Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-13 / 46. szám

tik. Már ez az első kötete is láttatja az éles és tanult elme, a meleg szív s az ügyes stiliszta saskörmeit. Beszédeit mind tanulmányozásra, mind használatra jó lélekkel merjük ajánlani. Sz. F. IRODALOM. ** Protestáns új képes Naptár az 1899-dik évre, szerkesztette legifj. Szász Károly. XLV. évfolyam, Budapest, Méhner Vilmos kiadása (Egyetem-u. 4. sz.), ára 40 kr. — A szokásos naptári részhez derék irodalmi rész járul, melyben költemények, elbeszélések, rajzok és ismertetések olvashatók. A költeményeket Vargha Gyula (Jövel Megváltó), Forgács Endre (Pásztorok), Sántha Károly (Tavaszest, A pipiske), legifj. Szász Károly (A könyvek versengése) írták. Az elbeszélések Béri Gyuláné (Pál Ferenc) és Nagy Balázs (Három asszony) tollából valók. A kisebb rajzok és képek Szivos Bélától (A három harang) és Kállay Sándortól vannak. Az év egyházi történetét számos képekkel (Vilmos császár, Tisza Lajos gróf, Szilágyi Dezső, Péchy Tamás, Szentivanyi Árpád, Szász Béla, Pulszky Ferenc, Barabás Miklós, Abonyi Lajos (Márton Ferencz^), Arany László stb.) díszítve r. állította össze röviden és inkább a külső eseményekkel foglalkozva. A naptár végén gondosan összeállított egyházi és iskolai tiszti névtar van a református lutheránus és unitárius egyházakról, valamint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium amaz ügyosztatvairól, melyekkel a protestánsoknak egyházi és iskolai ügyekben összeköttetésük van. Ez a naptár régi jó barátja a müveit protestáns közönségnek; mostani évfolyama is megérdemli a pártfogást és terjesztést. (F.) ** A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben című egyháztörténeti munka Il-dik füzetére már régebben előfizetést hirdetett munkás szerzője, liácz Károly szapáry-falvi ref. lelkész, ki szorgalmas és érdemes művelője a hazai egyháztörténeti irodalomnak. Munkája azonban mind ez ideig nem részesült kellő támogatásban a hazai közönség részéről. Még hatvan előfizetőre van szükség, hogy a nyomdai költség befolyjon. A szerző, ki beérné azzal, ha előfizetőitől a nyomtatási költségek megtérülnének, bizalommal kéri az egyháztörténet barátjait, segítsék elő előfizetésükkel a mű megjelenhetését. A munka a gyász évtizedről, a gályarabokról szól, kiket személyenként mutat be az olvasónak. Kérését mi is melegen ajánljuk lapunk olvasóinak munkás szeretetébe, s ne sajnáljuk az l frt elöfizeiési ár beküldésével egy jóravaló mű megjelenését előmozdítani s az egyháztörténeti irodalom egyik hivatott munkását a maga nemes törekvésében támogatni. Az előfizetés szerző nevére Szapáry-falvára (Krassó-Szörény m.) intézendő. (F.) ** Két imakönyv küldetett be szerkesztőségünkbe a napokban. Az egyiket Nagy István harasztosi ref. lelkipásztor írta és adta ki, címe: »Az imádkozó ember« ; másikat Boros György kolozsvári unitárius theologiai tanár bocsátotta ki »Szivemet hozzád emelem« cím alatt. Mindkét áhítatossági művet ismertetni és méltatni fogjuk nem sokára, mindkettőt az illető szerzők adták ki s náluk rendelhetők meg, amaz 1 frt 20 krért Harasztason (u. p. Felvincz), ez 1 frt 20 krért Kolozsvártt. ** F. Varga Lajos, majtisi lelkész, egyházmegyei főjegyző és tanácsbiró egyházi beszédei első kötetére hirdet előfizetési felhívást. A kötet húsz egyházi és négy agendalis beszédet foglalna magában. Előfizetési ára a kötetnek 1 frt 25 kr., a mely összeg a szerző címére (Majtis, u. p. Jánk, Szathmármegye) küldendő. EGYHÁZ. Orgonaavatás. F. évi október 16-án ment végbe a pomázi reform, templomban az új orgona ünnepélyes lölavatása. Az ünnepségre nagy számú, fényes közönség seregiét egybe, melyet S. Kovács Dániel lelkész szép imájával mélyen meghatott. Azután Csáki István, szent-endrei helyi lelkész mondott egyházi beszédet, mely szinte ragyogott a magas szárnyalású, költői eszméktől és mindvégig magas fokon tartotta a hallgatóság érdeklődését. Az egyházi énekles, ima és beszed között pedig a helybeli ifjúság jó sikerrel adott, elő magán- és karenekeket. Az orgonát Szalay Gyula, székesfehérvári orgonaépítő készítette. Gyönyörű hangjával és kitűnő finom, s a mellett erős szerkezetével méltán kiérdemelte a gyülekezet megelégedését és tetszését. A temetők kivilágítása ellen. A rákos-palotái református egyház lelkésze és presbyteriuma évek óta küzd a református temetőnek, a róm. katholikusok szerint úgynevezett halottak estéjén való kivilágítása ellen. A legközelebb mull halottak napját megelőzőleg, templomi kihirdetés által eltiltatott a református temető kivilágítása. November 1-en este pedig testületileg kivonult, a presbyterium, a lelkész vezetése mellett, a temetőbe, hogy ellenőrizze határozata végrehajtását, és örömmel tapasztalta, hogy a felvilágosításoknak és a tilalomnak volt sikere, a mennyiben csak kevesen — a kik t. i. nem szoktak templomba járni — világítottak és azok is, ott a helyszínén adott azon magyarázatra, hogy e szokás ellenkezik a ref. egyház tanaival, és azon kérésre, hogy ne akarjanak idegen, pápistás szokásokat meghonosítani egyházunkban : eloltották gyertyáikat, csak egy pár értetlenebb makacskodott és nem akart engedni a lelkész és presbyterek felszólításának és kerelmének; de azok gyertyái is eloltattak. A ref. egyház értelmes tagjai szép jelét adták a kivilágítás elhagyasával értelmességüknek, református voltuknak és egyháziasságuknak. A presbyterium pedig, melynek joga és kötelessége is őrködni az egyház felett s mely ezúttal is dicsérendő cselekedetet végzett, hiszi és reméli, hogy e bibliaellenes ragadós szokás, mint hiúság vására, jövőre teljesen elmarad és többé nem fog ismétlődni. A szabolcsi református lelkészek, élükön Andrásy Kálmán búji lelkészszel, erélyes akciót indítottak hitel-, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek alapítása érdekében. E célból összejöveteleket tartanak, sőt Andrásy egy ízben nagyobbszabású felolvasást is rendezett. Jellemző, a mit a hitelszövetkezetek hivatásáról beszélt. »Anyagi