Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-09 / 15. szám
egyházi adóval vannak megróva (állami adójuk összege — fájdalom — ki nem mutatható így, külön csoportban). — Mivel már az egyházi adónak körülbelül Vs-a az, mely iskolai célra szolgál s a maradóknak 10%-a vehető általános egyházi célra: e szerint abból a 18,179 frtból, mit ezek fizetnek, 12,149 frtot egyházfentartásra s ebből ismét 10,908 frtot vehetünk lelkészi fizetésnek. Ez összegnek kell legnagyobb részben %-át, kisebb részben V3 -át s legkisebb részben Vd-ét, a mi legalább is 4500—5000 forintot tesz, feltétlenül elengedni. Sőt többet, mert az iveken némely természetbeliek, pl. a bor, rendes —• bár mérsékelt — árban vannak felvéve, míg az egyházmegye ennek árát szegényre, gazdagra nézve 8 krra szállította literenként, a mennyiért még Engel-féle műbőr sem kapható. — Ki pótolja ki a lelkészeknek, kiknek fizetésük díjlevélileg élethossziglan biztosíttatott— ezt a veszteséget, ezt a kárt?! Hozzá még ez az elengedés nem is oszlik meg a 66 pap közt arányosan. Mert mig pl. a pécsi lelkészt e címen semmi, a 710 lelket számláló Sellyén (hol a lOfrtonalul fizető egyháztagok adója csak 155 frt, melyből a lelkészi, tehát az elengedés alá jövő összeg alig több 90 forintnál) alig említésre méltó a veszteség, addig a 951 lélekkel biró siklósi egyházban 198 családfő adója marad alul a 10 frton s így ezek által fizetendett 1754 frtnak aránylagos része, tehát — körülbelül — 1053 frt lelkészi fizetés esnék csorbítás alá ; előbbi példánk szerint tehát, legalább is 450—500 frt jogos és biztosítottnak vélt tulajdonról kellene a lelkésznek, — kénytelenkelletlen bár — lemondania. De, ha itt teljesen fixirozott összegekre nem hivatkozhatunk is, tehetjük ezt egy másik szempontból. A »Jelentő-ívekcc alapján ugyanis egész pontosan kimutathatjuk a 10 frt állami adónál kevesebbet fizető családfők egyházi adóval való megterheltetését. A legsúlyosabb számokkal Turony (vergődő egyház) szolgál, hol az ilyen kis adófizetők közül a legsúlyosabban terhelt (lehet, hogy sok gyermekű napszámos ember) 36 frt 50 krt, Szabolcson 34 frt 48 krt., Matyón (roskadozó, — hajdan a fényesebbek közé tartozott egyház) 33 frt 76 krt., Nagy-Peterden 30 frt 80 krt., Szaván (félig elzüllött) 30 frt 04 krt., Belvárdon 27 frt 46 krt., Csepelen (félig elpusztult) 27 frt 76 krt., Gyűdön 27 frt 36 krt., Katád fán 26 frt 41 krt., Tót Keresztúron (alig tengődő kis filia) 26 frt 19 krt., Tésenfán 25 frt 17 krt., Csarnotán 24 frt 45 krt., Garén 24 frtot. Csehiben 23 frt 94 krt fizet egyházi adóul. Míg ellenben néhol, e részben kedvező viszonyok állanak fenn. Mert pl. Aderjáson 4 írt 44 kr., Besenczén 4 frt 24 kr. (mindkettő lelkésztanítóság), Botykán 7 frt 49 kr., Dencsházán 6 frt 45 kr., Sellyén 6 frt 59 kr., Nagyfalun 10 frt, Vaiszlón 10 frt 18 kr., Nagy-Harsányban 10 frt 72 kr. az ilyenek által viselt legnagyobb egyházi adó. Visszatérve a felső-baranyai egyházi teherviselésre általánosságban, — előbb jegyezzük meg különösen azt, hogy az itt felsorolandó összegekhez se állam, se község nem járul egy fillérrel sem, hanem az az utolsóig kivetve szedetik be a hívektől. Láttuk, hogy a 29 ezer népességből 22 ezer viseli az egyházi adózás terhét s ezekre 86 ezer 600 forint van kivetve. Ez azt teszi, hogy ha az egész megyét egyetlen egyházközségnek vennők (a melynél jóval nagyobbak is vannak), az, a nélkül, hogy csak egy középiskolát is tartana fenn, — tisztán egyházi ós elemi oktatásra való célra 86 ezer frt évi rendes kiadással rovatnék meg, mint kivetéssel. — Ismételjük, hogy ebbe nincs beleszámítva a 16 ezer forint, mely különböző forrásokból fordíttatik az egyház évi fentartására. Tehát ez a 29 ezer lélek (vegyük egy egyházközségnek) fentart 76, azaz hetvenhat tomplomot ós 1 imaházat (a 40 ezernél népesebb Budapest 3 templomot s néhány imaházat, Debrecen 4-et, Mező-Túr, Miskolc 2—2-t), továbbá 66 lelkészi állomást (Budapest 3 rendes s néhány h. lelkészt, Debrecen talán 4-et, Mező-Túr 2 rendes ós egy rendszeresített s. lelkészt), — ezenkívül 64 rendes tanítóságot (Budapest egyet sem, Mező Túr 22-t). Igaz, hogy ez utóbbiak közül 6 községi tanító (de azért csak a ref. hívek fizetik) ; azonban még is 58 tanítóság marad a hívek terhére, ós csak az újabb időben s igen kis részben élvezik az állam segedelmét. Ezek a nagy számok arra vallanak, hogy az egyházak aprók, kicsinyek; mivel a 29 ezer lélek a valóságban 77 gyülekezetet alkotván, egyre-egyre, átlag 364 lélek esnék csak. E téren azonban változatosságot tüntet fel kéz alatt levő statisztikánk. — Legkisebb gyülekezet Tót-Keresztúr, 73 lélekkel bíró kis 1.-egyház, mely a maga fentartására évenként 364 frt kivetéssel adózik, előimádkozó-tanítóságot tartva fenn. Legnagyobb : Nagy-Harsány, 1003 lélekkel, mely — iskolája községi lévén — csupán egyházi élete továbbvitelét évi 2616 frt rendes kiadásával eszközli. 1—100 lélekkel bír 1 leány-egyház = 1. — 100—150-ig 2 leány-egyház ós 2 társegyház — 4. — 150—200-ig 3 anya (közte 2 leik.-tanítóság) és 1 l.-egyh. = 4. — 200—250-ig 7 anya- (közte egy l.-tan.) ós 5 1.e. = 12. — 250—300-ig 7 anya- (4 1.-t.), 1 l.~ e. = 8. — 300—350-ig 11 anya- (2 1.-t.) == 11.
