Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-26 / 13. szám

valamelyes idő, annak a déli órákban nem volna közönsége. Az ügyet meg is fölebbezték. s dacára annak, hogy a tótok pártja minden eszközt megragad s mindenkép tüntet, hogy tervét megvalósítsa: a magyarok mégis remélik, hogy az esperesség véget vet ennek az áldatlan állapotnak és a magyar istentisztelet ügyét a régi rend értelmében juttatja diadalra. ISKOLA. Tanári kinevezés. A rimaszombati prot. főgimnáziumhoz a kultuszminiszter, szerződési jogánál fogva, Böhm János eddigi helyettes tanárt nevezte ki rendes tanárrá Eretségi vizsgálatok. A dunamelléki ref. egyházkerület főgimnáziumaiban a folyó tanévi szóbeli vizsgálatok a következőleg fognak megtartatni: a) Kecskeméten, Baksay Sándor esperes elnöklete alatt, iunius hó 12 —14.; b) Budapesten, Farkas József theol. tanár elnöklete alatt, junus hó 19—22.; c) Halason, Adám Kálmán esperes elnöklete alatt, junius hó 20 és következő napjain; d) Nagykőrösön. Petri Elek, theol. tanár elnöklete alatt, junius hó 22—24. napjain. — A Tiszántúli ev. ref. egyházkerület főgimnáziumaiban az éretségi szóbeli vizsgalatok a következőleg fognak megtartatni: a) M.-Szigeten junius 12 — 16 napjain, Kiss Áron püspök elnöklete alatt; b) Szatmáron junius 15—16. napjain, Dóczi Imre középiskolai felügyelő elnöklete alatt; e) Mező-Túron junius 21—22. napjain, Dóczi Imre elnöklete alatt; d) H.-Mező-Vásárhelyen junius 19—22. napjain, dr. Erdős József theol. tanár elnöklete alatt; e) Kisújszálláson junius 26—28 napjain, Dóczi Imre elnöklete alatt;/') Debrecenben junius 22—29. napjain, Zsigmond Sándor egyházkerületi főjegyző elnöklete alatt. A tanítók községi adója. A közigazgatási bíróság nemrég érdekes határozatot hozott a felekezeti és egyesületi tanítók érdekében. Kimondotta ugyanis, hogy a néptanítóknak nem kell községi adót fizetniök. Az elvi jelentőségű határozat története a következő. A községi adó fizetése alól, a legutóbbi időkig, az állam hivatalnokain kivül többek közt a néptanítók is fel voltak mentve. Ujabban azonban egyes községek a tanítókra is kivetették a községi adót, mert úgy okoskodtak, hogy a felekezeti és társulati tanítókat kedvezés nem illeti meg. Egy fővárosi felekezeti igazgató e miatti panaszával a közigazgatási birósághoz fordult, mely 1753. számú ítéletével, az 1875. évi XXIX. és az 1886. évi XXII, törvénycikkek alapján kimondotta, hogy a néptanítók föltétlenül, vagyis nem tekintve azt, hogy az állami, községi, felekezeti, társulati vagy magán iskoláknál müködnek-e, a községi adó alól mentesek, mely mentességtől nem fosztja meg őket sem az 1872: XXXVI. törvénycikk, sem a közigazgatási bíróságnak a mult évben hozott 3. számú döntvénye. — Ennek a döntvénynek örülünk, mert az, egy újabban a felekezeti tanítók nyakára rótt terhet vesz el; de megvalljuk, nem tudjuk megérteni, hogy a mikor a mult évben egy budapesti ref. theol. tanár felebbezett, épen ebben az ügyben a közigazgatási birósághoz. akkor miért utasították azt el, holott, ha a felekezeti és állami tanító között nincs különbség, akkor a felekezeti és az állami tanár között sem lehet, s ha amaz felmentetik a községi adó fizetése alól, akkor emennek is mentesnek kellene lennie. Vagy talán itt is azzal a méltányossággal mérnek a felekezeti tanároknak, mint a vasúti kedvezményes jegyeknél? A felekezeti iskolai tanár épen olyan szolgálatot tesz az államnak, mint a községi és az állami tanár, — s bizony itt. volna már az ideje, hogy egyforma mértékkel mérjenek mindkettőnek. A közoktatási tanács állandó bizottsága f. hó 22-én tartotta húsvét előtt utolsó ülését, Beöthy Zsolt elnöklésével. Az osztott népiskolák tanítás-tervét vették utolsó revideális alá. Az elkészült munkálatot megküldik most a nagyobb tanító-egyesületeknek. A miniszter kívánságához képest az állami és községi tanítók általános egyesületein kivül, a felekezeti országos egyesületek is megkapják az új tanítási tervet hozzászólás céljából. Egyúttal kérést intézett a tanács a miniszterhez, hogy a munkálatot publikálhassa oly célból, hogy az ország többi tanítóegyesületei és összes szakfolyóiratai hozzászólhassanak a tervhez, mielőtt a miniszter határozna. Érdekes statisztika. Berlinben vizsgálatot tartottak az iskolákban, hogy megtudják, minő természeti ismeretek birtokában van a tanuló ifjúság. Kikérdezték tehát a gyermekeket — a hat évesektől fölfelé, — s kisült, hogy az iskolákban a gyermekeknek a legegyszerűbb természeti jelenségekről csak éppen annyi fogalmuk van, a mennyit az iskoláskönyvből, vagy a tanító előadásából megszereztek. Kisült, hogy az élő természet, minden szív és elme ez egyetlen igaz megterméknyítője, zárt könyv a kicsinyek előtt Kisült, hogy például az összes tanulók közül nem látott a saját szemeivel: napköltét 76°/0

)

napnyugtát 54%> harmatot 70%, eleven nyulat 75%, eleven mókust 64%, eleven kakukot 60%, eleven pacsirtát 82%, eleven békát 49%- eleven csigát 53%; nyárfát 87%, szántóföldet 59%, falut 66%, hegyet 67%- Ez bizony szomorú tapasztalat, s ha nálunk talán valamivel kedvezőbbek is a viszonyok, mégis jó e felett gondolkozni; mert ez a statisztika eléggé bizonyítja, hogy az iskolai tanítás még a legjobb mesterséges szemléltetési eszközökkel sem pótolhatja a természet közvetlen szemlélését. Ezen a bajon csak tervszerű iskolai kirándulásokkal segíthetünk. (Tanítók Lapja.) EGYESÜLET. A Tabitha jótékonyegyesületben, Budapesten, f. hó 18-án Zelenka Fái, tiszakerúleli ág. h. ev. püspökérdekes előadást tartott Palesztináról és a német császár palesztinai útjáról. Lendületes szavakban ismertette Palesztinát, Jeruzsálemet, Jerichót és a jeruzsálemi egyházi viszonyokat, melyekről a püspök, ki tudvalevőleg részt vett a német császár palesztinai útjában, közvetlen szemlélet alap ján szólott. Különösen érdekesen jellemezte a jeruzsálemi egyházi viszonyokat, mert Jeruzsálemben mohamedánok, örmény, róm. hath. és protestáns keresztyének laknak, kik egymással nem a legszebb egyetértésben élnek. Jellegzetesen domborította ki a császár és császárné vallásos buzgóságát, mely a császár hatalmas beszédeiben s a császárné hitbuzgó cselekedeteiben nyilatkozott meg. Különösen megható volt a császári pár magatartása a jeru-