Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-18 / 51. szám

MISSZIÓÜGY. A brit és külföldi biblia-társulat mult évi működése. Sok és hatalmas szerve van már angol, német holland, francia stb, földön a keresztyén misszió ügyének. Vannak traktátus társaságok, misszió-egyesületek, különféle emberbaráti intézmények, nő- és ifjúsági egyletek és más evangélizáló intézetek minden élő és terjeszkedő egyházban; mert az egyházi életben is érvényes az a biologiai nagy törvény, hogy az élők világában vagy fejlődés, vagy elsatnyulás uralkodik s harmadik eshetőség nincs. A missziói tevékenység pedig a legáldásosabb egyházfejleszlő intézményeket szülte a XIX. század protestantizmusának a történetében. E missziói intézmények között, akár a célt és az eszközöket, akár az elért eredményeket és áldást tekintsük: legelső helyen a brit és külföldi biblia-társulat áll, melynek 94-dik évi jelentése fekszik most előttünk egy vaskos kötetben. Köztudomású, hogy ez a társulat, mustármagszerű növekedéssel, az angol hit buzgóság lankadatlan erejéből és Isten csudálatos kegyelméből immár oda erősödött, hogy közvetve vagy közvetlenül ő látja el bibliával, úgyszólván az egész föld kerekségét. Új fordításokat végeztet, régi fordítások revízióját eszközölteti, új kiadásokat rendez; ügynökségeivel és raktáraival az egész földet behálózza, biblia-árusaival (colportör) bejuttatja a bibliát keresztyén és pogány népek között a szegények kunyhóiba és a gazdagok palotáiba. Londoni székhelyén, a központi »Biblia-ház«-ban s ügynökségei székhelyén, a föld minden birodalmi fővárosaiban, ezreket és ezreket foglalkoztat a biblia nyomtatásával, expediálásával, darusításával. Működésének méreteiről fogalmat nyújthatnak a kezeink közt levő 94-dik jelentés (Report) adatai, melyekből kiemeljük s következőket: Kiadott a mult évben és tényleg eladott a társulat összesen 4 millió 387 ezer 152 bibliát, mely szám felöleli az eladott egész bibliákat, újtestamentomokat, és bibliarészeket. Ez a szám 181,210-zel több, mind az eddig elért legtöbb eladás, és 611,019-cel nagyobb, mint az 1896.-évi forgalom, Fennállása óta pedig 155 millió, 529 ezer 954 bibliát adott el a társulat. Rendkívül érdekesek a társulat pénzügyei is. A pénzek évi aláírásokból, hagyományokból, gyűjtésekből és a segédtársulatok adományaiból, tehát túlnyomó részben önkénytes adományokból gyűlnek össze. Tőkepénze aránylag csekély van a társulatnak. A mult évi összes bevétel 138,356 font sterling (mintegy 1 millió 660 ezer frt) volt, miből 60 ezer font a segédtársulatoktól, 4 6 72 ezer font végrendeleti hagyományokból, 17 ezer font az évi adományokból, 8 ezer font a gyűjtések útján folyt be; a tőkék kamatja mindössze csak 4 ezer font volt. A végrendeleti hagyományok között van egy 30 ezer fontos (= 360,000 forint) is, mely maga is egész vagyont képvisel. A társulat nagyszabású tevékenységének egyik legbecsesebb és legköltségesebb ága a biblia fordítása és revíziója. A társulat most már 351 nyelven nyomatja és terjeszti a Szentírást, s e nyelvek nagyobb részére maga a társulat fordíttatta le az Isten igéjét. Mily nagy dolog ez Istenem: 351 nyelven kiadni a Szentírást sebből mintegy 300 nyelven új fordítást készíttetni. *A mult évben is 12 új fordítást fejezett be a társulat, s e mellett száznál több nyelven folyik a korábbi fordítások revíziója. A mi Károli-reviziónkról, mely azóta megjelent, azt írja a Jelentés, hogy a befejezéséhez közeledik. A társulat bibliaterjesztő munkássága raktárak és kolportázs útján történik, melyek az országonként elhelyezett ügynökségek felügyelete alatt állanak. AngoIor.->zágon kivül van a társulatnak közel negyven ügynöksége, ezek területén néhány száz raktára (depót,) és működésben van összesen 724 kolportörje. A kolportör nemcsak bibliaárusító, hanem bibliaolvasó is, kitől szigorúan megköveteli a társulat, hogy valóságos bibliás ember, igazi hivő keresztyén legyen, ki meg tudjon állni a hitetlenség gúnyjával, a hatóságok üldözésével, a pogányság és papizmus bibliagvülölő fanatizmusával szemben is. Ügynökei, raktárosai és kolportörjei útján a társulat a föld minden részéből közvetlen s így teljesen megbízható értesítéseket vesz a népek vallási, erkölcsi, kulturális és társadalmi helyzetéről, miket főbb vonalaikban mindig olvasni lehet a társulat évi Jelentéseiben. A társulat biblia-népszerűsítő munkásságának igen fontos eszközei keleten a bibliaolvasó asszonyok, az úgynevezett Bibliásass/onyok (Biblewomen). A bibliatársulat a keleti országokban (Egyiptom, Syria, India, China, Mandzsúria, Birma, Ceylon stb.) jelenleg 504 bibliás asszonyt foglalkoztat, kik benszülött társaik, különösen nőtársaik között, ezeknek női lakosztályában, kórházakban, foglyok között olvassák, elolvastatják és tanítják a Bibliát. A mult évi 504 bibliásasszony 1873 nőt tanított meg olvasni, hetenként mintegy 31 ezer pogány nő körében olvasott Bibliát, s mintegy 30 ezer példány Bibliát adott el közöttük. Különösen virágzik és sok áldást terjeszt ez a bibliaolvasó női-misszió Indiában, hol hinduk, mohamedánok, budhisták s más hit felekezetűek között minden rangú és rendű nőknél szívesen hallgatják és olvassák az üdvösség evangéliumát. A jelentés, miként minden évben, úgy most is részletesen beszámol a föld különböző részein folytatott biblia terjesztő munkásságról. Ezt részletesen ismertetni nincs elég terünk. Csak megemlítjük, hogy Svéd- és Norvégországban, Dániában, Svájcban, Hollandiában s az Egyesült-Államokban saját nemzeti biblia-társulatok működnek ; itt tehát nem operál a brit és külföldi biblia-társulat, de másutt a föld kerekségén mindenütt hat, alkot, gyarapít. Legtöbb Bibliát (477,236 példány) Chinában, Oroszországban (200,850 p.), Indiában (120,457 p.) adott el; legkevesebbet Braziliában, Persiában és Japánban, az utóbbi országban mindössze csak 2235 példányt.