Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-12 / 11. szám

német világ maradványaképen a német nyelv rendes tan­tárgy. A fővárosi tanítók már régebb idő óta hangoztat­ják, hogy a német nyelvet ki kellene küszöbölni a taní­tásból: de felszólalásaik eredménytelenek maradtak. Újab­ban ismét erőteljes mozgalom indult meg ez irányban, s legutóbb a budapesti tanító-testület elhatározta, hogy illetékes helyen kérni fogja a német nyelv kiküszöbölését. A főváros közoktatási bizottsága is támogatja a mozgal­mat s a német nyelv helyett a tornázás intenzivebb gya­korlását óhajtja a tantervbe bevinni. Reméljük is, hogy a német világ e maradványa rövid időn ki is fog pusztulni a főváros iskoláiból; annyival is inkább, mert annak úgy sincs látható eredménye azoknál, a kik a családban nem tanulnak meg németül—azoknál pedig, a kik még a régi német családokból valók, a megmagyarosodásnak szolgál akadályul. EGYESÜLET. A M. Prot. Irodalmi Társaság hátralékos tag­jaihoz nyilvános figyelmeztetést és kérést intézek. A leg­utóbbi választmányi ülés elszomorodva vette tudomásul azt a valóban megdöbbentő tényt, hogy a tagdíjak hátra­léka 7936 frt 75 krra szaporodott. Ez a tömérdek hátra­lék már is deficitbe sodorta, s ha gyökeres változás nem áll be. kiadványai valamelyikének megszüntetésére kény­szeríti a társulatot. így szenved a rosz fizető tagok miatt ez a nagyhivatású és áldásos tevékenységű irodalmi intéz­ményünk. Pedig a Társaságra nézve életkérdés, hogy jogos követelése hiány nélkül befolyjon. Már az is érzé­keny veszteség rá nézve, hogy jogos pénzét csak évek múlva, költséges figyelmeztetés után és jelentékeny kamat­veszteséggel kapja meg- EzérI a Társaság legutóbbi választ­mányi ülése erélyes rendszabályok alkalmazására szánta el magát. Hatósági és törvényes hatalomhoz fordul segé­lyért. Mielőtt azonban ezt a végső lépést megtenné: sürgő­sen és nagyon szépen figyelmezteti és kéreti az összes hátralékos tagokat, hogy az 1898. évi »Protestáns Szemle« 6-ik füzetében részletesen kimutatott hátralékokat a Tár­saság pénztárnokánál (Bendl Henrik pénztárnok, Buda­pest, Deáktér 4 sz.) saját érdekükben minél előbb befi­zetni szíveskedjenek. A tagokra nézve becsületbeli dolog, mert önként vállalt kötelesség kifolyása; a társulatra nézve életkérdés, mert szegényes anyagi viszonyai meg­követelik, hogy a hátralékok pénztárunkba befolyjanak. Budapest, 1899. március 6-án. Szőts Farkas, a M. P. I. T. titkára. A budapesti ref. ifjúsági egyesület választmánya f. hó 7-én tartotta meg ülését, a melyen Gergely Antal, az egyesület küldötte tett jelentést békési és török-szent­miklósi látogatásáról. A választmány kimondta, hogy az ifjúsági egyesületek e meglátogattatását folytatni fogja s legközelebb érintkezésbe lép e tárgyban a komáromi és a pápai ifjúsági egyesületek vezetőivel. Elhatározta továbbá a választmány, hogy újból gyűjtést indít a helyiség-bérlés céljára s arra törekszik, hogy minél előbb egy alkalmas helyiséget szerezhessen. A gyűjtések eddigelé is eredmé­nyesek voltak már, s remélni lehet, hogy jókedvű adako­zók el is segítik az egyesületet célja eléréséhez. A stu­dens osztály, tekintettel a március 15-ki ünnepre, ülését e napon fogja megtartani. A Nagypénteki Ref. Társaság választmányának tagjai folyó hő 8-án tisztelegtek a társaság védnöknőjé­nél. Hegedűs Sándornénál, hogy férjének miniszterré tör­tént kinevezése alkalmából üdvözöljék. A férfi-választmány részéről dr. Kiss Áron üdvözölte Hegedűsnét s méltatta érdemeit, — a női választmány részéről pedig dr. Csiky Kálmánné mondott beszédet. Hegedüsné megköszönte az üdvözletet s biztosította az egyesületet, hogy annak ügyeit továbbra is szívén fo<?ja hordozni. A pápai evang. nőegyesületről és a pápai evang. egyházhoz tartozó leányegyházak nőegvesületeiről igen örvendetes dolgokat olvasunk a pápai evang. egyháznak hozzánk beküldött évkönyvében. Mind az anyaegyház, mind a leányegyházak élénk egyesületi tevékenysége szép világot vet lelkipásztorára, Gyurátz Ferencz püspök úrra, a ki nem sajnál sem időt, sem fáradságot, hogy a szere­tet munkái által tétessen bizonyságot hívei hite felől. A pápai nőegyesület bevétele 1898-ban 344 frt 78 kr., kiadása 246 frt 81 kr., volt. Az egylet vagyona 784 frt 15 kr. A leány egyesület bevétele 238 frt 86 kr., kiadása 4 frt 50 kr. Vagyona 234 frt 36 kr. — A takácsi nő­egylet bevétele 140 frt 47 kr., kiadása 124 frt 50 kr. Pénztármaradványa 13 frt 97 kr. — A nagy-ncsádi nő­egylet bevétele volt 26 frt. Vagyona 97 frt 76 kr. — A mezőlak-békáéi nőegylet bevétele volt 192 frt 84 kr., kia­dása 2 frt 80 kr. Vagyona 190 frt 04 kr. — íme, mily szép eredményeket hoz létre a buzgóság! Szeretnénk, ha a fent nevezett helyek református nőegyesüleiről is ilyen örvendetes kimutatásokat közölhetnénk. A lőcsei evang. gyámintézeti nőegylet mult hó 19-én tartotta meg évi közgyűlését. Az egyesület 15 éve áll fenn s tagjainak száma 254. Az egyesület két diako­nisszát is tart, a kik a betegek és szegények gondozásával, a vasárnapi iskolák és a leányegylet vezetésével tettek jó szolgálatot a gyülekezeti életnek. Ápoltattak betegeket, több szegényt, havi segélyben részesítettek s ruhát és kará­csonyi ajándékokat osztottak ki szegény gyermekek között. A leányegyesületnek, a melynek célja a serdülő leányok lelki gondozása, 15 tagja volt. Az egyesület mult évi bevé­tele 5051 frt 80 krra, kiadása pedig 461 frt 40 krra rúgott. A diakonissza pénztár bevétele 2724 frt 42 kr., kiadása 1181 frt 86 kr. volt. A nőegylet vagyona 6129 frt 85 krt tesz ki. GYÁSZ ROVAT. f Boross Mihály, népies magyar és református író, f. hó 5-én Székesfejérvárott, élete 84-dik évében elhunyt. Erőteljes, minden ízében magyaros, népies író volt, ki a valláserkölcsi irodalmat is nagy sikerrel mű­velte és egy ideig segédszerkesztője volt a mi Lapunknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom