Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-12 / 11. szám

negyedszázadnál tovább tartó fennállás után vette észre, hogy a köröknek (mindmegannyi fiókoknak) — vagy a vidékeknek — a központi működésbe való bevonása nélkül csak olyan az állapota, mint a milyen volna annak az élő testnek, mely központi idegduccal ugyan bírna, de onnan és oda szétágazó ideghálózattal nem. Vagy — hogy épen a címben kitűzött tárgyra térjünk át — talán jobb lesz az a hasonlat, hogy valamint a tenger felé törekvő folyamok leginkább a csergedező pata­kokból, ezek ismét kizárólag a forrásokból nyerik tartal­mukat: azonképen a tenger-feladattal naponként kiizködő Tanáregyesületnek is működő folyamait a tanárkörök azon patakjai képezik, melyeknek forrásai az egyes tanárok vagy tanítók Istentől adott tehetségén kivül egyfelől a szív, ész és lélek kiműveléséből, másfelől a folytonos szorgalom és munka mellett a szélesebb és magasabb értelemben vett kötelességek hű teljesítéséből fakadnak. Ezzel termé­szetesen azt is kimondottuk, hogy ha nem csupán a szám­mal is megjelölt 14 tanárkörről emlékezhetnénk meg, de legalább még kilenc ennyiről: milyen egészen más volna a tanügy, a tanárság, sőt a társadalom képe, — mikor látjuk, hogy csak a középiskolai tanárok mintegy tized­része s abban is csak egyes lelkesebb, buzgóbb tagok, csupán egy félesztendö alatt is mennyit tehetnek a körök­ben ! Hát még ha egy tized helyett tíz tized állana sorom­póba, még pedig minden egyes a maga talentuma s hiva­tása szerint?! . . . Eme kérdésünkre feleljenek meg az alábbi, betűsorban következő tanárkörök, melyek az 1895-ben alkotott Alap­szabályból kifolyólag mindenütt, úgyszólván proprio motu alakultak meg, ki előbb, ki később. Jegyezzük meg azon­ban, hogy 1895 előtt is voltak egyes tanárkörök; de minden lényegesebb szervi összeköttetés nélkül az Egyesület­tel. Epen azért közülök némelyek (mint a beszterczebá­nvai, brassói, csurgói, trsztenai), a mint keletkeztek s több-kevesebb ideig nagyobb nyom nélkül működtek, azon módon el is múltak: holott ezeknek — ha már meg­voltak — az új Alapszabály szerint vagy újból alakulni vagy lehetőleg az újonnan alakult egyik-másik körhöz csatlakozni kell vala, — a mennyiben netalán nem csatlakozott volna, így történt pl., hogy az 1891/92-ben működött 10 kör kö­zül, míg a zárójelben már említett négy kör megszüntette a működését, hat (Budapest, Fiume, M.-Sziget, Pozsony, Szepes, Ungvár) a haladó viszonyokhoz szabta magát s példájukra még más nyolc új keletkezvén, ma — mint már említettük — tizennégyen működnek; még pedig né­melyik nemcsak a helyi iskolák, hanem a szomszéd vi­dékek vagy megyék tanárkarait is magában foglalva. Mielőtt azonban ezen köröknek a legutóbbi félévről való ténykedéséről feladatunkhoz képest megemlékeznénk, a Prot írod. Társ. célbavett fiókjai tekintetéből is szük­ségesnek tartjuk, hogy ezen tanárköröknek az Egyesület szervezetével kapcsolatban állását, az Alapszabály némely §-ának ideiktatásával feltüntessük. Ugyanis (28. §.) az Egyesület ügyeit intézik: a) a körök, b) a választmány, c) az igazgatóság, d) a közgyűlés. 29. A körök kétfélék: a) az egy helyen lakó tagok összessége, mely minden húsz tagja után egy választmá­nyi tagot választ; b) több helyen lakó tagok egyesülése, vagy több kör szövetsége, mely együttesen választ min­den húsz tagja után egy választmányi tagot. 30. A kör célja a hozzá utalt vagy saját kezdemé­nyezéséből fölvetett kérdéseket megvitatni; a szétszórtan működő tanároknak kisebb egységekké tömörítésével az együvétartozás érzetét erősbíteni s az egyesületi életet általában élénkebbé tenni. 