladata képezi egyik főkérdését, a melynek megoldására az egyházi tekintély oltalma alatt hív föl minden pápás tényezőt Németországban. Főleg papok és nők annak tagjai, a kik a felebaráti szeretet munkásságában nagy tevékenységet fejtenek ki. Az ágostai gyűlésen több hercegnő is vett részt. A »Caritás« nevű német kath. belmissziói egyesületet Schmitz kölni c. püspök alapította 400 taggal, kiknek száma ma 1300-ra emelkedett, és tagjaik közé több hercegnő, 8 püspök és 474 pap tartozik. Igazgatósága br. Freiburgban székel, a hol annak saját helyisége, nyomdája és könyvtára is van. Az ágostai gyűlés megvitatott tárgyai a búcsújárás, a kath. leányok nevelése és megmentése, az iskolát elhagyó ifjakról való gondoskodás s a belmisszió egyéb kérdéseit említették. Lám. a német pápás kátholicizmus már a csendes, de intenzív belmissziói munkásság terén is elhódította a protestantizmus fegyvereit, sőt ujabban a trieri érsek egyik köriratában az imákkal és kegyhelyekkel való pápás visszaélés kérdésének szabályozására is törekszik. Ez épen a protestantizmus hatása a pápás katholicizmuson Németországon, mely mégis csak tanul, kissé meg is tisztul koronként, de felejteni és megtérni épolv kevéssé képes és alkalmas, mint maga az örök Róma és annak csalatkozhatatlan feje. A római egyház kötelékéből kiiépő francia papok részére 15 év óta van egy ú. n. »oeuvre des prétres*. A pozitív ev. ker. hit alapján két évvel azelőtt újból alakították át. Az ev. egyház több lelkésze tagja az intézet elnökségének, mely intézet célja a kilépett vagy abba belépő papoknak további kiképeztetése. Különösen az evangélisták kiképeztetésére igen nagy súlyt fektet ez intézet. Az intézet élén Comeloup, volt kath. pap áll, ki szerkeszti a »Le Prétre converti* cimű havi folyóiratot, s ki az evangéliumnak már igen sok derék hirdetőt nevelt. Ide tartozott Bourrier is, ki ma a ref. hiten van, és hasonlóan ev. társulatot alakított a korábbi pápás papokból. Reformgondolatait annak idején mi is közöltük, s »Le Christien f'ranqais* cimű lapja máig is virágzik. Bourrier abban a reményben él, hogy a jövőben a pápás egyház krízis elé kerül és igen sok papja fogja elhagyni annak kötelékét. Azokból akarná megalkotni azt a »jövő egyházát', a melynek garanciái szerinte »a tudomány és az erény*. Jól mondja azonban Luthardt lapja, hogy tudománynyal még soha senki sem reformálta Róma egyházát, hanem csakis az evangéliummal. De épen e tiszta evangéliumot nem tűri meg a maga kebelében, banem helvebe paganisztikus és judaisztikus szertartásokkal és fantasztikus legendákkal elhomályosítja azt az egész vonalon. Róma, ha megtér, csak az evangéliumra térhet .át. Tudománynyal és erényességgel nála mire sem mehetünk. Teháf Róma, vagy az evangélium, — ez legyen a jelszó! Lombroso és a bűnügy igen korszerű théma. Mint Luthardt lapjában olvasom, s e tekintetben ujabban a morálstatisztika is támogatja. Olaszországban 100 ezer lakosra esik 95, Spanyolországban 53, Portugáliában 25, Magyarországon 75, Ausztriában 25. Franciaországban és Belgiumban 18, Svéd és Norvégiában 13, Németországban és Angliában öt gyilkos gonosztevő. Érdekes itt a szembetűnő különbözet a kath. és prot. országok között. A magasabb erkölcsi és anyagi kultura itt is megtermi a maga gyümölcseit és élénk bizonyságot teszen az evangéliumnak világot meggyőző hatalmáról és erejéről. A német császár protektorátusa alatt álló Lutheralap e napokban tette közzé az 1898. évről szóló jelentését. a melyből megtudjuk, hogy ez alap jelenleg 20 fő-és 192 fiókegyesületből áll. A központi egyletnek 245 ezer, a fiókegyleteknek 105 ezer márka alaptőkéje van. A mult