Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-16 / 16. szám

hol épen istentisztelet tartatott. A pásztor a következő vasárnapon a khinai hitterjesztésről igérte, hogy beszélni fog. Érdeklődni kezdett tehát ez iránt és megragadtatva a hallottak által, komolyan kezdett gondolkozni annak szük­séges voltáról, hogy a világosság a halál sötétségében ülők között is terjesztessék. Viszatért a szemináriumba, hogy bevégezze tanulmányait s Isten szolgálatára szentelje magát. De lelkiismerete őszinte és lelke vizsgálódásra hajlandó volt. Bizonyos pontokon kételyei merültek fel és el­határozta, hogy felvilágosítást kér főnökétől. Azt a feleletet nyerte, hogy az egyház nyilatkozatával szemben a hívő­nek egyedüli kötelessége a feltétlen engedelmesség. Köny­veket szerzett tehát titokban és olvasgatva mindinkább meggyőződött a római egyház tévedéseiről. Végre döntő lépést tett. Elhagyta, saját lelke indításából a szeminá­riumot és Casseló protestáns lelkész vezetésére bízta ma­gát. Szakított régi mestereivel, sőt nem kevés és fájdal­mas küzdelem után családja tagjaival is, kik őt minden tekintetben elveszettnek tartották. Egy mái-ik ex-plébánus, don Miguel Longat, a ki nagyhírű prédikátor volt, egy iratot bocsátott a világ elé, melyben elmondja a római egyházzal való szakításának indokait, nyomatékosan kieemelven a tanra és a lelki­ismeretre vonatkozó tévedéseket. Nem régen Martinez lelkész egy művet adott ki ezen cím alatt: Emlékezések a multra; Spanyolország reformációjának történeti legendája. Ez nagy szolgálatot tett az evangélizálás ügyének, teljes és beható történetét adván Spanyolország XVI. századbeli nagy vallási moz­galmának, mely tűzbe és vérbe fojtatott ugyan, de újból feltámad, ha a spanyolok megismerik elődeiket és tiszteletben tartják emieküket. A Revista Ghi?tiana közelébb részletesen beszél a régi spanyol reformátorokról és irataikról. Nemcsak fel­sorolja hasábjain azoknak nagyon ritka és alig ismert műveit, hanem a legnevezetesebb és legérdekesebb mun­kákból szemelvényeket is közöl, llven müvek: El Co­mentario de Jüan de Valdés el primer libro de los Sal­mos; Cipriano de Valera két értekezése a pápáról és tekintélyéről, a miséről és szentségéről; továbbá Encinas Ferenc híres levele kedves mesteréhez, Melanchton Filep­hez, melyben ez a spanyol vértanú leirja Pays-Bas-ban volt fogságát és abból történt csodálatos megszabadulását. Bizonyára nagy előnyére válnék a spanyoloknak, ha nemzetük keresztyén irodalmának ezen ereklyéi mind szélesebb körben terjednének közöttük, s a Revista fel is szólítja honfitársait és más nemzetbeli hittestvéreit, hogy ezen röpiratok közzététele végett gyűjtsék össze a szük­séges pénzösszeget. Mégis mozog hát a föld a legsötétehb Afrikánál is sötétebb Spanyolországban is. A Christianisme után Lic. Rácz Kálmán. EGYHÁZ. Az egyetemes református konvent e hó 13-án befejezte üléseit. Nyugodt, békés tárgyalásai nagyon jó benyomást tettek. Egyetértő s az egyház építésére irány­zott tanácskozásait komoly egyházias szellem és magas hivatásérzet hatotta át. A kongrua és az egyházi adóre­form kérdésébe érdemlegesen nem foghatott bele, mert a jelentő ívek kiigazítása miatt a feldolgozás nem volt be­fejezhető. De a mi késik, nem múlik. A kongrua-ügyi adatok feldolgozásának szuperrevíziója miatt a konvent junius első