Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-02-19 / 8. szám

Franciaországban a házassági elválások száma folyton emelkedőben van.. 1890-ben 6398 volt a számuk, mely a következő évben 7445-re, s 1897-ben 14,347-re emelkedett. E statisztika megdöbbentő képet nyújt a franciák házas életéről. Nem csuda tehát, hogy ethikai szempontból oly selejtes a legújabb francia színműirodalom. A Flicdner madridi lelkész vezetése alatt álló spanyol ev. misszió jelenlegi állása következő adatokból tűnik ki: tulajdonához 13 ház tartozik, 512 ezer peseta értékben, míg fekvő vagyona meghaladja a 600 ezer pesetát, 53 árvagyermeket gondoz. Két németé s egy spanyol lelkésze s 4 tanítással foglalkozó evangélistája van. Húsz tanítója és 4 gimn. tanára gondozza az iskolai ügyeket. A nappali tanulók száma 473, az estieké 112. Harminchat ezer pesetát ad ki a lelkészek és tanítók díjazására, 34 ezer pesetát pedig az internátus s az árvaház fentartására fordít. Évi bevétele 18 ezer pesetát tesz. Egy kis oáz e misszió a spanyol pápistaság sivatagjában. Mint olvassuk, a gimnáziumot különösen az előkelőbb spanyol ifjúság látogatja. A norvégiai luth. missziónak Madagaskarban 50 ezer pogánvkeresztyéne, 40 misszionáriusa s 60 benszülött lelkésze van. — 800 iskolájában 1800 tanító 57 ezer tanulót tanít, tehát 12 ezerrel többet mint a mult évben. A párisi misszió-társulat 1100 iskolát vett. át az angoloktól, úgy hogy az egész szigeten jelenleg 1900 iskola található. A norvégiai misszió vezetője dr. Borchgrcwinck lelkész. Legközelebb a szigetre francia apostoli vikáriust nevezett ki a pápa. Dr. Bosse, az egyháztörténet tanára a kiéli tudományegyetem theol. fakultásán, Bosse porosz kultuszminiszter fia a greifswaldi egyetemre hivatott meg tanárnak. Utódja Lesius greifswaldi licentiátus lesz, ki a reformátoroknak egyik legalaposabb jelenkori ismerője. Bosse a tudományos theol. irodalomban ^Prolegomena zu einer Geschichte des Begriffes Nachfolge Christi* c. munkájával tünt ki. A pozitív irányú theológia híve. A fiatal tudóst rokonszenves tanárnak mondják. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Értesítés. Tisztelettel értesítem e Lap becses olvasóit s a protestáns nagyközönséget, a felől, hogy a Földváry László úr által írt »Adalékok a Dunamelléki Bef. Egyházkerület történetéheza című s eredeti forrástanulmányok alapján készült egyháztörténeti munka, a dunamelléki ref. egyházkerület kiadásában megjelent s alulírottnál még rövid ideig előfizetési áron megrendelhető. A munka 47 iv terjedelmű s előfizetési ára, két fűzött kötetben 3 frt, egy vászonkötésű kötetben 3 frt 50 kr. A munka rövid idő múlva a bizományosnak fog átadatni, a mikor a fűzött példány ára 4 frt, a kötött példányé pedig 5 frt leencl. Megrendelések, az előfizetési összeg békül- ' 11 dése mellett, címemre, (Budapest, VII., Dembinszky-', utca 30. I. 6.) intézendők. Hamar István, || ref. theol. tanár, az egyh.-ker.^i irod biz. előadója. ** Az 1848/49-iki magyar szabadságharc és a zsidók. Irta dr. Bemstein Béla szombathelyi rabbi. Jókai Mór előszavával. Az lzr. M. Irodalmi Társaság kiadványa. Budapest, 1898. kis 8-adrétben 344 lap, ára? . . . — Ez az érdekes könyv a magyar zsidók 1848—49. évi történetét tárgyalja s azt bizonyítja be, hogy az izraeliták a szabadságharc idején is buzgó hívei voltak a magyar állameszmének. Miként Jókai írja az Előszóban: Amidőn a hazának minden másajkú népfajai, a melyekkel a magyar a szabadságát megosztotta, a melyeknek a fiaikat a jobbágyságból fölszabadította, fegyverrel támadtak ellene, ugyanakkor a héber faj vérét, vagyonát és szellemét hozta áldozatul a magyar nemzet, az alkotmányos szabadság megvédelmezésére. Ennek a tiszteletreméltó hazaszeretetnek nagyszámú adatait találjuk e könyvben, melynek megbízhatóságáról Jókai ekként nyilatkozik: »Én, a ki e tanulságos múltnak dicső és gyászos eseményeit keresztül éltem, az akkori intéző körök közvetlen közelében, csak arról tehetek tanúságot, hogy ezek a rendbeszedett adatok valódiakSzerző is kijelenti a Bevezetésben, hogy igazi történeti érdeklődésből dolgozott s nem kizárólag felekezeti szempont vezette. Valóban, a magyar zsidók története 1848/49-ben kézzelfoghatóan bebizonyította, hogy a magyar országi zsidók lelkileg már akkor beolvadtak a magyarállameszmébe, ha nyelvileg még nem is nagy mértékben. Odaadó részvétükkel megmutatták azt, hogy bár jogokat nem adott nekik a haza törvénye, ők azért Magyarországot édes hazájuknak tekintették és érette minden áldozatra készek voltak. — A könyv az Előszón és Bevezetésen kivül 8 fejezetből áll. Elsőben a zsidók 1848. előtti jogi helyzetét ismerteti, mikor még csak küzdöttek az egyenjogúsításért, de azt el nem érhették, s mindössze is csak a türelmi adó eltörlését tudták kivívni. A második fejezetben a március 15-diki mozgalmakat és a zsidók üldözését ismerteti, mely Sopronban, Pécsett, Székesfehérvárott, Szombathelyen, Pesten, Pozsonyban és Vágujhelyen öltött nagyobb mérveket s a minek folytán mozgalom indult az Amerikába való tömeges kivándorlás érdekében. A harmadik fejezet a zsidóknak a nemzetőrségben való szereplését ismerteti, kimutatva, hogy eleinte sehol sem akarták őket a nemzetőrségbe bevenni, de később Arad példájára mindenütt megszorítás nélkül befogadták őket. Negyedik fejezetében a zsidó önkéntességről, a zsidó honvédekről és népíőlkelőkről van szó, s kimutatja a szerző, hogy Pozsonyban külön zsidó önkéntes csapat szervezkedett, hogy Klapka és Görgey nagy elismeréssel nyilatkoztak a zsidókról, hogy Erdélyben hét Springer testvér egyszerre szolgálta a hazát, s hogy a zsidó honvédek összes száma mintegy 20 ezerre tehető; végül közli a zsidó honvédek névsorát. Az ötödik fejezet a zsidók adakozását s a haza oltárára tett egyéb áldozatait ismerteti; nevezetesen hogy sokat, adtak a nemzeti bankra, jelentékenyen hozzájárultak a honvédség fölszereléséhez és a kórházak fölállításához ; orvosaik, hírlapíróik, pénzügyi embereik sok szolgálatot tettek a hazának. A hatodik fejezetben a zsidók belügyeit, reform-mozgalmait, s az egyenjogúsítás