Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-19 / 12. szám

ben, melyhez több felszólalás után a kör a következő határozatokat mondta ki: 1. A minősítési törvény a középiskola szempontjából is módosítandó. 2. A revizionális törvény mindazon állásoknál, gyakorlati életpályáknál, melyekhez eddig az érettségi bizonyítvány adta a minősítést, ne követeljen többet a középisiskola elvégzésénél. Ezzel egyszersmind a kör kívánatosnak tartja az érettségi vizsgálat színvonalának emelését. 3. Az illetékes tényezők figyelmét felhívja a kör a törvény szövegében mutatkozó többrendbeli fogyatkozásra ; egyúttal óhajtja, hogy a teljes középiskola elvégzése, ha t. i. az érettségi vizsgálat egészen külön választatik, legyen több gyakorlati pályának, így az újabb években mind fontosabbá vált jegyzőségnek is előfeltétele. A harmadik előadó Moravszky Ferenc, ág. ev. fogymn. tanár volt, a ki > művészeti nevelés és az iskolai múzeumok< c. tanulmányából mutatott be egy nagyobb részletet. A lendületes nyelvű és emelkedett hangú előadáshoz, több felszólaló után a kör határozatilag szükségesnek tartotta kimondani, hogy 1. örömmel üdvözli a közoktatásügyi kormányt azon kezdeményezésért, melyet a művészeti nevelés érdekében tett; 2. a kör addig is, míg a közoktatási tanács a művészeti tanítást beilleszhetné akár a mai, akár a revideált tantervbe: sürgősen kívánja, hogy minden középiskolában művészeti műzeum álljon a tanároknak és a tanulóknak rendelkezésére. Erről a gyűlésről — melyen a nagy-kállói tanárok is jelen voltak — említsük meg, a mit előbb kellett volna tennünk, az elnöki tartalmas megnyitót, melyben Dóczy elnök rámutatott a vidéki körök hatásából keletkezett erősebb testületi szellemre és összetartásra. Az ebből folyó működésre kettős szüksége van az alföldi magyar tanárságnak, mert csak így léphet fö) kellő sulylyal a magyar tanárvilágban; csak így biztosíthatja a közoktatási politikában azon üdvös iránynak a folytatását, mely mintegy 10 év óta érvényesül szemmelláthatóbban és a mely az alföldi magyarságnak fokozottabb kulturális fejlesztését tűzte ki céljául. 3. Eperjesi kör. Az októberhavi első ülésen Szutórisz elnök, megnyitójában rámutatván a tanárság viszonyára a társadalomhoz, több fontos pedagógiai és didaktikai kérdésre hívta fel a kör figyelmét. Ilyenek: a közoktatási tanácsnak a tanterv revíziójára vonatkozó megállapodásai, melyeket — mielőtt szentesítve életbe lépnének — országszerte megbeszélés tárgyává kell tenni, nehogy a revideált tanterv, mint sokaknak feltűnt, visszaesést tartalmazzon s üdvös intézkedések helyett újabb békókat rakjon tanárra, tanulóra egyaránt; a polgári iskolák ügye, melynek érdekében nem régen miniszteri, illetőleg országos tanácskozások tartattak; végül a kör helyi nyilvános szereplése és a népszerű felolvasások ügye. Ez utóbbira nézve a kivitel módjait akként állapította meg a kör, hogy két ciklusban rendezett és illetőleg rendez felolvasást. Az I. ciklusban — december hóban — Csengey Gusztáv, koll. theol. tanár két eszthetikai tárgyú felolvasást, a regényről; Szutórisz Frigyes, koll. gimn. tanár szintén két felolvasást, a khemia múltjából és jelenéből ; a II. ciklusban — február-március hónapokban — Beér Ferenc, áll. kisdedóvónőképzőintézeti tanár, a zene történetéből és elméletéből; dr. Kőrösy György, kir. főgimn. tanár, a naprendszerről két-két felolvasást vállaltak magukra. Érdekes itt fölemlíteni, hogy a mult évi felolvasások tiszta jövedelme 248 frt volt, mely összeget a helyi két középiskola tanulmányi kirándulás alapjára fordítottak. Tehát: