Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-09 / 28. szám

gyermekei okvetlen megkeresztelendők; a születési és keresztelési adatok nyilvántartás szempontjából anyakönyvezendők; de mert az így megkeresztelt gyermekek vallására nézve maga a keresztelés és anyakönyvezés ténye majdani áttérés nélkül úgy sem irányadó, és mert a másvallású, különösen a r. kath. lelkészek a reciprocitásra nem adnak semmit, az adatok nem teendők át. ISKOLA. Evangélikus vallástanárok gyűlése. Az evangélikus egyház deák-téri épületének egyik termében értekezletet tartott hétfőn délelőtt tizennyolc ev. vallástanár, a kik az ország különböző vidékeiről jöttek össze. Az értekezletet Horváth Sándor lelkész nyitotta meg, jegyzővé Hetvényi Lajost választották. Az értekezlet líadó Kálmán halálán részvétét fejezte ki, azután Bereczky Sándor budapesti tanár a vallástan főelveiről, a bibliaoktatás előtérbe állításáról és a vallástan tanításának megkönnyítéséről beszélt. Frenyo Lajos eperjesi kollégiumi főgimnáziumi vallástanár az ifjúsági istentiszteletekről beszélve, szükségesnek tartja, hogy az istentiszteletet gyermekek számára általánosan behozzák. Az ifjúság között vallásos irányú könyveket és lapokat kell terjeszteni. Frenyo után Hetvényi Lajos soproni főgimnáziumi vallástanár a biblia olvasásának szükségességéről értekezett. Elmondja, hogy milyennek kell lennie egy bibliai olvasókönyvnek és különösen a bibliaolvasás pedagógiai előnyeit fejtegeti. Az értekezlet ezután a tantervre vonatkozólag általánosságban hozzájárul az ismert tantervjavaslathoz, de kiemeli, hogy a valláserkölcsi oktatás és nevelés központja a Szentírás legyen. A felsőbb osztályok tantervére vonatkozólag az értekezlet fölkéri Hetvényi Lajos soproni főgimnáziumi vallástanárt, hogy készítsen a módszerre is részletesen kiterjedő javaslatot s azt közölje az egyházi lapokban. Egy bibliai olvasókönyv szerkesztését az értekezlet Jausz Vilmos theológiai tanárra, Hetvényi Lajos és Adorján Ferenc gimnáziumi vallástanárokra bízta. Az országos középiskolai tanáregyesület közgyűlése f. hó 2. és 3-ik napjaiban tartatott meg Budapesten. Az első napot a szokásos üdvözlések és elnöki megnyitó, végül Szarvas Gábor szobrának ünnepélyes leleplezése töltötte ki. A tulajdonképeni tanácskozások harmadikán folytak Beöthy Zsoltnak, a társulat fáradhatatlan elnökének vezetése mellett. A közgyűlés megnyitása után Négyessy László titkár bejelentette az egyesülethez érkezett üdvözlő táviratokat. Elsőnek Dóczi Imre debreceni gimnáziumi igazgató mondott emlékbeszédet Klamarik János miniszteri tanácsosról. Különösen az 1883-diki középiskolai törvény végrehajtása terén szerzett éidemeit méltatta. Megrajzolta képét az egykori tanárnak, igazgatónak és főigazgatónak. Bátérve az osztályvezető munkásságára a kultuszminisztériumban, kimutatja, hogy a változó miniszterek mellett mit köszönhet középoktatásunk Klamariknak. A közgyűlés köszönettel vette Dóczi Imre igazgatónak Klamarikhoz méltó szép emlékbeszédet. Alexander Bernát értekezését a középiskolai tanterv mellé alkotandó módszertarii utasításokról Bajner Ferenc olvasta föl. Alexander munkálatának első részében részletesen méltatja az új tantervet. Kifejti, hogy a középiskola tantervének revíziója nálunk nem jár semmiféle megrázkódással. A maga természetes útján fejlődött s azért mégis korszakalkotó. Nem akar előadó kiterjeszkedni az egész új tantervre, csak néhány főszempontra, néhány kétség eloszlatására és néhány tennivaló megemlítésére óhajt szorítkozni. Megemlekezik első sorban a tanterv egyik helyes végrehajtásának egyik föltételéről, az iskolakönyvek kérdéséről, melyet bőven tárgyalt. Többek hozzászólása után kimondotta a közgyűlés, hogy a miniszternek közönetét fejezi ki azért a liberális eljárásáért, a melylyel a tantervet elkészítette, és készségét je'enti a tanárság ahhoz, hogy ezt a tervet legjobb erői szerint fogja végrehajtani. Az utolsó előadást Szuppáu Vilmos tartotta a felsőbb leányiskolák reformjáról. Szuppán azt indítványozta, hogy a felsőbb leányiskola keretében történendő gimnáziális tanításról a közgyűlés ezúttal ne határozzon, hanem várja be az intézmény gyakorlati kipróbálásának eredményét. A szervezet és tanterv, szerinte, a gimnáziális tanítástól függetlenül veendő revízió alá, minthogy arról pótlólag rendeletben lehet intézkedni. Egyébként a revíziónak nem kell gyökeres átalakításokat tennie, csakis hiányok, hézagok pótlására kell szorítkoznia. Ezután megválasztotta a közgyűlés a tanáregyesület tiszteleti tagjainak: Mauritz Bezső főigazgatót és Dóczi Imre debreceni igazgatót. Elhatározták, hogy a jövő évi közgyűlésüket, a temesvári törvényhatóság meghívására, Temesvárolt tartják meg. Ezzel a napirend ki volt merítve s a közgyűlés áttért a választmány tagjainak megválasztására. EGYESÜLET. A protestáns országos árvaegylet jelentése. A protestáns országos árvaegylet választmányának negyvenedik évi jelentése az Úr bő kegyelmének tanúságaként megjelent. E jelentés Blahunka Ferenc, az egyesület elhunyt jótevőjének arcképével díszítve jelent meg. A hozzá csatolt életrajz meleg hangon emlékezik meg Blahunkáról, ki a hatvanas években igaz tekinkélyes szerepet játszott a főváros és az ország közéletében. Nevét, melyet az árvaház márvány táblája örökít, sok felnevelt szegény árva fogja hálával emlegetni. A mindenek Urától Istenétől pedig már bizonyára elvette az élet koronáját. Az egyesület vagyona 1898. végevei 449,917 frt 67 kr., ebből az utolsó évi vagyongyarapodás 87,004 frt 54. kr.