Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-16 / 16. szám

és a közgyűlés által elfogadott egyházi szabályokat; — a 15-ik számban pedig Zsigmond Sándor mutat be egy hasonló tervezetet. Mindkettőben, de különösen a buji egyház szabályaiban igen sok helyes elv van lefektetve, s alkalom adtán még vissza is térünk reájok. Egyházkerületi tanácsbíró választás. A dunamelléki ref. egyházkerület szavazatbontó bizottsága folyó hó 6-án bontotta fel a szűkebbkörü tanácsbiró választáshoz beérkezett szavazatokat. A szavazáson Tisza István gróf nyerte meg a többséget s így ő választatott meg a dnnamelléki ref. egyházkerület tanácsbírájává A pesti ágostai evangélikus magyar és német egyház f. hó 11-én Králik Lajos dr közfelügyelő elnöklésével presbiteriális ülést tartott a deák-téri ülésteremben. Az elnöki előterjesztések után Zsigmondy Jenő szindikus bejelentette, hogy néhai özv. Édeskuthy Lajosné szül. hegyeshalmi Fischer Hermin a templomépítés-alapra 500 forintot hagyományozott. Stephani Lajos közgondnok előterjesztette az 1898-dik évi zárszámadásokat, melyeket a számvizsgálóbizottság megvizsgált és a legjobb rendben talált ; elhatározták, hogy e számadásokat a május havában tartandó közgyűlésnek jóváhagyás végett bemutatják. Az 1899. évi költségvetésjavaslathoz szintén hozzájárult a presbitérium : ezt is a közgyűlés elé terjesztik jóváhagyás céljából. Tárgyalás alá került a hitoktatók fizetésének rendezése. A gazdasági bizottság javasolja, hogy a hitoktatók fizetése a polgári iskolai tanárok fizetésével egyenlőrangú legyen s ez értelemben telte javallatát. A presbitérium elfogadta a javaslatot és jóváhagyás végett szintén a közgyűlés elé terjeszti. Erre fölolvasták a fővárosi középítési bizottság átiratát. A bizottság ugyanis kérdést intéz az egyházközséghez, hogy a Károly-kaszánya rendezése alkalmából milyen állást foglal el. A presbitérium elhatározta, hogy egyelőre a fővárosi középítési bizottságot arról értesíti, hogy a Deák-téren Jáván maradni. Az ügyet különben kiadta a templomépítés bizottságának javaslattétel végett. E jelentés beérkezése után fogja az egyházközség kívánságait a fővárosi középitési bizottságnak bővebben előterjeszteni. Az iskolai bizottság jelentésének tudomástflvétele után az ülés véget ért. ISKOLA. Az egyetemes református tanügyi bizottság, mely a konvent előtt ülésezett, szervezetén némely változtatást javasolt, melyet a konvent határozattá emelt. Elnöksége mellé alelnökséget szervezett., s megosztott hatáskörrel erre a tisztre Dóezy Imre, középiskolai felügyelőt választotta meg. E mellett elfogadta H. Kiss Kálmán, tanítóképezdei igazgatónak a bizottsági tagságról való lemondását s helyébe a konvent Petri Elek, theológiai tanárt választotta meg. A tanügyi bizottság elnöke Antal Gábor, alelnöke Dóczi Imre, jegyzője Molnár Sándor, szakelőadói : a theológiában Badácsy György, a jogi szakon Ballagi Géza, a középiskolai ügyekben Váró Ferencz, a vallástanítás ügyében dr. Antul, Géza, nőnevelési kérdésekben dr. Horváth József. A bizottság május havában a jogi szakoktatás reformja kérdésében rendkívüli ülést tart amaz emlékirat érdemleges elbírálása végett, melyet Ballagi Géza tollából Lapunk most tesz közzé. A községi és felekezeti iskolai tanítók fizetésének kiegészítéséről Wlassies miniszter rendeletet adott