Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-12 / 11. szám

giai, didaktikai s tanügy-szervezeti kérdésben, a melyet körük már megvitatott, Írásban (esetleg táviratilag) is szavazhatnak; /) minden, tisztán személyi kérdésben csak a jelenlevők döntenek; g) a választmány készíti el a maga, az igazgatóság és a közgyűlés ügyrendjét, melyet a közgyűlés hagy jóvá ... A választmány állapítja meg továbbá a közgyűlés idejét, napirendjét, tűz ki kérdéseket megvitatásra, szavaz meg (a költségvetésen'kivül felmerülő), száz koronánál nagyobb költségeket, gondoskodik a tisztikarban évközben beállolt megüresedések betöltéséről, küld ki bizottságokat s állapít meg hármas kandidációt minden tisztviselői állásra. E kijelölés alkalmával csak a jelenlevők szavazhatnak.. . h) ha legalább 10 tag van jelen. Olyan ügyekben, melyekben a tagok Írásban is szavazhatnak, a választmányi tagoknak legalább kétharmadának kell jelen lenni. 35. Az igazgatóság tagjai: elnök, két alelnök (egyik fővárosi, másik vidéki tag), főtitkár, titkár, szerkesztő, pénztáros, a segélyalap elnöke és ellenőre. A főtitkár és szerkesztő tiszte egyesíthető is. A választmány a maga kebeléből három tagot küld az igazgatóságba. 36. Az igazgatóság végrehajtja a választmány határozatait és előkészíti a választmányi ülések napirendjét. A legsürgősebb s halasztást nem tűrő ügyekben az egye • sületet képviseli, esetleg a választmány jogait gyakorolja; de eljárásáról utólagosan számot ad a választmánynak. 37. Az igazgatóság rendes üléseket tart . . . érvényes határozatra legalább öt tag jelenléte szükséges. 38. Az igazgatóság tagjai három évi cyciusra választatnak. 39. A tagok megválasztásában minden egyesületi tag közvetetlenül vesz részt. A választmány hármas kandidációját megküldi a köröknek és a körhöz nem csatlakozott egyes tagoknak. A körök beszedik a szavazatokat és az eredményt tudatják a választmánynval. A körhöz nem tartozó tagok egyenesen a választmánynak küldik be szavazatukat. A választmány összegezi a szavazatokat. Egyenlő szavazatok esetében sorshúzás dönt. Szavazni csak a kijelölt tagok egyikére lehet.* Ekként tisztán állván előttünk a tanárköröknek szervezete, az Egyesülethez való viszonya s a közélethez és a társadalomhoz fűződő érdeke, — megkezdhetjük az egyes körök specifikus működéséről vázlatunkat, a folyó tanév eddig eltöltött részére terjedőleg. 1. Budapesti kör. Annak megemlítése után, hogy az Erzsébet királyné halálával ért nemzeti csapást mind a budapesti, mind a többi vidéki kör a legmélyebb részvéttel iktatta jegyzőkönyvbe, ennek a körnek első s az egész országos tanügyre kiható tárgya volt A polgári iskolák reformja«, dr. Bozóky Endre előadása kap-, csán. Az inkább polemikus jellegű s épen azért beható vitát provokált előadás azt eredményezte, hogy dr. Beke Manó indítványára egy négyes albizottság küldetett ki a kör rezoluciójának alapjául szolgáló határozati javaslat benyújtására. Ennek folytán a kör második (okt. 5-ki) ülésén, hosszabb eszmecsere után, e fontos kérdésre tartozó rezolució — mely mind a mai napig foglalkoztatja a tanügyi köröket — a következő módon hozatott meg: 1. A létező középiskolák mellett űj fajta, a mai érettségi vizsgálatéhoz hasonló színvonalig emelkedő, növendékeit 17—18 éves korukban elbocsátó középiskolára jelenleg szükség nincsen. 2. Ellenben szükséges olyan iskola, mely kevés évfo* Lásd az Alapszabályt egész terjedelmében >Orsz. Tanáregyesületi Közlöny* 1895/96. XXIX. évf. 90-96. old. lyamra felosztott (14—15 éves korig elvégezhető) egységes és gyakorlati irányú tantervvel egyrészt a középfokú szakoktatásra (ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági szakiskolákra, népiskolai tanítóképzőkre stb.) előkészít, másrészt kisebb közigazgatási és más hasonló fokú alkalmazásokra minősít, s egyúttal azon műveltséget nyújtja, melyet a közönséges polgári foglalkozást űzőktől is méltán megkívánhatni 3. Ennek a célnak megfelelne a mai polgári iskolának alsó 4 osztálya, a kellő tantervi módosításokkal. 4. Ezen iskola 4. osztályú bizonyítványa a gyakorlati életben ugyanazt a jogosítást adja, mint a középiskola 4. osztályú bizonyítványa. 5. A kölcsönös átlépés ezenpolgári iskola és a középiskola között lehetőleg megkönnyítendő. A részletes megokolás után a kör felszólítja az összes társköröket, hogy a polgári iskolai reformra vonatkozó eme határozati javaslatot mielőbb tűzzék napirendre ; a kérdést alapos megvitatással tisztázzák s határozatukat juttassák el az Egyesület igazgatóságához. De nincsen fény árny nélkül! Ugyanis a kör 3-ik (dec. 7.) ülésén a titkár (dr. Bozóky E.) kénytelen utalni azon részvétlenségre és közönyre, mely már riasztó mértékben kezd lábra kapni. Ennek elegendő bizonyítéka, hogy a legégetőbb tanügyi kérdések előadására sem akadnak aiőadók. Pedig, ha a kör a társkörök közt elfoglalt állását megtartani akarja, — némileg becsületbeli ügy, hogy az igazgatóság által a körökhöz utalt és más egető kérdések tárgyalásától a tagok ne húzódozzanak. Épen azért munkaprogrammul ajánlja a szünidei, az egységes jogosítású középiskola és a mügyüjtemények látogatásának kérdését, kapcsolatosan ez utóbbival az iskolai szemléltetés módjainak és eszközeinek részletes megállapítását. Ő — a titkár — a műcsarnok látogatását paedagogiai okokból nem tartja általánosíthatónak. Nem prüderia vezeti ezen ítéletében, hanem a paedagogiai tapintat. A kis tanulók a műcsarnokot csak ügy néznek, mint a képeskönyvet; a nagyoknál pedig a tárlat sok nudítása ártani fog. Azért a növendékek müérzékének fejlesztésére célra vezetőbbek a racionálisan keresztülvitt iskolai szemléltetések, megfelelő eszközök és iskolai műgyűjtemények által. Ő maga szívesen bemutatja azon természettudósok arcképeit, a kikről a tanítás folyamán említés történik, s e tekintetben már felkérte a kir. magy. természettudományi társulatnak figyelmét egy ilyen arcképgyűjtemény megalkotására. Hasonlóképen járhatnának el az irodalom-, hazai és világtörténet tanárai. Végül felkéri a körnek jelenlevő és még inkább távollevő tagjait, hogy a becsületes munkából mindenki vegye ki a maga részét; mert különben a kör mély álomba fog szenderülni. — A kör a lelkes, ügvbuzgó titkár előadása értelmében határozott. A január ll-iki (4-ik) köri ülésen részvétlenség és »tárgytalanság« miatt már a titkárnak sem volt oka zúgolódni. Oly tartalmas ülés volt, hogy közgyűlés számba is elmehetett volna. Felmerült: a minisztérium elvi jelentőségű határozatainak mindenki részére miként hozzáférhetősége ; a tanügyi kazuisztika ; dr. Beke azon indítványa, hogy alakítson a kör tankönyv-gyűjteményt; továbbá, hogy a vidéki kartársak is inkább fölkereshessék a kört, ha Budapesten megfordulnak, felújíttatott azon régebbi határozat, hogy minden szerdán, 5—8 óra közt, a kör helyiségét állandóan látogatni fogják a tagok, a mi annyival inkább sikerrel bíztató határozat volt, mert az időközben megjelent Beöthy Zsolt elnök a szerdai esték látogatását a maga részéről is megígérte. A felolvasó ülés tárgya volt dr. Beke Manó radikális előadása: »Adalékok a tanárkép-