Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-09 / 28. szám

A mult évi kiadások összege 25,888 frt 42 krt tesz ki. Az intézetben volt 1898-ban 60 fiú és 46 leány, őszesen 106 árva, Pénzsegélyben reszesült az intézeten kívül 48 árva illetve gyámol nélkül való család. Bizony szép számok ezek, tekintélyes számok is, de mennyi árvája van még a jó Istennek, a kiről gondoskodni kellene. Pedig a gondoskodást, a »kicsinyek dolgának felvételét* a tanítványokra bízta, mutassa meg azért az evangéliumi társadalom, hogy csakugyan az Ő tanítványai vagyunk. A polgári iskolai tanárok gyűlése, Az Országos Polgári Iskolai Egyesület vasárnap délelőtt tartotta közgyűlését, melyet a fővárosi polgári iskolai tanároknak a. mellékfoglalkozások tárgyában tartott gyűlése előzött meg. A gyűlés első részének Vasskó György volt az elnöke, a ki röviden ismertette a fővárosi tanácsnak azt a rendeletét, a mely a tanárok mellékfoglalkozásait kivánja korlátolni. Elhatározták a fővárosi tanárok; hogy a közgyűlés elé nem viszik ügyüket, hanem bizottságot küldenek ki, mely a tanács összes tagjainak küldöttségileg adja át kérelmüket arról, hogy a mellékfoglalkozásokról szóló rendelet végrehajtása elhalasztassék. Az indokolásban kiemelik, hogy a tanárok és tanítók iskolaidőn kívül mellékfoglalkozást is teljesíthetnek. Arra fogják kérni a tanácsot, hogy ezzel összhangzásba hozza a sérelmes rendeletet. Ezt követte délelőtt tíz órakor az Országos Polgári Egyesület közgyűlése. Lád Károly elnök megnyitó beszédében a polgári iskola reformjáról szól, melynek célja megélhetésit és a továbbképzésre módot adni a középosztály egyik nagy rétegének. A jövő polgári iskolája előképei: a német höhere Bürgerschule és az olasz adminisztrácionális pályákra képező iskola. Az új iskolának barátai közt örömmel látják a közoktatásügyek vezérét, Wlassics minisztert, a ki a legutóbbi képviselőházi beszédében a 7 osztályú polgári iskola mellett foglalt állást. Perjéssy László előterjesztése alapján a felekezeti és községi, társulati polgári iskolai tanárok fizetésügyéről a következőket határozták: Az új polgári iskolai törvény gondoskodjék a mai kornak megfelelő minimális törzsfizetés megállapításáról, a törzsfizetésnek a szolgálati időhöz kötött emelkedéséről, az ötödéves pótlék rendezéséről, a lakbérnek a község nagyságához és drágaságához mért szabályozásáról s arról, hogy a népiskolákhoz hasonlóan azok az iskolafentartók, melyek a törvényben megszabott javadalmazásokat fizetni nem képesek, a tanárok fizetésének, pótlékának, lakbérének kiegészítésére államsegélyt nyernek. Ezek után Miklós Gergely indítványára kimondották, hogy helyeslik a Tanítók Iláza eszméjét, kivéve azt a berendezését, hogy szórakozó helyül is kiván szolgálni. Az egyesület alapítványt is tesz e célra és a tanártestületeket is fölhívja hasonló alapításra. Solymossy Sándor dr. a művészettörténeti elemeknek a polgári fiúiskolák tanmenetébe való beillesztéséről értekezett. A gyűlés köszönettel fogadta a fölolvasó érdekes munkáját, Végül elfogadták az igazgatóság indítványát arról, hogy a míg a polgári iskolai tanárok egyetemi képzése megvalósítható, addig a jelenlegi tanárképző pedagógium anyagi eszközökkel ellátva úgy fejlesztessék, hogy föladatának megfelelhessen. Ezzel a gyűlés véget ért. Meghivó a nemzetközi gyermekvédő-kongreszszusra. Nemzetközi gyermekvédő kongresszus lesz folyó évi szeptember hó 13—17. napjaiban Budapesten. Édes hazánk vendégei lesznek a világ emberbarátai és tudósai, a kik eljönnek, hogy velünk a multak tapasztalatait megvitatva, együttesen tanácskozzunk a módok felett, hogyan lehetne a jövő nemzedék csemetéit erőteljes szervezetű, nemesen gondolkozó, munkás egyénekké nevelni. Be fogjuk nekik mutatni azokat az eredményeket, a melyeket hazánk az újjászületés rövid évtizedei alatt elért; megismertetjük velők azokat az intézményeket, a melyeket az emberszeretet létesített, és meggyőzzük őket arról, hogy mi is érezzük a gyermekvédelem szükségességét, ismerjük annak módjait és sem gondolkozásunk, sem áldozatkészségünk nem hiányzik, hogy a művelt nyugat elismerését e téren kiérdemeljük. De hogy e kongresszuson méltókép bemutathassuk hazánk gyermekügyét, az egész ország nemesen érző nőinek és férfiainak közreműködésére van szükségünk. Kell, hogy számszerűleg is dokumentáljuk, hogy a gyermekvédelem fontosságától áthatva, a jövő nemzedék sorsa iránt nem egyesek, de az egész ország szíve együtt érez és hogy a javítás eszközeinek megszerzéséhez az egész ország kezet fog s egygyé tömörülve, vállvetett munkássággal igyekszik bebizonyítani, hogy nem ismer fontosabb kérdést, nemesebb feladatot, mint a mely az államfentartó utódok testi és szellemi épségét van hívatva előmozdítani. Bizalommal fordulunk hazánk minden emberbarátjához, minden egyesületéhez, minden polgárához s kérjük, hogy e célra velünk egyesüljön; nyújtson támogatást erkölcsileg és anyagilag, hogy tündöklő fényben mutathasuk be emberszeretetünk nagyságát, mely benünket a kulturállamok színvonalára emel. A kongresszus részvételi díja egyenként csak 5 forint. Működő tanítóknak és nevelőknek, valamint tanintézeteknek pedig 2 frt 50 kr. Oly csekély összeg, melynek egyedül a kongresszus naplója, mely körülbelül 50 ívnyi terjedelmű s a gyermekügyre vonatkozó nagy fontosságú közleményeknek valódi kincstára lesz, teljes egyenértékét képezi. Ezenkívül gondoskodni fog a rendező-bizottság arról is, hogy a kongresszuson résztvevők mindegyike részesüljön az ily alkalmakkor szokásos kedvezményekben, a vasúti minők és hajózási díjmérséklések, kedvezményes részvétel a kirándulásokban, kiállítás megtekintésében s más társas összejövetelekben, — mindenek felett pedig gondoskodik egyes, a kongresszus céljaival összeköttetésben álló becses nyomtatványok kézbesítéséről.