Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-21 / 34. szám

tértek és konfirmándusok anyakönyvének megvizsgálására a népiskolai és ismétlő iskolások vallástanítási ügyére,"az egyházi számadások, pénztári naplók, költségvetések meg­tekintésére, s az egyházi pénztárak jelenlegi állapotának miként állására. Az esperességi egyházlátogatás mindenütt főgondot fordított a levéltár tüzetes megvizsgálására; a szent edé­nyek számbavételére; a templom, paplak, temetó meg­tekintésére s az egyházi épületek tüzbiztosítási ügyére. Az esperességi látogatók a nevezett egyházakban huzamos ideig voltak, részletes, alapos vizsgálatot tettek, terjedelmes jegyzőkönyvet vettek fel, melyben észleletüket, megjegyzésüket, tanácsokat, utasításokat rendszeresen fel­venni, megtenni — sehol el nem mulasztották! Valóban az esperességi látogatás ily körültekintéssel, ily részletes alapossággal vizsgálva: minden egyházra és lelkészre — igazi jótétemény és áldás ! Nem volt egyetlen egy egyház se, egy lelkész se, a melynek, a kinek a ja­vára üdvös intézkedés, megszivelhető jó tanács és uta­sítás az esperességi látogatók által bővében nem ada­tott volna! ISKOLA. A tiszántúli ev. ref. tanáregyesület f. hó 26. és 27-én Kisújszálláson tartandó közgyűlése — az elő­jelekből ítélve — népesnek Ígérkezik. Nap-nap után sokan jelentkeznek a tagok közül a debreceni központi bizott­ságnál, mely a gyűlésre menő tagok számára kedvezmé­nyes vasűti jegyeket eszközölt ki. A kisújszállási tanári kar, város és társadalom is nagy előkészületeket tesz, hogy az egyesületet illendően fogadhassa. A gyűlésnek különösen érdekes tárgya lesz az alapszabályok korszerű módosítása, az egyesület munkakörének kiszélesítése és a konventi tanterv revíziója. Itt említjük meg, hogy a pápai tanári kar hét tagja lépett be legújabban az egye­sületbe. A debreceni ev. ref. főgimnázium értesítőjét Dóczi Imre igazgató közli. Az »értesítő« beköszönt az igazgató úrnak. »Az egységes jogosítású középiskola* tár­gyában tartott figyelemreméltó előadásával. Kifejti, hogy a pályaválasztás a középiskolai jogosítás mai megosztása mellett nagy kockázattal jár s hogy számos ifjú csak hosszas kerülő utakon lesz képes lelkének meghibbant egyensúlyát helyreállítani. Természetesnek találja a méltat­lankodást a középiskolai ügy mai állapota felett. A kényes kérdés megoldását az egységes középiskola eszméjében találja, melynek conditio sine qua nonja a nemzeti köz­műveltség egysége, a nemzeti társadalom vezető elemeinek együttérzése, szellemi rokonsága és közös nemzeti ideálokért való lelkesedése, ezeket kell biztosítani a középiskolai tanrendszer alapvető elemeinek közösségévél. Az értesítő statisztikájaban szembe ötlik a fölös szám, melylyel a tanuló ifjúság szinte ellepte a taninté­zetet. Annyi tanuló vétetett fel, a mennyi növendékkel ez időszerint az Összes hazai tanintézetek közt csak három küzd. Pedig a főiskola anyagi ereje újabbi párhuzamos osztályok felállítását nem engedi meg. A tanulók ily nagy száma mellett, ha csak a statisztikát tekintjük is, a tanári kar buzgósága, tevékenysége bizonyára dicséretre méltó, a mit elismert a tankerületi főigazgató is már az írásbeli dolgozatok kezelése körül is, mely téren mind kevesebb kívánni való marad fenn a tanintézetben. Komoly figyel­met s orvoslást kiván azonban a tanári kar tagjainak elégtelensége, a helyettes tanároknak rendes tanerőkkel pótlása és a tanári karban előfordult és előfordulható gyakori változások és valamely körülmény folytán beáll­ható impossibilitás. A vallásos és hazafias érzés ápolása, a tanuló ifjú­ság erkölcsi és fegyelmi állapota, valamint egészségi viszo­nyai az azokra fordított kiváló gond következtében ki­elégítő. A testi erő fejlesztését szépen illusztrálja az inté­zet 41 növendékének részvéte az aradi kerületi torna­versenyen. A tömeges versenyekben felmutatott eredmé­nyekért a tanintézet oklevelekkel, az egyéni versenyekben pedig heten arany- és ezüstérmet nyertek, tizenketten pedig bronzérmet. A tanintézet jótéteményei általánosan ismeretesek, itt csak megemlítjük, hogy a tápintézetnek csupán élel­mezési költsége 24,424 frtot tesz ki a lefolyt tanévben. Ösztöndíjakban és jutalmakban 7000 frt osztatott ki. Az intézetnek volt összesen 767 nyilvános és 40 magántanulója, összesen tehát 807. Ezek közül levizs­gázott 769, még pedig jelesül 78, jó- és elégséges elő­menetellel 557, elégtelenül 139. Az érettségi vizsgálatokra jelentkezett 64, ezek közül szóbelire bocsáttatott 58 (hat már az írásbelin vissza­utasítatott); jelesen érett 3, jól érett 16, érett 28, vissza­utasíttatott 6, végleg eltiltatott 2. A jövő iskolai év szept. 1-én nyilik meg. A beiratás szept. 1—8. napjain történnek, még pedig 1—4-én csak prot. vallásúak, 5—8-án pedig bár­mily vallású növendékek jelentkezhetnek. A kolozsvári ev. ref. kollégium, dr. Sárkány Lajos igazgató alkalom s helyzetszerű megnyitó beszédé­vel és Kovács Dezső tanárnak >A humoristák«, »Az emberismeret és emberszeretet mesterei« című székfoglaló értekezésével kezdett bele az 1897/98. évre a tanítás és nevelés nagy munkájába. Hivatásának, kötelességének és vállalkozásának derekasan megfelelt az intézet. Az érettségi vizsgálatra jelentkezett 33 tanuló, ezek közül jelesen érett 2, két hóra visszavettetett 5, jó foko­zattal érett 26. — A gimnáziumba beiratkozott 378 tanuló, vizsgálatot tett 359 és pedig minden tárgyból jeles 28, jó és elégséges eredménynyel 249 elégtelenül 82. Az elemi iskolában 125 tanuló közül kitűnő 22, jeles 20, jó és elégséges 75, elégtelen 8. Az internátus 175 bennlakót nevelt, a kollégiumi konviktus kiadása 13,880 frtra rúg. Az intézet egészség­ügyére nagy befolyással van az adakozás útján létesített betegszobák fentartása. Eredetileg iskolai kórházat akart

Next

/
Oldalképek
Tartalom