felében rendkívüli ülést fog tartani, hogy ju­nius végéig a helyesbített kimutatásokat a kultuszminisz­térium kezében lehessenek. Az erdélyi püspökválasztás a megvalósuláshoz közeledik. A pártok megalakultak s a küzdelemre ké­szen állanak. Három szervezkedett párt áll egymással szemben. Legerősebbnek mutatkozik köztük a dr. Bartók György püspökhelyettesé, a melyhez újabb és újabb elemek csatlakoznak. Azután a Szász GerÖ volt főjegyző és es­peres pártja következik, mely az utóbbi napokban mind számban mind súlyban jelentékenyen növekedett. Végül a jBartha Lajos hunyadtnegyei esperes pártja, a mely, úgy látszik, a győzelemnek legkisebb íeményével vonul föl az április 18-diki ütközetre. Az a hír, hogy Bartha Lajos a jelöltségtől visszalépett s pártja a Szász Gerőé­vel fuzionált, nem felel meg a valóságnak. Bartha még most fentartja a jelöltségét; pártja pedig, ha arra kerül a sor, inkább a Bartók pártjához hajlandó csatlakozni. Ha az előjelek nem csalnak, az erdélyi püspökségre a pártok jelenlegi állása szerint dr. Bartók Györgynek van a legtöbb kilátása. Lelkészválasztások Az abauji egyházmegyéhez tartozó Beret Bodolay Miklós, mezőkeresztesi hely. lel­készt hívta meg lelkipásztorául, — a felső-szabolcsi egy­házmegyéhez tartozó Jakó pedig egyhangúlag Keresztesi Károly, dereskei segédlelkészt választotta meg papjává. A felsó'-borsodi egyházmegye lelkészi értekez­letéről, mely Sajószentpéteren folyt le, részletes tudósí­tást vettünk, melyet azonban a konventi tárgyak sürgő­sebb volta miatt Lapunk jövő számára voltunk kénytelenek félretenni. A felvett tárgyak és a tárgyalás arról tanús­kodnak, hogy az egyházmegyei lelkészi kar hivatása magas­latán áll s az egyházi közélet aktuális kérdései iránt kellő érdeklődést tanúsít. Egyházkerületi gyűlés. A tiszántúli ref egyház­kerület májás hó 24 és következő napjain fogja megtar­tani első közgyűlését Debrecenben, s ez alkalommal fog megtörténni az újonnan választott lelkészek felavatása is. Egyházmegyei gyűlések. Az abauji ref. egyház­megye f. hó 6-án tartotta meg közgyűlését Kassán. Ré­vész Kálmán esperes jelentésében, egyéb bajokon kivül különösen a tanítóhiányt emelte ki. Az adminisztratív ügyek elintézésén kívül elhatározták, hogy felterjesztést intéznek a konventhez, hogy utasítsa az amerikai ref. egyházat, hogy csak a pöspöki elbocsátólevéllel ellátott lelkészeket vagy káplánokat alkalmazza a ref. gyülekeze­tekben lelkészekül. — Itt említjük fel, hogy a felsö-sza­bolcsi ref. egyházmegye f. hó 17-ik és következő napjain Nyíregyházán, — a mármaros-ugocsai ref. egyházmegye pedig f. 19. és 20 án Nagy-Szőllősön fogja megtartani tavszi közgyűlését. A máramaros-ugocsai egyházmegye ez alkalommal fogja hivatalába iktatni új gondnokát, György Endrét. Az egyházfegyelem kérdése újabban ismét élén­kebben foglalkoztatja a gondolkozó lelkeket, a miből szin­tén látszik, hogy egyházi közéletünk pezsdülni kezd s érzik igen sokan, hogy a mai veszedelmes időben ten­nünk kell valamit, nemcsak, hogy a külső ellenségek ellen védekezni tudjunk, hanem hogy önmagunk köréből is lehetőleg kiirtsuk azokat a bajokat, a melyek egyházi életünket olyan egyhangúvá és közönyössé teszik. A Deb­reczeni Prot. Lap f. évi 13-ik számában Andrássy Kálmán, buji ref. lelkész tette közzé az egyházában, a presbitérium

Next

/
Oldalképek
Tartalom