Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-04 / 49. szám

III —IV. o. Hit-és erkölcstan. K. k. Nagy P. Confirmatiói nagyobb káté. V. o. Ker. egyháztörténet. K. k. Bocsor Lajos: Ker. egyháztörténelem. VI. o. Symbolika. K. k. H Kiss Kálmán symbolika. VII. o. Összehasonlító vallástörténet. K. k. Laky Dániel: Vallástörtrnelem. VIII. o. A magyar prot. egyháztörténete. K. k. Farkas József: Magy. prot. egyháztörténet. Az alsó négy osztály még végig tanulja és énekli a nevezetesebb zsoltárokat és dicséreteket is. Tekintsük meg közelebbről ezt a tananyagbeosztást. Az I—II. osztály kiszabott tantárgya, a biblia-ismertetés nagyon helyén való és üdvös volna, ha ezt a mai beosztás és kivitel mellett valóban el lehetne érni. Ámde ez nem ígv történik. Az egyházkerületi tanterv e két osztály számára Bocsor Lajos fentebb említett Bibliaismerletés című tankönyvét jelölte ki, mely kitűzött célját nem éri el. Ez egy kis irodalomtörténet, vagy a theologia nyelvén szólva, isagogika akar lenni a bibliához, megtoldva a szentföld rajzával. Bevezető részében s további folyamán is, eltekintve egy csomó elévült adattól, sok helyes dolgot mond el, ámde mikor a biblia 66 könyvét külön-külön végig tárgyalja, akként, hogy a szerző és a keletkezési kor megnevezése mellett mindegyiknek tartalmát röviden összegezi, ezzel előre meghatározta sorsát. Nincs oly gyermek, a ki ebben az egyformaságban kellő megkülönböztetést tudna tenni. Miért ? Mert nem ismeri s nem is ismerheti a biblia könyveit, szemelvényekkel pedig, még ha jut is rá idő, ezt a hiányt nem pótolhatjuk. Innen van, hogy ez az egész studium a gyermekre nézve a levegőben lóg, nincs támasztéka. Talán ezért hozták be itt Pesten Szász K. Kis bibliáját kisegítőül az I. osztályba, hogy a bibliai történetek részletes elmondása által a továbbiakhoz alapot készítsenek. De ezzel nem szűnt meg a baj. Mert eltekintve attól, hogy az I—li. oszt. tananyaga ezáltal megdupláztatott, ez a két tankönyv, mivel egymástól teljesen független, semmiben sem segíti egymást. Az eredmény az, hogy a gyermek az I. osztályban külön megtanulja a bibliai történeteket, de azt nem tudja, hogy egyik vagy másik közülök melyik könyvben van megírva. Viszont a II. osztályban külön végig tárgyalja az összes könyveket, a nélkül, hogy tartalmukról valóban fogalma is volna. Hozzájárul ehhez az is, hogy a régiségtani vonatkozások megfejtését mindkét tankönyv egészen a tanárnak hagyja fenn; a földrajzból pedig végül, külön függelékképen van Palesztina földrajza a Bocsor könyvéhez csatolva, melynek előbbeni részeihez ez az utóbbi valóban csakis appendixképen járulhat. Mi nem így képzeljük az igazi biblia-ismertetést. Mi alapul kívánjuk venni a bibliai történeteket s nyomban beléjök vagy közéjök illeszteni a rövidre vett irodalomtörténeti földrajzi s régiségtani magyarázatokat. Mindez egy tankönyvben foglaltatnék össze, mely általános bevezetésül megismertetné (úgy, a mint a Bocsoréban is megvan) [a következő alapfogalmakat : biblia, testamentum kánon, kanonikus és apokryphus iratok, a könyvek és az írás legrégibb alakja és módja, a biblia magyar fordítása stb. Az ó-testamentomi rész előtt: az ó-szövetség előállása, nyelve, felosztása, könyveinek száma. Az új testamentomi rész előtt: az új-szövetségelőállása, nyelve, felosztása, könyveinek száma stb. Ezen bevezető ismertetések után mindkét részben a történetek elbeszélése következik, melyeknél mindig utalni kell azokra a könyvekre, melyekből vétettek. Tárgyalásunk menetét egészen jól megszabja a mi bibliánk sorrendje, melynek mind az ó-, mind az új-testamentomi részében a könyvek. tartalmuk szerint három főcsoportra osztva, sorakoznak egymás után, ú. m. töríéneti, tanítói és prófétai könyvek. Mindegyik csoportot egy-egy általános irod. bevezetés nyitná meg az oda tartozó könyvek természetéről s azután a mily sorrendben és mértékben merítjük egymásután belőlük az elbeszéléseket, a szerint és azon mértékben ismertetnők meg őket íróik, keletkezési koruk s általános tartalmuk szerint. A történeti könyvek csoportjából természetesen emelkednének ki Mózes könyvei egyfelől, az evangéliumok másfelől. De a többi is kellő méltatást nyerne. A tanítói és prófétai könyveknél kevesebb alkalom kínálkozik elbeszélések kivételére, mint a történeti iratoknál; de itt aztán nem is kell erőltetni a dolgot. Annyit mondjunk el, a mennyi lehetséges és szükséges. Pl. a prófétai iratok s az apostoli levelek egyenkénti tartalmi, sőt más szempont szerinti ismertetése is merőben felesleges; itt meg kell elégednünk az általános történeti bevezetéssel a próféták, vagy apostolokról, jelentőségükről s a nagyobbaknak: Ézsaiás, Jeremiás, Ezekiel stb. vagy Péter, János, különösen Pál életéről s irodalmi működéséről. Ekként a rövid irodalomtörténeti magyarázatok nyomon kisérnék az elbeszéléseket, s ezek amazoknak illusztrációjául, azok emezeknek keretéül szolgálhatnának. Nem is lehet ezt másként; mert valami bőséges és nehéz irodalomtörténeti magyarázatot adni ezen a fokon, a mikor a növendékek magyar nyelvi oktatása még a grammatika területén mozog: célját tévesztett dolog lenne. így kívánnánk mi elosztani a szöveg közé a földrajzi és régiségtani részeket is Pl. a zsidók Egyptomből való kivonulásánál a sinai félsziget vidéke; .Józsué honfoglalásánál a 12 törzs elhelyezkedése Palesztinában; az ország kettészakadásánál e két ország; az asszír és babyloni hódításoknál e két keleti birodalom: Jézus koránál Jeruzsálem városa és Palesztina ekkori felosztása; Pál apostolnál az ő útjai Palesztinában, Kis Ázsiában, Macedónia, Görögország és Italiában, ismertetendők egy-egy paragraphusban és a szöveghez alkalmazott térképben. Ilyen kis térképeket lát az ember némely külföldi bibliákban. A régiségtani magyarázatok részint külön §-okban, részint nyomban a felmerülő alkalomnál egy-egy rövid megjegyzés alakjában szövendők be az elbeszélések közé. Pl. előfordulnak ilyen dolgok: lábmosás, balzsamozás, időszámítás, szombatnapi járóföld, étkezési szokások,