Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-09 / 15. szám
— 350—400-ig 11 anya- (itt] már nincs lelk.tanítóság!).— 400—500-ig 11 anya-, s 500-on felül ~ 15 anya-egyház. De a számok nemcsak a gyülekezetek apró voltát, hanem az általuk viselt teher rendkivüli nagyságát is mutatják. — Hiszen arról van itt szó, hogy ez a népesség 77 temlomot, 66 lelkészi lakást, 58 tanító-lakást ós 70 tantermet épített és tart fenn. — Hogy az itt felsorolt épületek évi fentartása mibe kerül, azt most figyelmen kivül hagyom ; ellenben kiemelem azt, hogy ezek közt sokszor ós sok helyt fordul elő alkalom az új építkezésekre ós hogy ez a hívek közt oly pusztítást művel, mint akár csak egy »Rácz-futásc(. — Mert, hogy a módosabbakból összeállított elöljáróság a szomszédokénál okvetlenül szebb, díszesebb épületet kíván emelni, ez két okból természetes. Az egyik a jómódú földmíves természetes hiúsága, — a másik, hogy az önzés által képezhetett kerékkötő itt csaknem teljesen kizártnak tekinthető. Ugyanis a jobbmódúaknál rendesen kevés a lélekszám, holott a költség — még pedig jó busásan, hogy áldomásra is teljék — rendesen az után vettetik ki. A határozat hozatalánál a szegényebb sorsúaknak ^hallgass/« a neve; de a fizetésnél övék első sorban az execució, s nem egy szegény családnak, mely a 60, 80, sőt 120 frt kivetés behajtása folytán vagyonkájából kivetkőzve, családjával együtt pusztára vándorolt, keserves cselédkenyér, jó ha nem koldusbot az öröksége, jutalma. Az az 1 millió 69 ezer 939 forint, melyre egyházaink épületeinek értéke hivatalosan — s épen nem túlzottan — fel van számítva, beh sok átkot, könyet hord bevakolva a díszes falakban ! ... Az a híres közmunka, melyet sokáig például állítottak oda egyházkerületünk más gyülekezetei elé : micsoda kizsákmányolása a szegényebbnek a jobbmódúak által; mennyi igaztalanság, méltatlanság ós visszaélések gazdag forrása volt! .. . De hagyjuk az általánosságokat, s kövessük a statisztika hivatalos, de elrettendő adatait, a részletekre vonatkozólag. Tót-Keresztúron, mint láttuk, 73 lélek templomot ós előimádkozó- tanítóságot tart fenn 364 frt kivetéssel, melyből a csecsemőre is 5 forint esik. így Turonyban 212 lélekre 1052 frtot vetnek ki egyház ós iskola fentartására; Oldon 201 lélekre 1119 frtot, Kákicson 345 lélekre 1400 frtot, Gyödön 401 lélekre 1992 frtot s Bogdása is 513 lélekre kivetett 2479 frtot fordít erre. Még a legkevésbé megadóztatott Sellyén, valamint Kis-Csány-Oszrón is 2 frt évi adó terhel minden élő lelket; de a többinél 3, s mint az elébb mutatványul közlötteknél, 5, sőt 6 frt évi rendes adó terhe nyom »mindenkit, a ki csak ól«. Hogy mily óriási teher ez, — egész nagyságában áll előttünk, ha egyházunk legnépesebb gyülekezeteire vonatkoztatjuk. így 5—6 frttal terhelve a híveket, Debrecenben 2—3 százezer, Budapesten kétszáz — kétszázötvenezer (tényleg befoly úgy : 12,000 forint), M.-Túron 100—150 ezer forint lenne a hívek évi rendes egyházi adója, — középiskolákra ebből egy fillért sem adván. E számok, ha nagyok, ijesztők s így redukálandók, sőt redukálhatok lennének is — mindamellett legnagyobb részükben megállhatnának, el lehetne azokat hordozni, abban az esetben, ha kivetésüknél a méltányosságnak bárcsak egy kis árnylata nyilatkoznék is meg ; mert hiszen, a hivek adóképességóhez viszonyítva, az egész kivetés az összes népesség egyenes adójának 77%-át tenné, a mi ugyan szinte elég nagy, de korántsem elhordozhatatlan. A f.-baranyai egyházi adózás terhét elviselhetetlenné teszi a kivetés aránytalansága, mely a teljesítő képességet teljesen figyelmen kivül hagyva, a szükséglet bármely rendellenesen nagy összegét fejadó gyanánt a lélekszámra alapítva veti ki. így pl. 1 mérő búza fizetését kívánja meg esetleg (1 lélek után) oly özvegy napszámos nőtől, a ki 2—3 kis árvájának a betevő falatot is alig tudja megszerezni; 1 kocsi (*/< öl) fa fizetését attól, ki gyermekeinek, hogy meg ne fagyjanak, a mezőről, hátán hordott kukoricaszárral s efelé vei tüzelget; és IV2 kilogramm friss sódar fizetését attól, a ki évről-évre sem lát leölt disznót a maga falai közt, s így tovább, De beszéljenek a rideg számok, hogy az aránytalanság minő égrekiáltó példái rezgetik meg az emberiség iránt fogékony szivet itt. — Általánosságban láttuk, hogy az egész egyházmegyében a kivetett Összeg az állami adónak 660 /0 -át tenné ki; azonban egyes egyházakban a Í0 frtnál kevesebb állami adót fizetők együtt fizetett állami adójuknak 182, 357, 381, sőt 483%-ával vannak mint egyházi adófizetők megterhelve. — Ám bocsátkozzunk bele még mélyebben a részletekbe s lássuk, mert a Jelentő-ív alapján módunkban áll, minő a megterheltetóse a kis adófizetőknek, az egyes családokat tekintve. Matyón a kis adófizetők közt a leginkább megterhelt évi 36 frtot fizet, s így, ha állami adóját 2 frtban veszszük fel (lehet, hogy egyenes adója nincsen is!) már ő ennek 1800%-át fizeti egyháziadóba, míg ugyanott azaz egyháztag, ki 72 frt egyenes adót fizet ós ha egyházilag is (a mi ritkaság) a legnagyobb adófizetők közé tartozis, már csak 50%-al van megterhelve. Ellenben, ha a legkisebb egyházi adóval : 4 frt 10 krral volna megterhelve (pl. magános özvegy), állami adójának már csak 5'7%-ával áldoznék az egyház