az egyik közművelődési tényező (a népszerű felolvasás) előmozdított egy másik közművelődési tényezőt; a tanulók tanulmányi kirándulását; míg ama tiszta jövedelem egyúttal Eperjes város intelligens, a kultura ügyéért lelkesülő közönség müérzékéről is tanúságot tesz. A november 19-én tartott második rendes gyűlésen — miután az elnök Klamarik János haláláról megemlékezett — Pethe Ferenc, kir. főgimn. tanár terjesztette elő, beható tanulmányon alapuló értekezését >az ifjúsági tornaver senyekrőU. Kár, hogy terünk hiánya miatt e magvas értekezésnek még főgondolatait sem reprodukálhatjuk. Mindössze is csak ennyit említhetünk meg belőle: gr. Csáky Albiné az érdem, hogy a testi nevelés intenzívebbé tétele végett a tornaversenyeket elrendelte. De az első országos s utána a többi országos és kerületi tornaversenyek eredményeit ha megnézzük, senki sincs megelégedve. A hiba első tekintetre a rendezésben, azután a felölelt verseny-nemekben s az azokra való előkészületekben kereshető ugyan; de tulajdonképen a versenyt elrendelő miniszteri szabályzat hiányossága és határozatlansága is nagyban befoly, hogy a versenyekben bármi kis haladás sem észlelhető. Mindamellett a főhiba nem itt van. A legjobb szabályzat sem ér semmit, ha nincs meg a kellő fegyelem. Általános zűrzavar szokta birtokába venni az egész versenytért. Nincs meg a kellő respektus a tanulókban a biráló tornatanítók iránt. Hát még mekkora a fegyelem hiánya a versenytéren kívül? Dohányzás, korcsmázás, kártyázás, éjjeli csatangolások napirenden vannak, kárára a komoly munkának, mely pihent izmokat és tüdőt kiván.* Kockáztatja a versenyek sikerét az is, hogy a versenyeket elrendelő miniszteri leirat későn, két hóval a versenyek előtt, jelenik meg. Szükséges tehát, hogy a versenyek ideje jóelore s egyszer-mindenkorra állaptttassék meg. Helyesebb volna a vidékek szerinti verseny, s minden oly városban, melynek középiskolája van. A miniszteri rendelet célul a versenyt, »kölcsönös mérkőzést és erőkifejtést* tűzi ki ; holott az egyéni versenyek az egyéniség túlságos ápolásának kedveznek. A nyertes tanuló társai felett érzi magát s megvet minden oly munkát, a mely egyes ember becsvágyát mozdítja elő. De meg a nyertes egyénből nem lehet következtetni az egész intézet évi munkásságára; nem is tekintve azt, hogy a tornatanítás szűk keretei épen nem alkalmasak az ilyen versenyekre való kiképzésre. A tanuló fejlődő szervezete is tiltakozik az ilyen, folytonos gyakorlatot kivánó feladat ellen Nagy akadálya a jó rendezésnek a katonai rendgyakorlat is, melynek bemutatására sok hely, begyakorlására sok idő kell. A szükséget kielégítik a torna-rendgvakorlatok. A katonásdi háttérbe szorítja a játékot, melyet eddig elhanyagoltunk; bár a tornatanításban a főhelyet kellett volna számára biztosítanunk. Ezen bevezető fejtegetések kapcsán a következő pontokat terjeszti a köreié, melyeket az,jegyzőkönyvi köszönet mellett, magáévá is tett. 1. A szertornázás szakszerűbbé tételére alakuljanak az intézetek kebelében az V—VIII. osztályok tanulóiból tornakörök. 2. A játék és szertornázás, mint csapatok munkája, * A fegyelmezés hiányának és szomorú eredményeinek ezen nyílt bevallása a maga illetékes helyén, élénk világot vet a mai iskolázás rendszerére, mely, úgylátszik, hogy már nemcsak a vallási, hanem ethikai alapot is egészen nélkülözi! Ha tanáraik mellett, tanáraik vezetése alatt történhetnek ilyen dolgok a tanulók részéről: hát még mit művelhetnek akkor, mikor nincsenek iskolai rendszabály alatt? Ilyen anyagból mit várjon a jelen és a jövő? Sserk.