Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-02-19 / 8. szám

érdekében kifejtett tevékenységüket ismerteti, a minek az lett a vége, hogy a képviselőház Szegeden, 1849-dik év julius 28-án meghozta a zsidók egyenjogúsítására és a keresztyénekkel való összeházasodására a törvényt;; de a végrehajtására nem maradt ideje. A hetedik fejezet »Az osztrák győzők és a zsidók« cím alatt azokat a súlyos szenvedéseket írja le, melyeken az osztrák győzők részéről a forradalmár zsidók elszenvedtek. Windiscbgrátz s majd Haynau összesen 2.300,000 frt hadisarcot vet a zsidókra; mit sok felebbezésre, kérésre Ő Felsége 1 millió forintra engedett le, de már nem a katonai kincstárnak, hanem annak az országos zsidó iskolai alapnak a javára, melyből a rabbiképző-intézet és az izraelita tanító-képző felállíttatott. Végül a nyolcadik fejezetben a zsidók részvételét beszéli el az emigrációban, s név szerint felsorolja azt a 62 magyar izrealitát, a kik a szabadságharc miatt a többi jó hazafival a számkivetés keserűségeit is megosztották. — A szépen megirt könyvből látható, hogy a zsidók a 1848/49-diki magyar szabadságharcban hiven harcoltak, szépen áldoztak és együtt szenvedtek többi honfitársaikkal, s hogy a kép, melyet ezekről az eseményekről dr. Bernstein megrajzol, színdús elevenségével és az okmányolt történet hűségével hat az olvasóra. (F.) ** A m. kir. statisztikai hivatal 1899. évi kiadványaira hirdet előfizetést. Az előfizetési összeg az Évkönyvre és a rendes Közleményekre együttesen 5 frtban, a Havi Közleményekre 4 frtban, a Tiszti Cím- és Névtárra 5 frtban. a Helységnévtárra 3 frt 50 krban; mindezen, mintegy 600—700 ívnyi terjedelemben megjelenő művekre együttesen azonban 13 frtnyi mérsékelt árban van megállapítva, mely előfizetési árral szemben az egyes müvek bolti ára körülbelül 2—3-szor magasabb lesz. Megrendelések a m. kir. központi statisztikai hivatalra (Budapest, II. Oszlop-utca) címzendők. ** Váradi K. Mihály latin-magyar verse Bethlen Gábor haláláról. Bevezetéssel ellátva közzéteszi dr. Dézsi Lajos. — E kis füzet azt az unikum latin-magyar nyelvű verses munkát közli, mely a kolozsvári róm. k. lyceum könyvtárában őriztetik. Szerzőjéről, Váradi K. Mihályról semmit sem tud az irodalomtörténet. Kilétéről Dézsi is csak azt a címlapon található adatot közli, hogy a nagyváradi iskola contra seribája volt. Maga a verses munka kiváló szerzemény. Erőteljes a magyarsága,szép a verselése és híven visszatükrözi azt az általános megdöbbenést, melyei Bethlen halála okozott. A közérzést tolmácsolta, midőn így kesergett: »Felséges hercegünk. Vitéz fejedelmünk, Előttünk vezérünk, Soha nem feledünk, Míg egy agy lesz bennünk, Mi megemlegetünk,« ** A Magyar Könyvtárból ismét uj sorozatot küld szét a Wodianer-cég, mely ezt a vállatot oly gyorsan föl tudta virágoztatni. A most megjelent öt füzetben jól vannak képviselve azok az irányok, melyek a gyűjtemény szerkesztőségét vezetik : a régi klasszikus irodalom mellett terjeszteni a modern külföldi irodalmak legjobb termékeit s e mellett bő helyet juttatni az ujabb magyar költészet legkiválóbb művelőinek is. Itt van mindenek előtt Sophocles Antigoné-ja, a görög színpad legbájosabb remeke, melyet a már Homér-fordításairól ismert Kemenes (Kempf) József ültetett át nagy gonddal a vállalat számára. A francia elbeszélő irodalmat egy gyönyörű Coppée-féle novella képviseli, a »Henriette« című, melyet Bottlikné Tölgyessy Margit igen szépen ültetett át magyarra. Egy másik novellás füzeten, a »Lányok« címűn, a mai olasz irodalom elbeszélőjének, Matildé Seraonak nevét olvassuk, mint szerzőét, mig mint fordító Tóht Béla van megnevezve. Az eredeti magyar müvek Ábrányi Emiltől és Tolnai Lajostól valók. Amaz »Márciusi dalok és egyéb költemények « címmel hazafias versei legjavát gyűjtötte össze, főkép a március 15-ikét ünneplő alkalmi verseit, melyeket e napon országszerte szavalnak. Tolnai »A nagygyárosék és egyéb elbeszélések* cím alatt ad ki néhány csinos novellát. A »Magyar Könyvtár« füzeteinek száma immár elérte a 86-ot; valamennyiről készséggel küld jegyzéket a Wodianer F. és Fiai cég (Budapest, Andrássy-ut 21.) Egy-egy szám ára 15 kr. EGYHÁZ. Királyi adományok. Ő Felsége a köveskállai és a martosi ref. egyházaknak, templomépítési célra 100— 100 frtot adományozott magánpénztárából. Egyházi választások. A nagylionti ág. hitv. ev. egyházmegye Laszkári Pali választotta meg felügyelőjévé. —A tiszáninneni ref. egyházkerületben a Mocsáry Lajos lemondása következtében megüresedett egyik világi tanácsbirói állásra a beadott szavazatokat e hó 4-én bontotta fel egy bizottság a püspök elnöklete alatt Miskolcon. Senki sem nyert általános szótöbbséget s így új választás rendeltetett el ápr. 1. határidővel. Az újabb szavazásra kitűzetett Szent-Imrey Gyula, gibárti földbirtokos s abaúji egyházmegyei tanácsbiró, mint legtöbb szavazatot nyert, s mellette dr. Ballagi Géza sárospataki jogtanár, Csorna József abaúji földbirtokos s egyházmegyei tanácsbiró és Bornemisza István gömörmegyei birtokos s egyházmegyei tanácsbiró. A budai ev. ref. egyházrész évkönyvét vettük az 1898. évről. Az évkönyv szerényen csak a budai egyházrész évkönyvének nevezi magát, pedig jóval több annál. Valóságos almanachja az az egész budapesti ref. egyháznak, sőt a pesti egyházhoz tartozó szórványoknak is. Az évköny I.—IV, fejezete és a VI. fejezet foglalkozik csak szoros értelemben a budai egyházrészszel, adván egy általános visszatekintést a lefolyt évre, továbbá közölvén a budai helyibizottságnak Hegedűs Sándorhoz és Szilassv Aladárhoz intézett üdvözlő beszédeit. A III. fejezet a vallástanítás beosztásáról közöl táblázatos kimutatást; a IV. fejezet pedig az egyházi adóról közöl összehasonlító adatokat s az egyházi alapokat sorolja fel. Nagyon érdekes és tanulságos az V. fejezet, a mely a budapesti ev. ref. egyházi élet ismertetésével foglalkozik. E fejezetet dr. Kiss Áron állította össze, igen szépen s igen tanulságosan. Szól a budapesti ref. egyházakról a XVI. és XVII. században, s külön ismerteti a budai, ó-budai és pesti egyházak e korbeli történetét, majd a mai budapesti ref. egyház létrejövetelét és helyzetét. Ezután adja az egyházi névtárt a