Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-09 / 41. szám

EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: /X kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadü-liivatal : Hornyánszky Viktor könyvlcereshedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 4 frt 50 kr ; egész évre : 9 frt. Egyes szám ára ÜO kr. Az állítólagos püspöki jog. (Jus Episcopale.) Edclig ilyen nem létezett a mi magyar ref. egyházunkban, sőt az anglikán egyházat kivéve, a református egyházak egyáltalában mit sem tudnak valamelyes »püspöki jog«-ról. A külföldi evang. egyházaknál ismeretes ugyan ezen fogalom, ele tulajdonképen ott is csak elméleti formula volt, a végből, hogy az egyházigazgatást a fejedelmi szuverénitás alkotórészévé tegyék, ele a melynek csak addig volt jelentősége és kelete, míg a tényleges állapot igazolására a kor jogi felfogásának alkalmatosabb és megfelelőbb jogi fikciót nem találtak fel, A református egyházak szervezetének, igazgatásának egyedüli jogalapj a az egyházközségekbe tömörült hívek összege, mondhatjuk úgy is: a gyülekezet. Az individuálitás olynemű érvényesítése, a minőt a protestantizmus anyagi alapelve kifejez, lehetetlenné teszi, hogy a protestáns egyháznak állandó kormányformája más legyen, mint a demorkatizmus. A mi kivételek e tekintetben vannak, azok a protestantizmus alapelveinek meghamisítása folytán jöttek létre, és számos jel arra mutat, hogy nagyon is túl élték magukat. Az egyháznak demokratikus szervezete mellett személyhez kötött, állásban gyökerező, saját és át nem ruházható jogról beszólni: egyjelentőségű a protestantizmus teljes félreismerésével, mivel ily egyházban minden jog az egyházegyeteméé, ezek szervezett alap-alkotó részeié, a melyeket egyes, sőt testület is csak addig és annyiban gyakorolhat, a mecldig és a mily mértékben ezt az egyházegyetem kifejezett akarata szerint az egyesre vagy testületre reáruházta. A A protestantizmus határozottan kizárja és meg nem tűri azt a joggyakorlatot, mely nem az egyházi közakarat kifejezése, a minők az ú. n. püspöki jogok is. Ily körülmények között valósággal szinte érthetetlen, mikor a mi református egyházunknak hivatalosai által, és pedig épen egy oly egyházkerületben halljuk a püspöki jog emlegetését, mely közel 200 évig fennállott püspök nélkül, püspököt választani nem akart es a melyre idegen hatalomnak kellett a püspöki hivatalt rákényszeríteni. A tiszáninneni egyházkerületi hivatalosok amaz értekezlete, melynek tanácskozásai eredményéről a Sárospataki Lapok 36. száma értesítést közöl, szinte megdöbbenti az embert, midőn hitelv, egyházi jog, gyakorlat ós történelmi tradíciók ellenkező tanúságával szemben kifejezést ad ama nezetének, hogy a »papszentelós püspöki jogcc s »a püspök akadályoztatása esetén elmaradcc stb. Már maga ezen nézet is elegendő volna, hogy gyanakvólag fogadjuk; de kétszeresen megérdemli azt, hogy hozzá szóljunk azon okból is, mert szinte szándékosan vannak benne oly dolgok, elnevezések csoportosítva, a melyek különkülön lehetnek lapsus linguae; ele együtt egy céltudatos törekvést fejeznek ki, »Püspöki jogcf, )>papszentelés«, »térdhajtás« ... ós ezek mind egy füst alatt elmondva, mintha valami magyar református »high churchcc emberei szólanának. Most nem akarunk a »pap«, a »papszenteléscc ós utérdhajtáscc kifejezésekre reflektálni, ele határozottan felemeljük tiltakozó szavunkat mindenféle olyan »püspöki jog« ellen, mely egyenesen a püspök személyéhez volna kötve. Egyházi törvényeink ismerik a püspök jog- ós hatáskörét, bizonyos jogokkal és kötelességekkel ruházzák fel, illetőleg terhelik a püspöki hivatal viselőjét, de »püspöki jogokatcc egyáltalában nem ismernek. Nincs olyan »püspöki jogcc, melyet csakis a püspök végezhetne s a mely a »püspök akadályoztatása esetén« valamely egyházi jelentőségű cselekmény elmaradását vonná maga után. Feltűnő dolog, hogy egyházunkban, az újabb időben, az efféle püspöki jog fogalma kezd felfeltünedezni. Püspököt püspök »szentel felcr; a