Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-09 / 15. szám
kisebb* után: »mennyi állami egyenes adót fizetett? ... frt ... kr«, s így a b) pontnál is. E bővítés rendkívül emelte volna e statisztikai adatok értékét. Az 5. ós 6. pontra adott feleleteknek csak ott van értékük, a hol azokra minuciózus pontossággal gyűjtött adatok nyomán írták be a feleletet. Ez pedig, ismételt utasítások után is, nagyon kevés helyen történhetett. — Általában, azt merem mondani, hogy megbízható egyházi statisztikánk mindaddig hiányzani fog, míg a kérdések egységes elvek alapján, félre nem magyarázható utasítás kíséretében nem adatnak ki ; s legjobb statisztika az lehetne, melyet egy és ugyanazon egyén (talán a vizitáló esperes) venne fel egy-egy egyházmegye minden egyházában. így lehetne pl. az alapvető 1894-iki Jelentő-ívet is teljesen megbízhatóvá átalakítani. Ezek előrebocsátása után, — megemlítve azt, hogy az új »Jelentő ívek« Felső-Baranyából beadott összes példányait egyenként átvizsgáltam s belőlök táblás kimutatást készítettem, — áttérek a beszélő számokra és azon leszek, hogy ne én azok alapján, hanem azok beszéljenek maguk helyett. Az ívek alapján készített táblázatom azt mu tatja, hogy Felső-Baranya területén 77 egyház van, ebből (a lelkész-tanítóságokat is anya-egyháznak véve), anya- 65 (közte: 8 lelkésztanítóság ós egy missziói egyház), 2 társgyház, 10 leányegyház s némi szórvány (melynek adatai vagy hiányoznak, vagy — miután az ív ezt nem is kérdezi — nem elég pontosak). E 77 egyház lélekszáma, szórványokkal együtt : 29,128, — azok nélkül, 28,793. Ez utóbbiak közül egyháziadó fizetésre kötelezett: 22,364. Mennyi ezek közül a fizetésre képtelen (s így mennyi hát a valóságos fizetők száma)? — ezt csak 47 egyház mutatta ki ; 30 nem, holott fizetésre képtelen íizetőkötelezettek, bizonyos, hogy minden egyházban találhatók. Ez pedig lényeges dolog ott, hol az egyházak adózásának viszonyairól van szó. így pl. az említett 47 egyház 14,192 fizetésre kötelezettje közül 1043 lélek fizetésre képtelen, s ennek alapján, talán nem tévedünk, ha a 22,364 kötelezett közül 1600 at veszünk fizetésre képtelennek. E számok azt beszélik, hogy egyházmegyénkben, a teljes népességnek 77 67 — kerek számban 78 %-a egyházi adófizetésre kötelezett; a mi ismét két dologra hívja fel figyelmünket. Egyike az, hogy itt kevés a 15 éven alól levő gyermek, mert hiszen a 22%-ba minden egyházi adófizetésre nem kötelezett bele foglaltatik ; ós ez azt mutatja, hogy e kiveszós lejtőjón alárohanó, jobb sorsra érdemes jó magyar faj szaporodásának hiánya ijesztő arányokat öltött. A második az, hogy itt — mint az adófizetők magas %-a mutatja — a fizetés kötelezettsége az egyénekre levén alapítva, már a gyermekekre, néhol a csecsemőkre is kiterjed; tehát adózásának rendszere tűrhetetlenül igazságtalan, s felette nagy veszélyt rejt a jövendőre nézve. A számok második beszéde azt mondja, hogy az összes, feltüntetett népesség 1897-ben 130,314 frt állami egyenes adóval lóvén megróva : ez a népesség szegény és a középosztálynak teljesen hiányában van. Es mégis ezek egyházi és iskolai céljaikra ugyanez évben 102,595 forintot fordítottak, mely Összegből az adófizetőkre kivetett egyházi adó gyanánt 86,644 frt nehezült, ami állami egyenes adójuknak 66'5%-át teszi. — Ez annyit tenne, mintha minden ref. egyháztag, a kinek állami egyenes adója pl. 1000 frt, egyházának 665 frttal adóznék. Igazán szeretném ezt a buzgó hitsorsos urat személyesen megismerni. Pedig Baranyában ennél áldozatrakészebbeket (? !) is találhatunk. Csak a 10 frtnál kevesebb állami adótfizetőket vehetvén glapul, következő adatok állanak előttünk : Csepelen 31 ilyen gazdának állami adója 78 frt 97 kr., míg az egyházi 387 frt 52 kr.,— vagyis állami adójuk 483'75%-át viselik ; tehát ha az előbbi buzgó egyháztag itt lakoznék, 1000 frt adója után 4837 frtot fizetne egyházi adóul, — Tót-Keresztúron három család állami adója 22 frt, — az egyházi 75 frt ; tehát = 381%- Harkányban 357; Bissón 183% ot fizetnek az ily szegények egyházi adóba. Mi természetesebb annál, minthogy ezek s a hozzá hasonlók már-már ott állanak az összeroskadás küszöbén. Van a dolognak még egy más oldala is. Nevezetesen az egyházmegye a mult évben az t a határozatot hozta, hogy a 10 frtnál kevesebb állami egyenes adót fizető egyháztagok, illetve családfőknek a lelkészi fizetésből fokonként, V«, V3 illetve 2 /3 részt f. évi ápril 24-től kezdődőleg el kell engednünk. Érdekes volna tudnunk azt a veszteséget, mely ez úton a f-baranyai lelkészek vállára nehezül (jogosan, vagy jogtalanul?— ezt a kérdést most ne feszegessük). Ezt a jelentő ívek alapján nem tehetjük, mivel a lelkészi fizetések külön nem, hanem csak az egyházfentartás terheivel együtt vannak kimutatva. — Hozzávetőleges számítást azonban ez alapon is tehetünk. — Tudjuk ugyanis, hogy az egész egyházmegyében 1973 család van, melynek évi állami egyenes adója vagy semmi, vagy általában a 10 frtot meg nem haladja. Táblázatunk azt is kimutatja, hogy ezek együttvéve 18,179 frt
