Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-16 / 16. szám

nyer az állam az új rendezkedós által, mert polgárainak adószolgáltatási képességét növeli s így gazdasági, de egyúttal erkölcsi tekintetben is nyereségre tesz szert. Sőt, ha az állam semmi egyebet nem nyerne az ily módon szolgáltatandó néhány tizezer forint fejében, mint néhány ezer polgárát bentartaná azok felekezeti egyháza erős kötelékeiben, — már ez maga megérdemelné, ál lami szempontból, az áldozatot. Ha mult zsinatunk elfogadja azt a kis adóreformot, a mely célozva volt: egyházunk ma valószínűleg gazdagabb lenne ama pár ezer taggal, melyet anyagi bajok vittek ki kebeléből. Bizonyára saját kárunkon — magyar módra — tanulni fogunk és gyökeresebben fogunk hozzá a kérdés megoldásához, mint tettük volt. Nem tartozik ide, hogy annak módozatairól is szóljunk; de kifejezést adunk azon reményünknek, hogy egyházunk bölcsesége meg fogja találni azt az utat, mely több részről felmerült komoly aggodalmak eloszlatására alkalmas fog lenni. Röviden újból összefoglalva véleményünket, azon kívánságunknak adunk kifejezést, hogy az egyházi adó-terhek csökkentésére egészen helyesen és jogosan tervbe vett közalapi segélyezés ideiglenesen állapíttassék meg, állandósítása fen hagyatván azon időre, mikor a legközelebbi zsinat egyházi adó-reformja után is szükségesnek fog mutatkozni az állandósítás. Pokoly József. ISKOLAÜGY. A tanárkörök szervezete ós működése egy félév alatt. (1898. szeptember. — 1899. február.) V. (Folytatás.) 8. Pápai kör. Egyik jelentős vidéki kör, a melynek működése nyomokat hagy maga után. Ennek bizonyságául szolgál, hogy a körnek a tanterv revízió ügyében kifejtett eszméi közül nem egy belekerült az orsz. közokt. tanács javaslatába; a nyugdíjügy rendezésére vonatkozó véleményt a közgyűlés tárgysorozatba vette föl s a fentartó testületeknél közbenjárását igérte meg az Egyesület; a középiskolák: elnevezésére vonatkozó indítvány belekerült a központi választmány határozatába; a magyar nyelv javítására vonatkozó indítványnyal foglalkozott a Pesti Hirlap és a Néptanítók Lapja. A f. évi munkaprogram mba az egységes jogosítás kérdését, a polgári iskolák reformját és a »Szabad Lyceum« szervezését és foganatba vételét, — tagjai sorába pedig Harmos Zoltán állami adótárnokot, a Jókai-kör ügyvivő alelnöket, elismert irodalmi munkássága alapján fölvette. Az egységes jogosít ás tételéről véleményes javaslat készítésével dr. Kapossy Luczián elnököt bízta meg, a Szabad Lyceum életbeléptetésére pedig szervező bizottságot küldött ki, mely a kör kültagjaival, az egyház és város nevezetesebb, lelkes tényezőivel érintkezésbe lépvén, a közönséget érdeklő következő megállapodásokra jutott: 1 Vallási és pártpolitikai diszkussziók ki vannak rekesztve, mert nem vallási és politikai villongásokat akarnak támasztani, hanem hasznos ismereteket terejszteni. 2. Az előadások lehetőleg ünnepnap, d. u. 5—6 óra közti időben folynak le, nehogy megtartásuk más egyesületek jótékony működését bénítsa. 3. A jan. 15-iki megnyitó előadáson Harmos Zoltán az emberiség vezéreszméiről, Malcay István kísérletek bemutatásával a hőről értekeztek. Két hét múlva, jan. 29-én Borsos István Magyorország őstörténetéről. Sarudy György a dór költőkről; febr. 12-én Kis Ernő Franciaországról, Barcsi Jószef a vasiparról. — A későbbi előadásokra is jelentkeztek: dr. Kapossy Luczián irodalmi vagy aesíhetikai tárgyról; dr. Koritschoner Lipót a nemzelgazdászati kérdésről; Kardhordó László, Győri Gyula szabadon választott tárgyról; dr. Körös Endre irodalmi, dr. Lövy László orvostudományi, dr. Hegedűs Lóránt szociálpolitikai kérdésről. — A főiskolában meghatározott helyiségek fűtéséről, világításáról való gondoskodást a Gazdaságitanács vállalta magára. Említésre méltó a kör azon határozata is, melynél fogva felhatalmazta a pénztárnokot, hogy a kör anyagi erejéhez mérten, az előadók javaslatához kivánt forrásmunkák beszerzésére belátása szerint pénzt utalványozzon. A beszerzett forrásmunkák a kör tulajdonát képezik s minden tagnak rendelkezésére állanak. A polgári iskolák reformjával a kör február 3-iki ülésén foglalkozott, Amberg József állami tanító képezdei tanár előadása kapcsán. Előadó a kérdés történe:i fejlődésében kimutaija, hogy ezt az iskolát a 60-as években Csengery Antal importálta Németországból, a hol ezen intézmény, a »Búrger-Schule«, a polgárságnál rokonszenves ápolásban részesült. Nálunk az 1868.: XXXVIII. t.-cikk szervezte a polgári iskolát, mely előtt 1878/79-ben Trefort Ágoston sokféle pályát nyitott meg, de a mely pályákat az 1883. minősítési törvény középiskolai (gimnázium, reál- és keresk.) érettségihez kötvén, azóta a polgári iskolák — hacsak nem köttettek össze telső kereskedelmi pályával — hanyatlani kezdettek és felsőbb osztályaik elnéptelenedtek. A szaktestületek tanácskozásaiknak, illetve az Orsz. Közokt. Tanács idevonatkozó javaslatának ismertetése után a kör elé megvitatás végett ezt a két kérdést terjeszti: 1. Szükség van-e a polgári iskolára? 2 Ha igen : négy, illetve hat-hét osztálya legyen-e'? Beható hozzászólások után a kör szótöbbséggel kimondta, hogy változtatott tantervvel a 4 osztályú polgári iskola fentartandó; 2—3 éves felsőbb kurzusok a szükséghez képest rendeztessenek be ; a 6—7 éves polgári iskolát végzett növendék lehessen egyéves önkéntes és mindazon pályákra léphessen, melyekhez főiskolai vagy szakiskolai képesítés nincs kötve. 9. Pozsonyi kör. Pirchala Imre tanker. kir. főigazgató elnöklete alatt áll. Titkár: dr. Lévay Ede. Tagjai a pozsonyvárosi felekezeti s állami középiskolák és akadémiák tanárai, a kik vállvetve hatalmas működést fejtenek ki. Hatalmasabbat, mint akármelyik más vidéki vagy akár a budapesti kör is. Az első (október 22.) ülésen az elnök Klamarik János nyugd. államtitkár halála alkalmából megemlékezve azokról az általánosan ismert, jelentékeny érdemekről, melyek a megboldogult működéséhez fűződnek, — emlékét a kör jegyzőkönyvileg megörökíteni s özvegyéhez részvétiratot intézni határozta el. A mit pedig ugyancsak az elnök jelentett ezen az ülésen, az igazán lélekfelemelő, t. i. »hogy a tanári kör által előkészített Szabad Lyceum