Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-09 / 15. szám

megyei — kerületileg is megerősített — határozat folytán, a legnemesebb intencióból eredt fizetéselen gedések, a kongrua-felszámításnál tekintetbe vétetvén, honoráltassanak. Fel kell számíttatni pontosan és szigorúan, minden felső-baranyai egyházban, a lelkészeket e jogérvényes határozat folytán ért veszteségeket s azokat a kész kimutatások össze­géből, a bor értékelése folytán beállott veszteség­gel együtt, — mint már jogilag és tényleg meg­szűnt fizetést (mely nagyobb, sőt imminens veszély folytán állott elő) a már kész kimutatásokból levonni; másoknál, hol ily kimutatás nem készült, ez alapon a kimutatást elkészíteni s ennek elfo­gadását — melytől nemes érzésű ember el nem zárkózhatik — a kormánynál kieszközölni. Ezt a konvent megteheti, s 66 család közül legalább 50 kéri, hogy tegye is meg. Teljes kárpótlásról igy sem lehet szó, az az orsz közalap feladata; de itt-ott mégis némi írt nyújt a most annyira sajgó sebekre. Ez azonban csak ideiglenes orvoslás. Mint kimutattuk, gyökeresebb orvoslás csak társí­tás útján remélhető. Ez pedig, aránylagos adó­zás keresztülvitelével, a törvényhozás intézke­dése nélkül lehetetlen. Megkisérlettük, s vere­séget szenvedtünk. Talán a konvent hivatalos adatainak itt adott összeállítása mozgató rugó lesz arra nézve, hogy a konvent az egyházi adózás reformját előkészítve, a már nem messze levő zsinat első feladatául tűzze ki. — Szorongó lélekkel kérjük, tegye meg. Nagyvátv. Morvay Ferencz, ref. lelkész. Lelkészi könyvtárak szervezése. Tiszáninneni ev. ref. egyházkerületünk múlt 1898. évi szeptember havában, Jánosiban tartott közgyűlésében, a sárospataki főiskola igazgató-ta­nácsának indítványára elhatározta a lelkészi könyvtárak felállítását. Ugyanakkor Fejes István ajánlatára a főiskola igazgató-tanácsát bízta meg azzal, hogy a kivitel módozatairól véleményt és szabályzatot készítsen. így készült el a követ­kező szabályrendelet a tiszáninneni egyházkerület számára. Ezt az igen fontos szabályrendeletet, mint a tudományos egyházi irodalom fellendítésének egyik hathatós eszközét melegen ajánljuk a ha­ladni szerető egyházi közönség és különösen a többi egyházkerületek vezérférfiainak munkás szeretetébe. Az itt tervezett lelkészi könyvtárak, szerintünk is igen helyesen, csak a lelkész szá­mára szükséges, maradandóbb értékű szakköny­vek megszerzését célozzák, még pedig részint az egyházkerület rendelkezése, részint approbá­ciója mellet. így válhatnak a lelkészi könyvtárak emeltyűivé a nagyobb értékű egyházi irodalmi művek alkotásának, a mely művek ma, kellő számú ós biztos vevők ós olvasók hiányában, igen gyéren, vagy épen nem is születnek. Lelkészi könyvtárak szervezését mi magunk részéről az egyház szellemi élete nélkülözhetet­len eszközének tartjuk, a mi nagyon elmaradt, mondhatni, szégyenletes egyházirodalmi viszo­nyaink között. A lelkészi könyvtárak, ha mindenik egy­házkerületünkben kötelezőleg fölállíttatnának, je­lentékenyen megnövelnék az egyházi irodalom pártolóit, a kikben most nagyon szűkölködik egyházi közéletünk. A lelkészi könyvtárak nagy­ban emelnék a lelkészek irodalmi képzettségét, a mi most az állások szegényes javadalmazása miatt sok helyen nagyon fogyatékos. E könyv­tárak szervezése által bebizonyítanák az egyházi hatóságok, hogy lelkészeiktől nem csak követelik a hatályosabb lelki gondozást, hanem eme mun­kához meg is adják a segédeszközöket. Ezért, mikor az alábbi tervezetet melegen ajánljuk a társ-egyházkerületek pártoló figyel­mébe, egyszersmind melegen üdvözöljük tiszán­inneni hittestvóreinket az úttörő munkáért, a jó példáért, a termékeny, az áldásos eszme megtes­tesítóséórt. Álljon itt most már a szabályrendelet. Szerkesztőségünk pedig kijelenti, hogy a nagy jelentőségű kérdésben, mely a gyülekezeteket is közvetetlenül érdekli, a hozzászólás előtt kész­séggel megnyitja a Lap hasábjait. I Szabályrendelet a lelkészi könyvtárakról. 1 A lelkészi könyvtárak létesítése minden egyház­nak kötelességévé tétetik; ennélfogva a lelkészlakon, vagy megfelelő helyen, az egyházak viszonyaihoz képest egy kisebb vagy nagyobb, de e célnak mindenesetre megfe­lelő könyvszekrény állítandó be ezen felírással: » . . . . i ev. ref. egyház lelkészi könyvtára.* 2. A lelkészi könyvtárak feladata az, hogy a vallás-és az egyháztudomány körébe eső s a lelkészek önmöve léséhez szükséges, maradandó értékű könyvek minden lel­kész részére biztosíttassanak; ebből folyólagezen könyvtá­rakba csak oly művek vehetők fel, a melyeknek fölvé­telét az egyházkerület megrendelte, vagy az illetékes lel­kész és egyház kérelmére megengedte. 8. A lelkészi könyvtárak felállításáról az egyházak tartozván gondoskodni, e végből bizonyos, csekélyebb összeget, legalább 5 frtot, minden évi költség-előirányza­tukba kötelesek fölvenni és hogyha ezen összeg abban az évben fel nem használtatnék is, az, mint könyvtári alap a kitűzött célra tovább kezelendő. A lelkészi könyv­tárak részére a költségelőirányzatba fölvett összeg csak az egyházak rendes jövedelmének terhére írható elő; fedezhető az közadakozásból, vagy egyesek ajánlatából is, csupán e célra külön kirótt egyházközségi adóból nem. 4. Miután a lelkészi könyvtárak felállítását közegy­házi érdek teszi szükségessé, — abban az esetben, ha az

Next

/
Oldalképek
Tartalom