Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-13 / 33. szám

az igaznak?! És miért ragyog szemetek, miért emelitek égre orcáitokat, miért tágul s telik meg örömmel kebletek, midőn a szép, igaz és jó diadalát látjátok?! Ugy-e azért, mert a nemes érzelmek nem haltak még ki a szivekből, ha sokszor a mindennapi gond miatt szunnyadni látszanak is; ugy-e azért, mert csak testét ölték meg Zwinglinek s égették el ellenségei: de az igazság eszméje, a megtisztított vallás világa, amaz igaz reformátor hagyatéka ma is él közöttetek?! Vajha örökké élne! Vajha ne halna ki soha, soha! Fazekas Gyula. BELFÖLD. A csurgói ev. ref. főgimnázium százados ünnepe. Tavaly épen ilyen időtájban e sorok Írójának tollából már megjelent egy cikk e lapok hasábjain a csurgói főgimnáziumról; de most, mert Erzsébet királynénk gyászos halála miatt a tavalyi szeptember hónapra kitűzött ünnep kerek egy esztendővel későbbre, azaz f. é. szeptember hó 14-ikére halasztódott, újra felszólalok, hogy felhívjam a nem annyira történeti nevezetességénél, mint inkább jellegénél és határszéli fekvésénél fogva nevezetes intézetre a protestáns tanügy s általában a magyar tanügy iránt érdeklődők figyelmét. Intézetünk jellege protestáns, de már kezdetétől fogva egész a mai napig minden más protestáns intézettől elütő sajátossággal. Az intézetet gróf Festetics György katholikus főúr alapítja, de reformátusok részére; alapításától (1792.) körülbelül a harmincas évekig ev. ref. és ág. ev. vallású tanulók látogatják, róm. kath. összevéve egy-kettő van: ma és már több évtizede a római katholikusok vagy egyenlő, vagy nagyobb számmal járnak intézetünkbe, mint a két prot. felekezet hivői együttvéve s az izraeliták, kik közül 1830-ban iratkozott be először egy intézetünk tanulói közé, ma 12 és 14% között váltakoznak. De bizonyos is, hogy ritka az egész országban olyan ref. jellegű gimnázium, a melyre a haza nemeskeblű fiai felekezeti különbség nélkül áldozták volna filléreiket, sőt ezreiket, mint a hogy a csurgói ev. ref. gimnáziumnál történt. Mert ha Sarkady K. ref. vallású 500 frtos alapítványt tesz a köztartásra. Festetics György gróf, az alapító unokája 950 frtot tesz le a köztartás javára (1856), majd meg a gimnázium részére (1863) 261 frtot. De nem maradhat el ezek mögött a kath. Somssich Pál sem 1864-ben a maga 500 frtos alapítványával, majd újra a Somssich család grófi ága 1867-ben 3100 frtos össztöndíjakra szánt összegével s 1882-ben megint csak Somssich P. 1000 frtos újabb ajándékával, h.ogy 1883-ban újólag 300 forintos össztöndíj-alapítványával gazdagítsa intézetünket. Ámde az Inkeyek is ismételten és ismételten százakat áldoznak gimnáziumunkra, a mint Festetics Tasziló gróf is 1883. óta évi 300 frttal járul gimnáziumunk fentartásához, s hogy az új gimnáziumi épületnek 9 holdra terjedő parkírozását végrehajthattuk, szintén gróf Festetics Tasziló jószívűségének köszönhetjük, a ki 4000-nél is több fát és csemetét ingyen engedett át. intézetünknek, sőt mindezt az új épület területére saját költségén szállíttatta. Hiába, nem satnyul el a nemes vér, nemeskeblű apáknak csak nemeskeblű fiaik lehetnek! Különösen 1882/83. évben, a mikor a hatosztályú gimnázium 8 osztályúvá lesz, nagy a felekezeti különbség nélkül való adakozás. Körmendy Sándor, akkor b.-somogyi esperesünk indítja meg az akciót s mert a szónál szebben beszél a tett, 1000 frttal. Erre válaszúi a protestáns hivők, ki ötven krajcárral, ki forinttal, ki ötvenessel, ki százassal sietett meghozni a hazai tanügy oltárára adományát, de ugyanennyivel a pápás egyház követői is jelentkeztek az ajándékozók sorában s nem maradtak el mögöttük izraelita polgártársaink sem, mert Freystádtler Vilmos 1000 forintos főgimn. alapítványán kívül a legutolsó csurgói zsidó szatócstól kezdve a legnevesebb zsidó kereskedőig, hivatalnokig, ügyvédig ki-ki adakozott, hogy teljes és ne csonka legyen intézetünk. Ha 1882-ig is jóhírnévnek örvendett a csurgói intézet, azóta hire-neve még inkább emelkedik évről-évre, a miről egyrészt a főigazgatók hivatalos jelentései, másrészt az érettségi vizsgálatra küldött kormánybiztosok nyilatkozata tehetnek tanúságot. De tanúságot tesz erről az is, hogy az ifjúság száma a közelfekvő Nagy-Kanizsa, Keszthely és Kaposvár főgimnáziumai mellett, évről évre emelkedik; továbbá, hogy a köztartás, a hol vallásfelekezeti különbség nélkül évi 60 frtért, bár a köztartásra szóló előbbi egész 200 frtig terjedő adományok ma már megszűntek, nem kotyvalékok, de rendes ételekből álló ebédet és vacsorát kapnak a gimn. növendékszám felénél is többen s ehhez is egyesek 15—20 frtnyi segélyt élveznek, sőt ingyen is elláttatik a köztartásban néhány fiú. Legújabban (1898/99.) internátus is létesült a régi gimnáziumi épületben. Évi 50 frtért mosást, fűtést, világítást, lakást kapnak a növendékek, a kikre egy bentlakó tanár ügyel fel. Hiszszük, hogy a mint a gimnázium kebelében fennálló »lfj. Segítő-Egyesületi, mely 1884-ben alakult a. semmiből, ma már számot tevő, könyöradományok gyűjtésére nem szoruló intézménynyé fejlődött, mely vagy ingyen könyvekkel látja el az ifjúságot, vagy csekély használatidíj fizetése mellett juttat könyvet szegénynek, nem szegénynek, ilyen vagy olyan vallásúnak egyaránt; néha meg téli.ruhával ajándékoz meg egyeseket; esetleg a lakbér vagy a tandíj fizetésében segíti meg az arra szoruló növendékeket; mondom, hiszszúk, hogy az internátus, mely dr. Vida Károly igazgatónak érdeme, egyik legáldásosabb alkotása lesz intezetünknek, tudván azt, hogy szegényes községünkben a lakásviszonyok nem épen a legkielégítőbbek s el nem feledvén azt sem, hogy a diáktartó gazdáknak a tanulókra való felügyelete minden külön osztályfői és igazgatói látogatások mellett is hiányos. Ámde végezzünk. Midőn ezeket a sorokat mintegy pótlásul írjuk a tavaly megjelent közleményünkhöz, tesz-66+