Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-16 / 29. szám

A föníiekre való tekintettel a budapesti középiskolai tanár-képző-intézetnek jelenleg érvényes szabályzatát a folyó tanév végével hatályon kivül helyezem és az intézet mostani szervezetében véglegesen föloszlatom. A jövő tanév elejétől kezdve életbe léptetem az idezárt Szervezeti Szabályzatot, mely az összes idevágó eddigi tervezetek és munkálatok fölhasználásával készült. Ezen új Szabályzat kidolgozása alkalmával a legelső és legfőbb elvnek kívántam tekinteni azt, hogy az új szervezet a főiskolák részére biztosított autonomikus jogokat a legcsekélyebb mértékben se érintse. Ez elv kifejezésre jut az egész szabályzatban, de főleg annak 8. §-ában, mely úgy intézkedik, hogy a főiskola tanárai esetről-esetre s a fönforgó szükséghez képest fölkéretnek a tanárképzés különleges munkájában való tényleges részvételre és csak ha e fölkérésnek engedve, magukra vállalják a közreműködést, következik be az illető tanárok megbízása. Megjegyzem itt, hogy e megbízásokkal egybekötött tiszteletdijak jövőre az elvállalt munka mérvéhez fognak igazodni. Tisztelettel értesítem végül nagyméltóságodat, hogy tekintettel a tanárképzés és tanárképesités ügyének szoros kapcsolatára, egyidejűleg intézkedtem arról is, hogy a középiskolai tanárvizsgálati szabályzat átvizsgáltassék. Az új tanárképző szabályzata. A szabályzat pontjai a következők: 1. §. A m. kir. középiskolai tanárképzőintézet arról gondoskodik, hogy a középiskolai tanári pályára készülő főiskolai hallgatók a hivatásuk szempontjából megkívánt szakszerű képzettséget és gyakorlati készültséget tervszerű tanulmányi rendben megszerezhessék. A jelöltek tudományos szakképzésére főiskoláink előadásai, a gyakorlati képzésre a gyakorló főgimnázium és más fővárosi középiskolák szolgálnak. Különösen gondoskodik a tanárképző arról, hogy a jelöltek a) főiskolai előadások keretében minden szakban rendszeres tanfolyamot végezhessenek ; b) előképzettségük megszilárdítására és az egyetemi előadások kellő feldolgozására a tanárképző hatósága alatt álló repetitorok gyakorlataiban részt vehessenek; c) a szakképzettségük érdekében szükséges modern nyelveknek valamelyikét, első sorban* a németet vagy a franciát, teljesen megtanulják. 2. §. A tanárképzés céljára szolgálnak: a) a tanárjelöltek számára megállapított programm értelmében tartott előadások és gyakorlatok; b) az Eötvös-kollégium, melyről külön szabályzat intézkedik; c) a gyakorló főgimnázium. 3. §. A tanárképző-intézet ügyeit vezetik: a) az elnök; b) az igazgató ; c) a hét tagból álló tanács. 4. §. A tanárképző élén az elnök áll, a ki az intézetet vezeti és a hatóságokkal szemben képviseli, annak munkásságára felügyel s általában mind a vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedéseit, mind a tanács megállapításait végrehajtja. 5. §. Az igazgató az elnököt helyettesíti s a tanárképző ügyvitelét intézi. 6. §. A tanács évnegyedenként tartandó rendes üléseiben tárgyalja a tanárképző ügyeit. Jegyzőkönyveit és a szükséges fogalmazványokat a jegyző készíti el, kit az elnök előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter alkalmaz és díjaz. 7. §. Az elnököt, az igazgatót és a tanács többi tagjait öt-öt évre a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. 8. §. A tanács teendői : u) az egyes szakok számára az illető főiskolai tanárok közreműködésével, a tanárjelöltek négy évi tanfolyama alatt tartandó előadásokra és gyakorlatra iránytadó programmot állapít meg; b) ennek értelmében a tanárképzés szempontjából szükséges előadások tartására főiskolai tanárokat kér föl; c) a menynyiben a főiskolai tanárok ezen előadások megtartását elvállaljuk, tiszteletdijuk iránt előterjesztést tesz a miniszterhez ; d) repetitorokat, illetőleg nyelvmestereket alkalmaz, kiket a vallás- és közoktatásügyi miniszter helybenhagy és a tanárképző költségvetésének keretében, a tanács javaslata szerint díjaz; e) az igazgató jelentése alapján a tanárjelölteket a tanárképző tagjaiul fölveszi; f) a programm megtartását és a repetitorok működését ellenőrzi; g) a tanfolyam befejeztével a tagoknak tanárképzőintézeti végbizonyítványt ad. 9. §. Az előadó tanárok tiszteletdíja félévenként — heti egy előadási, illetőleg gyakorlati óra után —100 forintban állapíttatik meg. A tanács tagjainak évi tiszteletdíja 500 frt, melyért a megállapított programm értelmében elvállalt előadásaikat is megtartani kötelesek. 10. §. Úgy az igazgató, valamint a tanács tagjai a középiskolai tanárságra készülő hallgatók irányzására, a netalán kívánatos tanácsadás és útbaigazítás céljából, hetenként legalább egy-egy állandó órát tűznek ki a tanárjelöltek fogadására. 11. §. A tanárképző elnöke, igazgatója és tanácsa tartoznak gondoskodni arról: a) hogy évenként, az illető szaktudomány természetéhez képest, oly bevezető előadások tartassanak, a melyek az egyetemre lépő hallgatókat kellőképen tájékoztassák választott szaktanulmányuknak föladata, módszerei és irodalma körül; b) hogy az előadások sorában rendes két vagy három évi időszakban a középiskolai tanárképzés követelte tanulmányoknak minden fontosabb ága oly terjedelemben s irányban tárgyaltassék, hogy a tanárjelöltek tudományszakuk alapelveit, módszereit és főbb tanait rendszeres összefüggésben az egyetemi évek alatt megismerhessék és elsajátíthassák; c) hogy a tanárjelöltek olynemű gyakorlatokban és értekezletekben részt vehessenek, melyek elősegíthetik a jövendő tanárok jártasságát tanulmányaik alkalmazásában és ügyességüket a tudományos munkálkodás eszközeinek fölhasználásában; d) hogy a jelöltek egyetemi tanulmányaik befejezése után, esetleg a szükséghez képest már előbb is első sorban a gyakorló főgimnáziumban, de a körülményekhez képest más fővárosi tanintézetben is, a pedagógiai gyakorlatot megszerezhessék és a középiskolai módszeres tanítást elsajatíthassák. Ha e gyakorló útmutatással más fővárosi középiskolák tanárai bízatnak meg, ezek méltányos díjazásban részesülnek. 12. §. A tanárképző-intézet félévi tanrendjét a tanács december, illetőleg május elején tartandó ülésében állapítja meg, mire az igazgató annak közzétételéről gondoskodik. 13. §. A tanárképzés céljából hirdetett előadások hallgatása, valamint a megfelelő gyakorlatokban való részvétel szabadságában áll minden egyetemi és műegyetemi rendes és rendkívüli hallgatónak, a mennyiben a kitűzött óra s a redelkezésére álló hely és eszközök ezt megengedik ; de a tanárképző tagjai kötelesek a kijelölt előadásokat hallgatni és szakjuknak megfelelő gyakorlatokban szorgalmasan és tevékenyen résztvenni. A mennyiben ezt elmulasztják, a tanács őket a tanárképző-intézeti tagok sorából törülheti. 14. §. A tanárképző tagja lehet minden, az egyetemen vagy műegyetemen rendes hallgatóul bejegyzett tanárjelölt, a ki a kijelölt határnapig a tanárképző igazgatójánál fölvételre jelentkezik.