Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-07 / 19. szám

járó ref, növendékeinket] csak nem tudjuk református vallásunkban nevelni, illetőleg egy vallás-tanári állomást szervezni. Egész a konventig mentünk már, de még a tanácsban sem vagyunk egyek. Itt is egy állandó bizottság keresi az eszközöket. Bárcsak sikerülne föltalálni! A stóla-megváltás ügyében javaslatot adott be egy lelkész-társunk, aki már egyházában keresztül is vitte. Ajánltatott, a hol lehet. Nyolc közigazgatási birósági ügy és négy fegyelmi per 19-én délelőtt végeztetett el s ezekkel a gyűlés is bevégződött. A bankettről nem irok, csak annyit, hogy ott volt a vármegye szintén s a hangulat szellemes és szeretetteljes volt. Szabolcsi János. MISSZIÓÜGY. Belmissziói értekezlet Budapesten. A budapesti belmissziói értekezlet, mely az egyház belső építése végett a két protestáns egyház híveiből a folyó évi január hónapban alakult, május 1-én tartotta a nyári szünet előtt utolsó összejövetelét a Lónvay-utcai főgimnázium dísztermében. Népes, hangulatos, sőt lelkes és emelkedett ülés volt, melyre épüléssel és kedves érzéssel gondolnak vissza a jelenvoltak, kiknek soraiban jól esett látnunk dr. Duka Tivadar londoni hazánkfiiát is. A szokásos körének és előfohász (tartotta Bachat Dániel főesperes) után erőteljes beszéd elobocsátásával dr. Szabó Aladár theol. tanár vezette be a kitűzött tárgyat : A bibliaolvasás jelentősége egyéni, családi és egyházi tekintetben. A Biblia, mondá Szabó, Isten üzenete az emberekhez, Isten szava emberi nyelven. Emberek írták, de az Isten lelkétől inspirálva. S mi csak áldhatjuk Istent, hogy ezt az emberi szívet és az emberi elmét tette az ő lelkének és erejének kijelentő közegévé. Ezzel is a mi emberi voltunkhoz alkalmazkodott. Ezért szükséges, hogy a bibliát úgy olvassa az egyén, hogy kiérezze belőle az Isten leheletét, lelkét és erejét, mert abban minden a mi tanulságunkra és üdvösségünkre Íratott. Jób könyve pl. arra tanít meg, hogy a legnagyobb szenvedések között is az Úr segedelmét kell kérnünk és remélnünk; a Prédikátorok könyve a kételyekkel szemben nyújt isteni megnyugtatást és kiengesztelést; Jézus szavaiból az Isten szentségének, szeretetének és irgalmasságának megváltó erői áradnak az emberi lélekbe. Ez az erőbeli gazdagság szüli aztán azt, hogy a Bibliát olvasó család egészen új légkörbe és eszmevilágba emeltetik. Isteni szellemet, életerőt és szentséget lövell az Irás az olvasó lelkébe. Erőteljes, hatalmas és boldog egyéniségeket szül a Biblia mindennapi olvasása. Életnek kenyere, örök életnek itala fakad belőle a lélekbe. Megizmosítja a hitet, munkára gvulasztja a szeretetet, a lelkiismeretet ébren és élénkségben tartja s a jellemnek erőt ad a küzdelemre, mert az Istennel és Krisztussal való életközöségbe emeli a lelket. Különösen a bajok, a lelki zaklatások, a lelki háborgások ellen hatalmas gyógyító és vigasztaló erő a Biblia. Ezért rendeli el minden elvhű evangéliumi egyház a Biblia olvastatását. Sajnos, hogy nálunk a templomban is nagyon háttérbe szorult a Biblia olvasása. A Kálvin-féle lector-intézmény az épülés és a keresztyén erőmerítés nagy kárára a gyülekezetekben az újabb időben feledésbe ment.Közegyházunk is meglehetős hidegen veszi a Biblia ügyét. A bibliát se nem mi nyomtatjuk, se nem mi terjesztjük. Angol és skót hitfeleink buzgóságából van olcsó Bibliánk. Nem jól van ez így. Élő egyházakban megbecsüli, szereti, olvassa és terjeszti mind az egyén, mind a család, mind az egyház a Bibliát, mert valláserkölcsi ereje kútfejének, hite táplálékának, üdvössége zálogának tartja az Isten igéjét. Ébreszszen fel emez aléltságunkból a keresztyén népek példája, mely e három osztályba sorozható: Egyének, családok és egyházak, melyek szeretik, olvassák és terjesztik a Bibliát, virágzanak, haladnak, boldogulnak. Ezt bizonyítja Angol- és Németország s Észak-Amerika példája, hol milliókat áldoznak a Biblia terjesztésére. Egyének, családok és egyházak, melyek gyűlölik s ezért eltiltják és ellenzik a Biblia olvasását, csak sorvadnak és pusztulnak. Spanyol-, Olaszország és Délamerika példája mutatja, hol tüzzal-vassal üldözik a Biblia-terjesztést. Egyének, családok és egyházak, melyekben megtűrik, de nem sokba veszik a Bibliát, csak tengődnek és iránytalanul és erőtlénül vergődnek. Ez utóbbiak közé tartozunk mi, magyarok. Ám ha megembereljük magunkat s az Isten igéjét szívvel-lélekkel beviszszük egyéni, családi és egyházi életünkbe: hiterő, erkölcsi tisztulás, nemzeti ébredés és fölvirágzás vár reánk. A Biblia fölemel, nagygyá tesz, megszentel; mert Isten lelke és ereje költözik belőle az emberi lélekbe. Azért indítványozza, hogy 1. Mondja ki az értekezlet, hogy a Bibliával való beható foglalkozást úgy az egyén üdvössége, mint a család boldogsága s az egyház és a nemzet előmenetele szemponjából feltétlenül fontosnak tartja. 2. Szavazzon köszönetet úgy a brit és külföldi, mint a skót bibliaterjesztő társulatoknak hazánkban kifejtett buzgólkodásukért s kérje fel őket, hogy a hazai evangélumi egyházakkal való viszonyukat minél szorosabbra fűzni és a magyar protestántizmusnak a dunai országokban elfoglalt központi helyzetét tekintetbe venni szíveskednének, 3. Mondja ki az értekezlet, hogy a Biblia olvasásának megkedveltetését s az Isten igéje terjesztését az evangéliumi egyházak minden tagjának kötelességéül nyilvánítja s a hazánkban működő bibliaterjesztő társaságok működésének sikeresebbé tétele és az evangéliumi keresztyén szellem erősítése végett szükségesnek tartja egy magyar bibliaterjesztő társaság alkotását. Petri Elek theol. tanár örömmel járul a beterjesztett határozati javaslathoz. Saját tapasztalásból tesz bizonyságot a Biblia-olvasás lelki áldásairól. Lélekemelő, erkölcsnemésítő, hiterősítő hatása van a Biblia szorgalmas és buzgó olvasásának. Jó keresztyénnél a Biblia legyen mindén nap az asztalon, mint a mindennapi kenyér. Az igaz protestáns embert a Biblia szeretete jellemzi. A Biblia családi olvasása adott heroikus hiterőt üldözött őseinknek s ennek elhanyagolása miatt lazult, ernyedt, erőtlehült meg a közönyösségig és avertálásig napjaink vallás-erkölcsi élete. Templomainkban is több helyet, nagyobb tért kell juttatni az Isten igéje olvasásának. Elfogadja a határozati javaslatot és melegen ajánlja, hogy a Biblia megkedveltetése körül az értekezlet minden tagja lépjen akcióba. Kovács Lajos ref. vallástanár különösen arra utal hogy a Bibliát az iskolákban és a kórházakban kell megkedveltetni, olvastatni, terjeszteni. A gyermekek és betegek lelke rendesen a legfogékonyabb a vallásos benyomásokra. A kórházi betegek látogatására városi misszionáriusokat kellene alkalmazni, de addig is, míg ez kivihető, az önkénytes vállalkozás is sokat lendíthetne ezen az egészen elhanyagolt mezőn. Indítványozza, bővíttessék ki az előadói javaslat azzal, hogy értekezletünk szükséges-