Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-18 / 38. szám

naptári rész után Sántha Károly lendületes üdvözlő verse következik, s azután a Naptár rövid története, melyet a volt szerkesztők (Farkas József és Győry Vilmos) arcképe és életrajza s a jelesebb munkatársak (Sántha Károly, Szabolcska Mihály, Forgács Endre, S. Szabó József, Jámbor Lajos, F. Varga Lajos, Szabó Géza, Vargha László, Tóth István stb.) arcképe és rövid életrajza illusztrál. Majd az árvaház tanító-személyzete van bemutatva sikerült képben és írásban ; ezt követőleg meg szabadságharcunk félszáza­dos emlékeit ismerteti gondos összeállításban és a Kossuthot, a szabadsajtó első termékét, Kossuth anyját és feleségét, a 48-dik évi törvények szentesítését, Petőfi szobrát, az első felelős minisztériumot és Görgei Arthurt ábrázoló csinos képekben és jól megírt szövegben. Az ismertető cikkek közül felemlítjük még az árvaegyesület történetét, és Bismarck életét, melyek nemcsak célszerűen vannak megírva, hanem szépen és gazdagon vannak illusztrálva is. A Naptár szépirodalmi részéhez Sántha fentebb emlí­tett üdvözlő versén kivül Szabolcska Mihály, Vargha László, Jámbor Lajos, Tóth István, Forgács Endre, F. Varga Lajos, Szabó Géza, Ladányi csinos költeményekkel járultak; a Naptár elbeszélő prózáját Forgács Endre (Ó-ember, új-ember) és Borsos István (Az Isten megfizet) írták. A leírások, rajzok közt S. Szabó József (A debre­ceni nagy templomban) és Diósi Márton (Most ötven éve) csinos dolgozatai olvashatók. Ez a rövid tartalomjegyzék is mutatja, mily sok és változatos olvasnivalót ad a jubiláns Árvaházi Naptár. A ki pedig gondosan elolvassa a dolgo­zatokat, az meggyőződhetik róla, hogy a Naptár szerkesz­tése Kenessey Bélánál avatott, kézben van, dolgozótársai pedig tudják, mit és hogyan kell írni a népnek. Az a kimu­tatás meg, a mely a Naptár végén arról szól, hogy a lelké­szek és tanítók közvetítésével mely helyeken és hány pél­dányban forog közkézen az Arvaházi Naptár, a maga 25-ezer példány számával fényesen bizonyítja azt, hogy lelkészeink és tanítóink, ha nem röstellik a fáradságot, önkénytes buzgóságból, tisztán társadalmi úton mily hatalmas colpor­tage-t szervezhetnek, mily áldásos propagandát csinálhat­nak a vallásos olvasmányoknak. Vajha felbuzdulva az eddig elért sikereken, az oly lelkészek és tanítók is hozzá fognának a vallásos iratok terjesztéséhez, kik a belső misszió eme kipróbált és nálunk is sikeres ágától eddig távol maradtak. A ki Naptárt és más vallásos iratot akar terjeszteni, forduljon egy levelező-lapon Hornyánszky V. kiadóhoz (Budapest, Akadémia bérháza), tőle megkaphat bármely vallásos könyvet s a terjesztés körül is nyerhet tájékoztató felvilágosítást. (F.) ** A »Sárospataki Ifjúsági Közlöny* (XV-ik évf.; szerk. ifj. Zsoldos Benő) ez isk. évi első száma a követ­kező tartalommal jelent meg: »Titkári jelentés a Magyar írod. Önk. Társulat 1897/98 isk. évi működéséről«, ifj. Zsoldos B. titkártól. — »Egyetemen — kávéházban* (Zs.), a mely cikk a budapesti tudomány-egyetem jog-és államtudományi karának jelenlegi tanrendszere ellen tesz jogos kifogásokat. — >A révészlegény* (költ.) Alföldi­től. — » Washington Irving: Egy utas elbeszélései című könyvéből.« Angol eredetiből fordította (i. zs. b.). — »Bosznia és Bulgária a berlini kongresszus előtt* — az államtörténelem köréből vett dolgozat ifj. Zsoldos Benőtől, — »Klasszicizmus és romanticizmus* (a magyar irodalom­történet köréből) írta: Nagy Béla, a főiskola ez időszerinti széniora. »A Sárospataki Ifjúegyesület alaprajza 1832-ből* címen Redaktor egy érdekes emléket tesz közzé a sáros­pataki Magyar Irodalmi Önképző Társulat múltjából, a mely nevezetes szerepet játszott a pataki diákság szellemi életének történetében. — »Emlékkönyvbe« (költ.) Nagy Bélától. — Vegyes közlemények — Szerkesztői üzenetek. — Kiállítása tetszetős. ** Bibliai képek az ó- és újszövetségből. Irta Jámbor Lajos békési néptanító. 85 képpel, Budapest, 1898, Hornyánszky Viktor kiadása, quart alakban 140—j— 146 lap, ára csinos vászonkötésben 1 frt. Nagybecsű val­lásos népkönyv, mely a bibliai történeteket könnyen folyó versekbe foglalja; tehát versbe szedett szenttörténelem. Szerzője a jól ismert vallásos verselő, kinek lendületes költeményeivel lépten-nyomon találkozunk vallásos lapjaink­ban. Ez a könyve is már második kiadásban került forga­lomba. Munkája két részből áll. Elsőben az ó-szövetségi történetek vannak szép versekbe fűzve, másodikban az új-szövetségi szent históriát kapjuk versben feldolgozva ; abban 19, ebben 13 fejezet alatt, melyek a maga szerves egészében tárják elibénk az egész szenttörténetet. Maga a verselés mindenütt csinos, folyékony, a nyelvezet zeng­zetes, sőt egyes helyeken lendületes, magasra szárnyaló és erőteljes. A feldolgozásnak a szorosan vett tárgyi hűség mellett az építés szempontjából jelentékeny előnye az, hogy az egyes történetekből a vallás-erkölcsi tanulságokat is levonja, a mai életviszonyokkal kapcsolatba hozza és azokra ügyesen alkalmazza. Jámbor könyve kitűnő hitépítő és hitszilárdító könyv, mely a szentírás örökbecsű eszmevilágát a tetszetős versforma népszerűsítő alakjában hozza közel és kedvelted meg a nép lelkével. Nagyban fokozza a könyv tetszetőségét a mű gazdag, számszerint 85 képből álló illusztrációja, melynek technikai sikere a Hornyánszky-cég műizlését, beszerzése a cég áldozatkész­ségét dicséri. A derék és felette olcsó művet melegen ajánljuk a jó vallásos könyvek barátainak és terjesztői­nek munkás szeretetébe. (F.) ** Előfizetési felhivást hirdet dr. Szabó Sándor sárospataki jogakadémiai tanár »llleiékegyenérték* (Equi­valens-adó) című művére. A munka magában foglalja az illetékegyenérték bevallására, kivetésére, beszedésére, behajtására, le- és elszámolására vonatkozó törvényeket és szabályokat, valamint a közigazgatási bíróságnak és a pénzügyminisztériumnak — egész a munka megjelené­séig — az illetékegyenértékre vonatkozó ítéleteit, illetve rendeleteit feldolgozva s a »Függelék*-ben egész terjede­lemben akként, hogy e munka használata nélkülözhetővé teszi a közigazgatási biróság határozatait magában foglaló gyűjteménynek s a pénzügyminisztérium rendeleteit magá­ban foglaló »Pénzügyi Közlöny*nek a ma már nem kis költségbe kerülő és nem is könnyen eszközölhető meg-78*

Next

/
Oldalképek
Tartalom