Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-30 / 5. szám

10 ezer frt alapítványt tett. Budapesten a Lónyai­utcai főgimnázium, a budai ós zuglói templomok felépítésében oroszlánrésze volt s a most épülő kőbányai templom ügyét is erős lélekkel indí­totta meg. A dunamelléki egyházkerület, a buda­pesti theologiai akadémia s a Baldácsy-alapít­vány vagyonkezelése és gyarapítása körül fárad­hatatlan tevékenységet fejtett ki. Az egyházke­rület szentiványi, a theologiai akadémia sely­mesi birtokainak megszerzése és rendezése az ő indításából s az ő intézése szerint történt. De az egyház belső ügyei iránt is kiváló ér­zéke volt. A belső misszió felkarolását nemcsak sürgette, hanem a fent említett alapítványából 4 ezer frttal anyagilag is előmozdította; a Magy. Prot. írod. Társaság megalapításában 1888-ban tevékeny részt vett; s mikor 1894-ben az egyház­építés céljából egyházkerületi értekezletet szer­veztünk, ő megrendült egészséggel, de eleven érdeklődéssel jelen volt az alakuló gyűlésen és azután is mindig éber figyelemmel kisérte az egy­ház valláserkölcsi ós irodalmi mozgalmait; beteg­szobájából is rendíthetlen kötelességórzettel in­tézte egyházkerületünk és budapesti egyházköz­ségünknek főgondnoki ellátást igénylő ügyeit. Fényes nevével, nagy tekintélyével s bölcs taná­csaival betegágyából is szives örömest és sike­resen szolgálta szeretett egyháza érdekeit. Társadalmi téren is közhasznú munkásságot fejtett ki ós fényes sikereket ért el. Előkelő egyénisége, gavallér jelleme, magas műveltsége, tiszta látása, nagy szorgalma és rendkívüli akarat­ereje kiváló társadalmi tekintélyre emelték, habár a népszerűséget soha nem kereste s annak verő­fényénél soha sem sütkérezett. Inkább azt mond­hatjuk róla, hogy ünnepélyes, hideg előkelősége miatt a nagy közönség előtt népszerű ember soha sem volt. Csak szűkebb köre, kevés számú bizalmasai előtt nyilt meg meleg szive ós keclélyessóge. De érdemei előtt ellenfelei is tisztelettel hajoltak meg, s ha komoly, nagy mun­kára ember kellett, akkor ők is Tisza Lajosra gondoltak. Mikor egy rombadőlt nagy várost nagyszabású munkával ós szivós erélylyel rekon­struálni kellett, őt küldte a király ós a kormány bizalma; mikor az ország új házát előkelően, európai ízléssel, stílszerűen kellett megépíteni, az ország a »szegedi gróf«-ban bízott meg; mikor a képviselőháznak, vagy a delegációknak jó elnök kellett, képviselőtársai Tiszát ültették a kényes helyekre. S Tisza Lajos mindeme positiókban derekasan megállta helyét, mert nemcsak szigorú kötelességérzet és föltótlen korrektség, hanem a legnemesebb hazafi ambíció és teljes odaadás jellemezte fáradhatatlan tevékenységét. A köte­lesség és a munka embere volt,. Munkásságát nyomok ós emlékek jelzik a Deák-szobor-bizott­ságban, a fővárosi közmunkatanácsnál, az orszá­gos erdészeti egyesületben, az új országház épí­tési bizottságában s mindama közgazdasági, jó­tékonysági és művészeti intézményeknél, a melyek­ben széleskörű műveltségét, előkelő ízlését ós munkás buzgalmát érvényesítette; de maradandó hírnevet, igazi történelmi nagyságot főleg az a nagy munka biztosít számára, melyet az elpusz­tult Szeged újjáépítésében, mint teljhatalmú királyi biztos végzett. Ez szerezte meg neki a királyi kitüntetést, mely családja külső fényét emelte, de ez szerezte meg neki s biztosítja szá­mára a nemzet el nem enyésző kegyeletét is. Fényes pályájának, melyet kortársainak tisz­teletétől, nemzetének elismerésétől és a király­nak kegyeitől besugározva megfutott, összes külső fényét és dicsőségét felülmúlja erkölcsileg az a bámulatos keresztyén önmegadás, az a val lásos béketűrés és férfias heroismus, melyet közel négy évig tartott betegségében tanúsított. A valódi férfi emez erkölcsi ereje és energiája előtt tisztelettel hajlunk meg. Emberfeletti erővel bir­kózott a gyilkos betegséggel ós csudálatos ener­giával dolgozott tettvágyó lelke a beteg testben is egész az utolsó napokig. Evekig tartó haldok lásában is igazi férfiúnak ós valódi keresztyén embernek bizonyult. Őszinte fájdalommal osztozunk a nemzet, az egyház ós a Tisza-család nagy gyászában, melyet e derék fiának halála okozott. Élete legyen példánk a haza- ós egyházszeretetben, szövétnekünk az önfeláldozó kötelessógteljesítós­ben ós mintaképünk a szenvedések között is ki­tartó hithűségben. Életrajzi adatai a következők. Tisza Lajos gróf 1832-ben, N.-Váradon szüle­tett s Szőnyi Pál, a hírneves paedagogus veze­tése alatt gondos házi, hazafias és egyh azias szellemű nevelésben részesült; a középiskolai tanulmányokat Debrecenben fejezte be, a jogi tanfolyamot Szűcs Lajos vezetése alatt 1848-ban szintén Debrecenben végezte. A szabadságharc leveretóse után László ós Kálmán bátyjaival együtt a berlini egyetemet látogatta, majd na­gyobb körutat tett a Keleten és bejárta Egyip­tomot. Az absolutismus idejében Kálmán báty­jával együtt egyházi és iskolai ügyekben buz­gólkodott, 1861-ben képviselőnek választották s a határozati párt híve volt. 1865-ben a kiegyezés előkészítő országgyűlésen Kálmán bátyjával ellen­tótben a Deák-párthoz csatlakozott, 1867-ben Bihar vármegye főispánja lett, ele a vármegye szolgálatából nemsokára kilépett s mint a köz­munkatanács alelnöke irányadó befolyást gyako­rolt a főváros szépítésére. 1869-ben cs. és kir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom