Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-20 / 47. szám

spanyol követ, jelentékeny részt vesz az ügyek megbeszélésében. E ravasz diplomata (Olivares) iratai, melyek az Allén memoárjaiban legelsöbben tétettek közzé, történelmi szempontból kuriózumok és nincsenek minden fontosság nélkül. Elibénk tárják ezek Fülöp tisztán önző politikájának fokozatos kibontakozását; Fülöp félelmét attól, bogy Sixtus túljár az eszén; a király és pápa közötti huzavonát a költségek fedezésének kérdésében; s végül azt a módot, mely szerint a követ eszközöket óhajtott nyújtani a két angol papnak. A végső cél, a melyre Fülöpnek egész diplomáciája irányult, az volt, hogy az angol trónt a maga, vagy családjának egy tagja részére biztosítsa. Allén és Parsons kénytelenek voltak lefegyverezni a pápa gyanakodásait, a kinek természetesen nem volna ínyére az, hogy egy folyton növekvő széleskörű hatalmat adjon a spanyol király kezeibe. Az első lépés volt kieszközölni Allennek a bibornokságra való léptetését (e gondolat eredetileg Parsonstól származott) és számára a király elismerését meg kellett nyerni, mert — írja Olivares — »fölöttébb fontos dolognak tartom, valamely módon lekötelezni ezt az embert, a ki egyedül van hivatva arra, hogy vezesse ezt az egész mulatságot* (dance). Sürgősen elébe tárta a pápának, különösen mikor a skótok királynője elítéltetett, annak szükségét, hogy »a skót földön levő angol katholikusok élére egy vezér állíttassék s hogy az angol királynő ellen, tulajdon népe közül, egy elismert és befolyásos ellensége főméltóságra emeltessék*. A pápa azonban ezt függőben hagyta addig, míg a vállalat teljesen előkészítve nincs. Van Olivares-nek egy Fülöphöz intézett s 1586. február 24-én kelt érdekes memoranduma, melyben párhuzamba vannak állítva a spanyol ajánlatok és a pápának ezekre adott válaszai, a követ magyarázó megjegyzéseivel ellátva. Az első két szakasz annak a bizodalomnak ad kifejezést, melylyel a király, a 'pápa erejére támaszkodva, belebocsátkozik a vállalatba s követendő szabályul állítja fel Angliának a római egyház iránti enge delmességre való visszahozatalát és a skót királynőnek a trón birtokába való helyezését. Ezért ő szentsége végtelen hálát ad az Istennek. A negyedik pont a pápa részéről kivánt adakozásokra vonatkozik. Sixtus 200,000 koronát ajánl föl, mihelyest a sereg elvitorlázik; százezret akkorra, midőn a csapatok partra szállanak; százezret a hatodik hónap végén és százezret a hat hónap bevégződése utáni időkre; és ha a háború tovább folytattatnék, évenkint kétszázezer koronát mindaddig, míg az véget ér. Végül aztán rávették, hogy még nagyobb pénzbeli segedelmet helyezzen kilátásba. A szóban forgó jelentékeny irat ötödik és végső pontja szerint kezeskedik a pápa, hogy megakadályozza azt a beavatkozást, mely a féltékeny Franciaország részéről várható volt. (Folyt, köv.) Ifj. Zsoldos Benő. ISKOLAÜGY. Önművelés értelmi, testi és erkölcsi téren. Útmutató fiatal emberek és tanulók számára. (Folytatás.) 12. Az értelmi nevelésről szóló ezen fejezetet bezárom már egy olyan tárgyról szóló néhány megjegyzéssel, melyet az emberek, hivatási állásomra tekintettel,1

természetesen leginkább hajlandók elvárni és a melyre vonatkozó tanácsomat talán leginkább is készek elfogadni tőlem, — értem a nyelvek tanulását. Azon rövid szabályok, melyeket, nézetem szerint természetes sorrendjükben, lefektetek, hosszas évek tapasztalatának gyümölcsei és szigorúan gyakorlati jellemű szabályok gyanánt fogadhatók el. a) Ha csak lehetséges, mindig egy jó nyelvtanítóval kezdj munkához. Sok idődet meg fogja ő takarítani azzal, hogy elhárít utadból sok olyan akadályt, melyek különben könnyen elkedvetlenítenének, és meg fog akadályozni a rosz kiejtés elsajátításában, a melyről a tanulónak azután kellene leszoknia. b) A legközelebbi lépés a tanulás alatt levő nyelven fenhangon megnevezni minden tárgyat, mely szemed elé kerül, és pedig az anyanyelv használatának szigorú kizárásával ; más szavakkal: gondolkozzál és beszélj a körülted levő tárgyakról, tanulásod első órájától kezdve, azon a nyelven, a melyen tanulsz; és ne feledd el, hogy a nyelv első sorban fülednek és nyelvednek, nem pedig pusztán csak könyvednek és agyadnak a dolga. c) Vésd emlékezetedbe a főnevek ejtegetésének legegyszerűbb és legelemibb formáit, mint például a latinban az us és az a, a szanszkritban pedig az A ejtegetést. d) Azon percben, mikor megtanultad ezen főneveknek alany- és tárgyeseteit, vedd elő bármely egyszerű ige jelentő mód jelen idejének első személyét, és ejts ki fenhangon, a cselekvő igék syntaktikai szabályaira tekintettel, valamely rövid mondatot, például ezt: ópw TÖV HXtov — látom a napot. ej Bővítsd ki ezen gyakorlatot azzal, hogy tégy valamely olyan jelzőt a főnév elé, melynek ejtegetése ezével megegyezik, mint például: őpw TÖV Xa/mpóv C

HXiov — látom a fénylő napot. /) Haladj ilyen módon folytatólag tovább, emlékezetedbe vésvén a rendes igék jelentő módjának egész jelen, mult és jövő idejét, melyekkel mindig alkoss rövid mondatokat; az igék mellé tanulj megfelelő főneveket, és — anyanyelved kizárásával — mindig gondolkozzál az illető idegen nyelven. A nyelvtanulás észszerű rendszere mellett valódi nehézséggel nem, legfeljebb csak valamely képzelt nehézséggel és pedig igen sok esetben a helytelen gyakorlat helyreigazításával kell küzdeni. g) Ha a fül és a nyelv a főnevek, igék és mon-1 Tudjuk, hogy a szerző a görög nyelv tanára volt Edinburghban. Cs. L