31. A kör jogai és kötelezettségei: a) a kör ügyeit gyűlései és tisztikara intézik; }>) a kör maga állapítja meg ügyrendjét, melyet a választmánynak tudomására hoz; c) a kör minden egyesületi év végén tisztikart választ, mely áll elnökből (esetleg alelnökből is), titkárból és pénz­tárosból ; e) a körnek külön pénztára van; f) a kör pénztárosa szedi be a tagdíjakat s a 17. §-ban említett rész levonása után elküldi az egyesület pénztáro­sának. A levonás arányát a kör indítványának alapján a valasztmány határozza meg. Szükség esetén a választmány, ha módjában van, még ezen levont összegen felül is gon­doskodik a kör szükségleteinek fedezéséről; g) a kör önálló bevételi forrásokról is gondoskod­hatik, melyek egészen az ő rendelkezésére állanak. A kör pénztára fedezi a választmányba küldött tagjai úti átalá­nyát, úgyszintén a kör kiadásait; h) felolvasásokat rendez saját tagjai, esetleg a nagy közönség számára is; i) megvitatja a hozzá utasított kérdéseket; k) minden, az egyesület körébe vágó kérdésben indít­ványokat terjeszt a választmány elé; /) véleményeiről, határozatairól, indítványairól tudó­sítja a választmányt. A választmányi vagy igazgatósági tagok választásáról szóló jegyzőkönyvhöz a szavazásban résztvettek jegyzékét is beküldi a választmánynak. 32. Ha több helyen lakó tagok körré egyesülnek, maguk állapítják meg az egyesülés módjait; nevezetesen, hogy az egyes helyek mily sorrendben következnek egy­másra, mint a kör székhelyei. A kör tisztikarát minden­kor székhelyének tagjai közül választja. 33. A választmány áll: a) a kerületi körök képvi­selőiből (31. d); b) ama tagok képviselőiből, a kik még nem csatlakoztak körhöz; az utóbbiakat, minden husz után egyet, a közgyűlés választja; c) az egyesület tiszti­karából. A választmány budapesti tagjainak száma leg­alább tizenötben állapíttatik meg. A választmány tagjai három évi cvclus tartamára választatnak. 34. A választmány intézi az egyesület ügyeit. Szék­helye Budapest. Jogai és kötelezettségei a következők: a) évenkint legalább háromszor tart gyűlést, mely gyűlések napjai az év elején állapíttatnak meg. A gyűlé­sekről a főtitkár vagy helyettese vezet jegyzőkönyvet, melyet áz elnök vagy megbízottja hitelesít. Az utolsó vá­lasztmányi ülés a közgyűlés helyén tartatik, a közgyűlés előtt. A választmányi gyűlés napirendje legalább két hét­tel előbb közlendő a tagokkal. Esetleges indítványok há­rom héttel a választmányi ülés előtt adandók be az igaz­gatósághoz s a napirenden külön említendők. A vidékről jövő tagok úti átalányát a kör állapítja meg s fizeti. Az igazgatóságnak jogában áll rendkívüli ülést híni össze; ha tíz választmányi tag írásban kívánja, köteles rend­kívüli gyűlést összehíni, melynek napirendje nyolc nap­pal az ülés előtt a választmányi tagokkal és az összes körökkel közlendő; b) gyűlésein a választmány tudomást vesz a körök tudósításairól, véleményeiről, határozatairól s indítványai­ról, ezeket megvitatja s elintézi . . . c) a választmány a kezdeményezés jogával élhet. Olyan ügyben, melyben a körök a választmány vagy az igazgatóság által megállapított záros határidőn belől még nem nyilatkoztak, csak abban az esetben határoz, ha a halasztás káros következésekkel járna : d) a körök képviselői a szavazásnál nincsenek kötve körük határozataihoz; e) a körök képviselői minden egyesületi, paedagó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom