Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-12 / 11. szám

1 la valakinek Programmra volna szüksége, értesítés folytán szívesen küldök; valamint az újabban kibocsátandó füzeteket is megküldöm minden jelentkezőnek, mert annyi számú példányt fogok nyomatni, a mennyit az érdeklődő közön­ség kiván. Fölkérem különösen is ev. ref. vallású köl­tőinket, hogy ajándékozzák meg egyházunkat, habár csak egy-két szép és becses vallásos énekkel is, mert azok a dalok, melyeket ezer és ezer templom boltozata fog visszhangozni, nem fognak kárba veszni. A munkák küldését címemre kérem. Sátoralja-Ujhely, 1899. március 7-én. Fejes István, az ev. ref. egyetemes énekügyi bizottság elnöke. Az erdélyi püspökválasztást, a mint a napilapok­ban olvastuk, báró Bánffy Dezső főgondnok az április 18-án tartandó rendkívüli egyházkerületi gyűlésre tűzte ki. Egyházközségi közgyűlés. A pesti ág. hitv. evang. németajkú egyházközség a Deák-téri főgimnázium dísz­termében, Fuszek Tivadar fölügyelő és Schranz .János lelkész együttes elnöklésével évi közgyűlést f. hó 5-én tartotta meg. A fölügyelő bejelentette, hogy az egyház három közgyűlést, tíz presbiteriális és három pénzügyi bizottsági ülést tartott. Jelentette továbbá, hogy özvegy Fleischmann Auguszta 2000 forintot, Seyderhelm Ernőné 200 forintot és Telsch János és neje öt forintot hagyo­mányozott az egyháznak. Ezután jóváhagyta a közgyűlés a zárószámadást, s a gondnoknak, a pénztárosnak, továbbá a számvizsgálóknak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Schranz János lelkész fölolvasta évi jelentését, a melyben nagy részvéttel emlékezet meg a királyné elhunytáról. Fölemlítette továbbá, hogy fővárosi lelkészkedésének 25 éves jubileumát az egyház november 27-én tartott ünnepi isten­tisztelettel megünnepelte és szép és értékes ajándékkal lepte meg. A jelentést egyhangúlag tudomásul vették és a lelkésznek fáradozásáért jegyzőkönyvi köszönetet mondott Lelkészválasztások. A berettyó-újfalui egyház Zih Sándor, tépei lelkészt, — a Jeopócs-apáti (Felső Sza­bolcs) egyház pedig Ethey Ferenczet választotta meg lelkipásztorává. Az erdélyi püspökválasztás, úgy látszik a jelöl­tekben nem lesz hiány. A mint értesülünk, a vajdahunyadi egyházmegye gondnokai és közgyűlési tagjai a mult héten értekezletet tartottak s egyhangúlag Bartha Lajost, a volt főjegyzőjelöltet kandidálták püspöknek. Javaslatukat meg­küldik a többi egyházmegyékhez is. Felekezeti türelmetlenség hirét vettük a sla­voniai Maradékról, a melynek magyar ajkú róm. kath. la­kosai a legközelebbi időben tömegesen a ref. egyház ke­belébe tértek át. A mint értesülünk, a róm. és gör. kath. plébánusok a mult napokban valóságos lázadást támasz­tottak a reformátusok ellen. Felbolygatták híveiket, hogy ne engedjék meg a községi iskolában a ref. istentisztele­tek tartását s a ref. gyermekeknek a ref. adminisztrátor által hitoktatásban részesítését. Maguk a plébánusok el szedték a ref. gyermekektől a hittani könyveket s meg­semmisítették, s már majdnem odáig vitték a türelmetlen­séget, hogy lázadás támadt a községben. Az adminisztrátor jelentést tett a bujtogatásról Szerémmegye alispánjához, s dicséietére legyen, az alispán azonnal megtette a szük­séges intézkedéseket a további izgatás megakadályozására. Kiküldte a járási szolgabírót, a ki a paraszt főkolompo­sokat azonnal lecsukatta s megtette a lépéseket az izgató plébánusok fegyelmi vizsgálat alá vonatása iránt. Egy­szersmind, mivel a temető felett is] egyenellenkedtek, az alispán elrendelte, hogy a község hasíttasson ki a közös területből külön temető-helyet a reformátusok részére s azt telekkönyveztesse a ref. egyházra. Valóban dicséret illeti meg az alispánt ez erélyes eljárásáért. —Ily módon kell elbánni azzal a türelmetlenséggel, a mely ma is eret­neknek tekinti egyházunkat s még a törvény eltiprásával is igyekeznék azt elpusztítani. ISKOLA. Tanítók háza. Az Eötvös-alap országos tanító­egyesület gyűjtő és kezelő bizottsága a mult héten Péterffy Sándor elnöklésével látogatott gyűlést tartott. A gyűlésen a Tanítók Házának fölépítését célzó előmunkálatokat tették megvitatás tárgyává. Gööz József dr. referált a tanítók házára szükséges telek megszerzése iránt eddig tett lépé­seiről. Jelentette, hogy kérvényt óhajtanak benyújtani a kultuszminiszterhez s remélik, hogy az országos nyugdíj­alapból a tanítóság nagyobb összeget kaphat. Elhatározta a bizottság, hogy nagyobb gyűjtést indít országszerte. A kérdés előadója, Józsa Dániel referált ezután azokról a módokról, a melyek által a ház felépítésére szükséges összeget össze lehelne gyűjteni. Konstatálták hogy a taní­tók kaszinója és a középiskolai tanárság nem csatlakozik az Eötvös-alap akciójához, hanem mindenik külön-külön gyűjt házépítő alapot. Elfogadta a bizottság azt a véle­ményt, hogy a vidéki kívánságokkal szemben első szükség­nek tartja a fővárosban 150 fiú és 150 leánytanuló befo­gadására alkalmas tanítóház építését. A gyönge elméjűek iskolája. Említettük már, hogy a kultuszminiszter a fővárossal külön iskolát akart felállíttatni a gyönge elméjű elemi iskolások részére. Újab­ban módosította tervét a miniszter, mert leírt a tanács­hoz, hogy mivel a külön iskola felállítása sok költségbe kerülne, egyelőre megelégszik azzal, hogy a város min­den iskolában egy külön osztályt állítson fel az ily tanulók részére, s megígérte, hogy a beállítandó tanítók fizetését magára vállalja. A városi tanács most konkrét javasla­tot fog készíteni e tárgyban s fel fogja terjeszteni a mi­niszterhez. Német nyelv az iskolákban. A főváros iskolái­ban, dacára a népoktatási törvény rendelkezéseinek, a régi

Next

/
Oldalképek
Tartalom