ki. E rendelet értelmében a fizetések kiegészítéséért nem kell többé öt esztendőnként az államhoz folyamodni, mert az állam segélyét a jövőben hivatalból fogják kiutalványozni. Az állami segítség elnyerése a jövőben úgy történik, hogy a megyei közigazgatási bizottságok összeírják, mely iskolákat illeti meg az állam anyagi támogatása ; ezeknek az iskoláknak, ha egyszer a segítséget a miniszter kiutalványozta, azt minden további folyamodás nélkül rendszerint folyósítják. A miniszternek ez a rendelete a tanítók egy részét nagy anyagi gondtól szabadítja meg, mert eddig a törvény hibás értelmezése következtében már egyszer utalványozott állami segítségért öt esztendőnként újból kellett folyamodni. A debreceni ref. theológusok — mint értesülünk — újabb élénk mozgalmat indítottak meg a maguk köreben a végett, hogy sárospataki kollégáik tavalyi látogatásai viszonozzák s ez által a két híres kollégium közt fennálló testvéries viszonyt még szorosabbra fűzzék. Látogatásuknak, — melyet valószínűleg a tavasz végével fognak megtenni a debreceniek, — annál nagyobb fontossággal kölcsönös azon tény, hogy a szívesen várt társaság élén nem kisebb ember megy el a sárospatakra, mint Kiss Aron, a tiszántúli egyházkerület ősz püspöke. A pataki theol. akadémia ifjúsága kollegiális szeretettel várja az érkezőket, de örömükben részt vesz a főiskola egész ifjúsága is. EGYESÜLET. A Protestáns Országos Árva egyesület igazgatóválasztmánya f. hó 7 én, dr. Koxácsy Sándor elnöklete alatt öt nő és kilenc férfi választmányi tag jelenlétében ülést tartott, melyen a következő fontosabb ügyek intéztettek el. Elnök bejelentette, hogy a nők által végzett karácsonyi gyűjtés összesen 2628 frtot, a protestáns bál 1650 frt tiszta jövedelmet hozott ; hogy az utolsó ülés óta a rendkívüli adományok 638 írtra, s a kisebb hagyományok 925 forintra mentek, melyek közt az Édeskúty Lajosné végrendeleti hagyománya 500 forint. A mult évi nagyobb hagyományok között kimagaslik a Blahunka Ferenc-féle, mely az örökössel való kiegyezés után kerek számban 80,000 azaz nyolcvanezer írttal gyarapította az egyesület tőkevagyonát. Az egyesület mult évi összes bevétele 118 ezer frt volt, miből 91 ezer frt rendkívüli bevétel ; összes kiadása 24 ezerforint. Tőke-vagyona ingatlanokban és értékpapírokban összesen 458 ezer frt, vagyonszaporulata 87 ezer forint Mindezeket örömmel vette tudomásul a választmányi ülés, valamint azt az elnöki jelentést is, hogy a Protestáns Árvaházi Naptár, melyet Hornyánszky Viktor bérel, a mult évben közel 700 forint tiszta jövedelmet hozott az egyesületnek, a miért a bérlő ügyes gazdálkodása mellett első sorban a prot. lelkészi és tanítói kart, a naptár buzgó terjesztőit illeti az elismerés. Majd az új árvaház építése került szőnyegre s vele kapcsolatban a régi épület és telek értékesítése, de ennek érdemleges tárgyalásába nem bocsátkozhatott bele a választmány, mert először is az új árvatelep felépítésére (Budán a Városmajorban levő egyesületi telken) még hiányzik a szükséges összeg, körülbelül kétszázezer frt, másodszor meg a régi árvaház értékesítésére tett ajánlat nem mutatkozott elég reálisnak. De az új intézet tervének elkészíttetését, valamint a régi árvaház értékesítését, ismételten elhatározta a választmány. Az is határozatba ment, hogy a budai (Bathyány-utcai)