Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-26 / 13. szám
alaptalanokká tehetné. . .. Ezért vállvetett becsületes munkát követel a anyagiakban is, de mindenele felett az anyaszentegyház vallás-erkölcsi életének ápolásában. Mert 3. egyházi életünkből hiányzik az egészséges közszellemt, s az együvétartozás élénk érzete minden vonalon meglanyhult.« Ezért az anyagiakban sürgeti a helyzet konszo lidálását; szervezet tekintetében, minthogy Erdélynek sem egyházalkotmánya, sem a többi egyházkerületekkel való uniója nem tökéletes és végleg be nem fejezett, sürgeti Erdély egyházszervezeti reformját, de akként, hogy azt maga Erdély készítse elő és valósítsa meg, s hogy józan konzervatív szellemben a történelmi fejlődés tekinti the vételével eszközöltessék. A röpirat e nagy feladatokra egyedül dr. Bartók Györgyöt tartja rátermettnek, a miért lelkes szavakkal agitál a derék férfiú püspökké választása mellett. (F) A Baldácsy-alapitványi igazgatóság folyó hó 20-án, Tisza Kálmán elnöklete alatt ülést tartott, melyen Stand Lajos alapítványi ügyvivő 1898. évi jelentése tárgyaltatott. Az alapítvány mult évi összes bevétele 89,384 frt 84 kr, összes kiadása 34,693 frt 03 kr. volt; pénztármaradványa tehát 54,694 frt 81 kr, miből azonban a 11 egyházkerületnek összesen csak 38,500 frt (egyenkint 3500 frt) osztatott ki, a többi 16,194 frt 81 kr. a pénztárban maradt. A folyó 1899-ik évre előirányzott az igazgatóság összesen 69.409 frt 66 kr. rendes jövedelmet, 19,569 frt 78 kr. rendes költséget és 49,839 frt 88 kr tiszta jövedelmet, miből a tulajdonos egyházkerületeknek egyenként 4000. összesen 44 ezer frt részesülési illetményt hozott javaslatba. Az alapítvány Összes vagyoni értékét a jelentés 730,024 frt 54 krban, az alapítvány terheit összesen 223.550 frt 20 krban mutatja ki, miből mintegy 40 ezer frt a bérlők óvadéki letétje. Az igazgatóság az alapítványi birtokok rendes kezelését, a számadások rendben létét, a birtokok szabályszerű ellenőrzését és jókarban lételet megnyugvással vette tudomásul s a pénzkezelőknek a felmentés megadását javasolja (F.) A pesti deák-téri evang. templom áthelyezése. A régi Károly-kaszárnya lebontásával megvalósítandó város rendezésnek nagyon útjában áll a deák-téri evangélikus templom és iskola. A főváros utasította is már régebben a mérnöki hivatalt, hogy tanulmányozza: nem lehetne-e a deák-téri evangélikus templomot és iskolát az Újépület telkére áthelyezni? A mérnöki hivatal tárgyalt is az egyházközséggel, de az nem akar elmenni a mostani helyéről, mert azt mondja, hogv az Újépület nagyon távol esik a hívektől s nem járnak majd a templomba; az iskolát pedig nem tudják a régi Újépület vidékén föntartani. A mérnöki hivatal tehát a kérdést a Károly-kaszárnya telkének szabályozásával kapcsolatban akarja megoldani s a templomot és iskolát a mostani helyéhez közel akarja megépíteni. Két alternatív javaslalot tett a tanácshoz ez iránt. Az egyik 1510 négyszög területet akar adni az iskolának és a templomnak, s a kisajátítás ekkor 1,097.000 fonrintba kerülne. A másik terv csak 1210 négyszögölet jelöl ki, a melynek kisajátítása 887.000 forintba kerül. A mérnöki hivatal eme javaslatai alapján indul meg legközelebb a tárgyalás az egyházközséggel. Figyelemre méltó hangok. A rohanó korral rohanva haladó s a legtöbb esetben annak vallástalan és romboló irányzatát szolgáló napisajtónak is vannak néha világos pillanatai, a mikor viszonyaink romlottságának igazi gyógyszerét is képes felismerni. így a Budapesti Hirlap f. hő 9-iki vezércikkében, a mely arról panaszkodik. hogy kevés a templom Budapesten, a következőket olvastuk: >A vallástalanság és a szocializmus veszedelmei ellen a társadalmat és az államot., a családot és az egyént nem óvja meg eléggé az iskola. Tanítanak benne vallást vagy felekezeti tanítók és tanárok, vagy községi és állami iskolákban hitoktatók; de bár a fogékony gyermeki lélek naiv szeretettel fölveszi magába az Isten hitét éstiszteletét s ennek nyomait egész életén keresztül megtartja: mégis a tapasztalat csak azt bizonyítja, hogy az iskolai vallásoktatás végeztével az élet küzdelmei és csábításai a nemes vetést pusztítják, s a közöny és bűn áldozatává lesznek ezrek és százezrek. Nézzétek a bűnügyi statisztikát, vagy olvassátok a rémtörténeteket szerelmi és családi drámákról, a törvénytelen születéseket és a gyermekhalandóságot; vessétek mérlegre és meggyőződhettek, hogy a törvény szigora, elijesztő hatásával nem elég, hogy megtartsa az embert a jóban , sőt lelkiismeret sem elég, hogy megtartsuk a tízparancsolatot; a felekezeíiség sem elég, ha csak külső szín: hanem az élő istenfélelem szükséges az emberiségnek. Mindenkinek a saját hite és vallása szerint. De a vallásnak az emberekre csak úgy lehet hatása, ha át is érzik és gyakorolják. Ezért művelt és nem művelt férfiaknak és nőknek, öregeknek és ifjaknak egyaránt szükséges a vallásoktatás folytonossága.* — Örvendünk raita. hogy a napisajtó is eljutott erre a meggyőződésre. Csak az volna szükséges, hogy e meggyőződésével ellentétben maga se működnék közre a vallástalanság terjesztésében, hanem, hogy a felnőtteknek vallásos oktatója lenne. Mi pedig, kik az egyház munkájára hívattunk el, halljuk meg a napisajtó ítéletét és igyekezzünk a »vallásoktatás folytonosságára«, vagyis híveink igazi lelki gondozására. Tótosítás a templommal. Szomorú nemzetiségi küzdelmekről olvastunk egy napilapban, a szarvasi evang. egyház körében, s ha valóban úgy áll a dolog, még szomorúbb benne, hogy azoknak intézője és vezetője egy kiérdemesült esperes. Azt olvastuk ugyanis, hogy Szarvason évekkel ezelőtt elhatározták az evangélikus hívek, hogy a templomokban fölváltva tót és magyar nyelvű istentiszteletek tartassanak. Ujabban azonban fölszaporodott a tótok pártja, mely egyenesen száműzni akarja a magyar szót. Áchim Ádám. kiérdemesült esperes kidolgozott egy, a tót izgatók szájaíze szerint való tervet, mely azt tartalmazza, hogy az új, gót stilű templomban mindig tót, a nagy templomban tíz órakor mindig tót s azontúl, ha az időből futja, magyar istentisztelet legyen. Ezt a magyar -nyelvűek pártja elfogadni nem hajlandó, mert tudja, hogy sohasem jut idő a magyar istentiszteletre, s ha jutna is