Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-22 / 4. szám

PROTES EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség': IX. kerillet, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kindtf-hivatal : Hornyánszhy Vilitor kiinyvketesfr° dése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ílrn : Félévre: 4 frt l>0 kr ; egész évre : 9 frt. ICqyen szám ára 20 kr. Egyház és politika. Az alábbiak megírására az impulzust egy nyilt levél adta meg, a melyet Uray Imre, úgy is, mint a beregi függetlenségi párt elnöke, úgyis, mint a beregi ev. ref. egyházmegye gondnoka a »Magyarország« című politikai napilap szerkesztőjéhez intézett abból az alkalomból, hogy a »Protestáns Egyházi és Iskolai Lap« szerkesztője figyelmeztette az »Egyetórtés« útján a nagj-részben reformátusokból álló, vagy mandatumaikat túlnyomólag ilyenektől nyerő függetlenségi párti képviselőket arra a nagy szolgálatra, melyet a jelen politikai helyzet közepette az ultramontanizmusnak — nolle-volle — tesznek. Nem szándékozunk azzal foglalkozni, hogy Szőts Farkas urnák érintett cikke mily mértékben felel meg a valóságnak, mert hiszen ha azok, kik a politikai élet mezején vezérkedő szerepet játszanak, ott a tények hatása alatt nem ismerik fel kellőleg a helyzetet, bizonyára az ily figyelmeztetésekből se sok okulást merítenek. De meg szándékosan is elkerüljük a báró Bánffy, a Tiszák ós más nóvszerint felemlegetett protestánsok ellen a klerikális vagy épen túlzó ultramontán szellemű lapok nyilatkozatainak az alapokra visszamenő méltatását s összefüggésbe hozatalát az ú. n. egyházpolikai törvényekkel s a liberális reformtörekvésekkel. Mert nem akarunk politizálni, sőt inkább az egyházba betolakodó politika ellen akarjuk szavunkat fölemelni. Előttünk most csak az említett nyilt levél áll. Ebből azt a nagy tanulságot merítjük, hogy egyházunk kormányzó férfiai is politikai szempontokból szokták oly-olykor, némelyek talán mindig, megítélni egyházunknak legvitálisabb életérdekeit. Egyházunk előmenetele, boldogulása, az interkonfesszionális téren a paritásnak lassu, de folytonos fejlődése; mind ez abból a nézpontból jő figyelembe, hogy kedvez-e valamelyik politikai párt álláspontjának. Vívmányról van szó : ha igen; politikai kortesfogásról és szinte a becstelenség stigmatizálásáról: ha nem. Fájdalom, hogy ez a nylvánosság előtt leplezetlenül is merészkedik magát bemutatni. Mindannyian jól tudjuk, hogy a protestantismusnak egyik legfőbb törekvése volt eleitől fogva, hogy a világi ügyektől, tehát a politikától is távol tartsa az egyházat. Viszont azt is jól tudjuk, hogy a római egyháznál épen az ellentétes irányzattal találkozunk: az egyház mindent, de mindent igyekezett absorbeálni. Ily körülmények között a protestáns egyházak csakis az ú. n. egyházpolitikában érvényesülhetnek a tulajdonképeni politikai téren; ellenben a római egyház valóságos politikai hatalomra tör. Innen van a centrum Németországon, a klerikális párt Belgiumban, mely jelenben —• már évek óta — a kormányon is ül, a Volkspartei Ausztriában, mely legutóbb nyert Dipauli br. útján kormányképességet, — ilyen a mi néppártunk testáns politikai pártot, mást, mint a bajok enyhítésére alakult németországi tyén szocialistákat, nem ismerünk. Hazánkban is a protestáns egyházak, a szorosabb értelemben vett egyházpolitikai kérdéseken kivül, látszólag távol tartották magukat a politikai életnek sokszor mindent, még a legszentebbet is bemocskoló küzdelmeitől. Egyházunk igen jól ismeri azon veszedelmeket, a melyek a gyülekezeteket híveiben és fejük, vezetőjök, a lelkész személyében érhetik a párttusák erkölcs- ós jellemrontó hatása következtében ós épen ezért tiltá el a lelkészeket attól, hogy a politikai pártküzdelmekbe beleelegyedjenek, tiltá meg, hogy az egyházi épületekre politikai pártjel vények kifüggesztessenek. Hogy a tilalomnak nem volt épen túlságos foganata, azt mindnyájan tudjuk torok oda hagyják nyájukat ós intézik az mert törvény nem tiltja s is. Proszociális ke reszel olgát. Teheti valami Pászország érvül e-