Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-13 / 33. szám

20 = 4'2°/O» 24 közül egyesek, a tanárikar javaslatára, püspöki engedélylyel még javitóvizsgálatra bocsáttatnak. A torna és egészségügyről szóló örvendetes jelentés után a gyűjtemények gyarapodásáról történik beszámolás. A főiskolai könyvtár gyarapításáról szóló kimutatás 12 oldalt, a tanári kézikönyvtár gyarapodásának kimutatása 6 oldalt foglal el. A tanuló ifjúság kebelében fennálló körök és egyesületekről szóló jelentések szép buzgalomról tesznek bizonyságot. A főiskolai köztartáson 251 tanuló étkezett, tehát a vidéki tanulóknak, az izraelitákat nem számítva, elenyésző kis száma az, a mely nem itt nyeri élelmezését. A jövő tanévre vonatkozó értesítés a 153—155. lapokon olvasható. Ev. ref. vallású tanulóinknak az első osztályokban hely biztosítása ügyében hozott kerületi határozat közzé van téve, mégis előre is szívesen előjegvzi az ev. ref. vallású jelentkezőket az igazgatóság. Értesítő a dunántúli ev. ref. egyházkerület leánynevelő intézetéről. Pápán 1898/99. E cím alatt jelent meg az az igen csinos kiállítású, tömören minden lényeges tudnivalót magában foglaló füzetke, a mely ezen leánynevelő intézet mult évi működéséről és fejlődéséről számol be. Mindjárt legelői kiemeli az intézet helyiségeinek udvara és kertjének a pedagógiai és egészségügyi követelményeket teljesen kielégítő voltát. A mai helyiség jövőre még bővülni fog s így több növendéket fogadhat be. Az intézetnek az egyházkerület által 3 évre megválasztott felügyelője dr. Horváth József theol. akad. tanár. Az igazgatónő: Török Emma, a ki mellett segédnevelőnői minőségben Ertel Erzsi és Aebersold Leopoldina működtek. Az utóbbi foglalkozott a növendékeknek a francia nyelvre oktatásával. Az intézetnek összesen 44 növendéke volt. Közülök 24 csak 150 frtot fizetett az évi ellátásért. .Jövőre nézve pedig a főiskolai igazgatótanács úgy intézkedett, hogy a dunántúli egyházkerületbe tartozó lelkészek és tanítók leányai kivétel nélkül 150 frt ellátási díj mellett vétessenek fél. A növendékek előmenetelén, mit a polgári iskolában bizonyítványaik szerint fölmutattak, igen meglátszik, hogy otthon gondosan előkészíttetnek leckéikre. Zongorázni és cimbalmozni is tanulhattak, a kik akartak, és pedig a városi legjobb tanerőktől. Az egészségi állapot a lehető legkedvezőbb volt. Az »Erzsébet királyné alap«-ra eddig begyűlt összeg kerekszámban 2600 frt. Ez alap célja »egy vagv több, lehetően árva leány nevelésének előmozdítása*. Kegyeletes szavakkal emlékezik meg a jelentés László Józsefről, ez intézet nagylelkű alapítójáról . . . Részletesen ismerteti az intézeti helyiséget, a tanítás és nevelés módját, az étkezést, az életrendet, a növendékek {elszerelését. Betegség esetere két szoba áll éendelkezésre, egy a könnyű, egy a nehéz betegek számára. Az egészségi állapotra az intézet orvosa, dr. Steiner József városi főorvos ügyel fel, a ki betegség esetén a szükséghez képes s egyébként is meglátogatja az intézetet. Ellátási és tandíjak. Az ellátási díj egész évre 200 frt. Anyagi körülményeiknek és magaviseletüknek figyelembe vételével ev. reform, vallású növendékek kedvezményes díjjal is vétetnek fel, a kik egész évre 175 s illetve 150 frtot fizetnek. Az ellátási díjon kívül minden növendék orvosi díj címén 5 frtot tartozik fizetni. Az ellátási díj 3 egyenlő részletben: a beiratáskor, december 1. és március 1-én az orvosi díj a beiratáskor egyszerre fizetendő. Az elemi iskolai tandíj egész évre t frt 50 kr., a polg. iskolai 7 frt, a beiratkozással együtt újonnan jött növendéknek 9 frt; a zongoratanításnak havi 2 frt s a francia nyelvnek havi 1 frt a díja. Az ellátási díj esedékes vagy befizetett részlete még akkor sem tartható s illetve követelhető vissza, ha a növendék betegség vagy egyéb ok miatt az intézetet elhagyná. Járványos betegség alkalmával, ha az intézet egyidőre zárva lenne is, szintén a teljes ellátási díjak fizetendők. Jelentkezni lehet Török Emma intézeti igazgatónőnél; de már csak néhány hely van betöltetlen. Felvétetnek 8—15 éves leánygyermekek valláskülönbség nélkül. Az intézeti év szeptember 3-án nyilik meg. (Folyt, köv.) Alfa. TÁRCA. Zwingli életéből.* Távol tőlünk Helvécia magas bércei között a kellemes fekvésű toggenburgi völgy keleti felében egy magaslaton egyszerű falucska áll, neve Wildhaus. Benne még ma is feltalálható az a régi lakás, melyben a XV-dik század második felében egy sok gyermekkel megáldott, kegyes és becsületes házaspár élt: Zwingli Ulrik és neje Meili Margit. A családfő községi biró volt s tekintélyes emberekkel állott rokonságban, kik között két apát és egy a lesperes is volt. Ebből a családból született Zwingli Ulrik 1484. jan. 1-én. Szülei már jóelőre a papi pályára szánták, amíg azonban ennyire növekedett, kortársaival együtt legeltette atyja nyájait fenn az Alpok magaslatain. És ez a pásztorkodásban töltött év nagy befolyással volt vallásosságának s hazaszeretetének kifejlődésére. »Gyakran voltam azon gyermekded hitben, — írja később egyik barátjának, — hogy ezen magaslatokon, itt az ég közelében valami mennyeinek, valami isteninek kell meghonosulva lenni. Ha a hegyeket megrendítő égdörgéseket sokszoros robajjal visszhangozzák a sziklahasadékok, úgy tetszik, mintha újból hallanók Isten szavát: »Én vagyok az erős, hatalmas Isten, járj előttem és légy kegyes!« Hogyha a hajnali pír a jéghegyeket Istennek lángjával borítja el, akként, hogy mintegy tűztengerben égnek a magaslatok, úgy látszik, mintha a seregek Istene volna a föld magaslatain. Midőn pedig a fölkelő napnak szegélye a hegyeket mintegy megdicsőíti, szent elragadtatással mondjuk Ésaiással: Szent, szent, szent a seregek Ura, Istene, tel* A karcagi ev. ref. gimn. értesítőjéből közöljük e szép felolvasást, mely a reformáció emlékünnepén tartatott s erre bárhol is alkalmas leend.