Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-21 / 34. szám
tértek és konfirmándusok anyakönyvének megvizsgálására a népiskolai és ismétlő iskolások vallástanítási ügyére,"az egyházi számadások, pénztári naplók, költségvetések megtekintésére, s az egyházi pénztárak jelenlegi állapotának miként állására. Az esperességi egyházlátogatás mindenütt főgondot fordított a levéltár tüzetes megvizsgálására; a szent edények számbavételére; a templom, paplak, temetó megtekintésére s az egyházi épületek tüzbiztosítási ügyére. Az esperességi látogatók a nevezett egyházakban huzamos ideig voltak, részletes, alapos vizsgálatot tettek, terjedelmes jegyzőkönyvet vettek fel, melyben észleletüket, megjegyzésüket, tanácsokat, utasításokat rendszeresen felvenni, megtenni — sehol el nem mulasztották! Valóban az esperességi látogatás ily körültekintéssel, ily részletes alapossággal vizsgálva: minden egyházra és lelkészre — igazi jótétemény és áldás ! Nem volt egyetlen egy egyház se, egy lelkész se, a melynek, a kinek a javára üdvös intézkedés, megszivelhető jó tanács és utasítás az esperességi látogatók által bővében nem adatott volna! ISKOLA. A tiszántúli ev. ref. tanáregyesület f. hó 26. és 27-én Kisújszálláson tartandó közgyűlése — az előjelekből ítélve — népesnek Ígérkezik. Nap-nap után sokan jelentkeznek a tagok közül a debreceni központi bizottságnál, mely a gyűlésre menő tagok számára kedvezményes vasűti jegyeket eszközölt ki. A kisújszállási tanári kar, város és társadalom is nagy előkészületeket tesz, hogy az egyesületet illendően fogadhassa. A gyűlésnek különösen érdekes tárgya lesz az alapszabályok korszerű módosítása, az egyesület munkakörének kiszélesítése és a konventi tanterv revíziója. Itt említjük meg, hogy a pápai tanári kar hét tagja lépett be legújabban az egyesületbe. A debreceni ev. ref. főgimnázium értesítőjét Dóczi Imre igazgató közli. Az »értesítő« beköszönt az igazgató úrnak. »Az egységes jogosítású középiskola* tárgyában tartott figyelemreméltó előadásával. Kifejti, hogy a pályaválasztás a középiskolai jogosítás mai megosztása mellett nagy kockázattal jár s hogy számos ifjú csak hosszas kerülő utakon lesz képes lelkének meghibbant egyensúlyát helyreállítani. Természetesnek találja a méltatlankodást a középiskolai ügy mai állapota felett. A kényes kérdés megoldását az egységes középiskola eszméjében találja, melynek conditio sine qua nonja a nemzeti közműveltség egysége, a nemzeti társadalom vezető elemeinek együttérzése, szellemi rokonsága és közös nemzeti ideálokért való lelkesedése, ezeket kell biztosítani a középiskolai tanrendszer alapvető elemeinek közösségévél. Az értesítő statisztikájaban szembe ötlik a fölös szám, melylyel a tanuló ifjúság szinte ellepte a tanintézetet. Annyi tanuló vétetett fel, a mennyi növendékkel ez időszerint az Összes hazai tanintézetek közt csak három küzd. Pedig a főiskola anyagi ereje újabbi párhuzamos osztályok felállítását nem engedi meg. A tanulók ily nagy száma mellett, ha csak a statisztikát tekintjük is, a tanári kar buzgósága, tevékenysége bizonyára dicséretre méltó, a mit elismert a tankerületi főigazgató is már az írásbeli dolgozatok kezelése körül is, mely téren mind kevesebb kívánni való marad fenn a tanintézetben. Komoly figyelmet s orvoslást kiván azonban a tanári kar tagjainak elégtelensége, a helyettes tanároknak rendes tanerőkkel pótlása és a tanári karban előfordult és előfordulható gyakori változások és valamely körülmény folytán beállható impossibilitás. A vallásos és hazafias érzés ápolása, a tanuló ifjúság erkölcsi és fegyelmi állapota, valamint egészségi viszonyai az azokra fordított kiváló gond következtében kielégítő. A testi erő fejlesztését szépen illusztrálja az intézet 41 növendékének részvéte az aradi kerületi tornaversenyen. A tömeges versenyekben felmutatott eredményekért a tanintézet oklevelekkel, az egyéni versenyekben pedig heten arany- és ezüstérmet nyertek, tizenketten pedig bronzérmet. A tanintézet jótéteményei általánosan ismeretesek, itt csak megemlítjük, hogy a tápintézetnek csupán élelmezési költsége 24,424 frtot tesz ki a lefolyt tanévben. Ösztöndíjakban és jutalmakban 7000 frt osztatott ki. Az intézetnek volt összesen 767 nyilvános és 40 magántanulója, összesen tehát 807. Ezek közül levizsgázott 769, még pedig jelesül 78, jó- és elégséges előmenetellel 557, elégtelenül 139. Az érettségi vizsgálatokra jelentkezett 64, ezek közül szóbelire bocsáttatott 58 (hat már az írásbelin visszautasítatott); jelesen érett 3, jól érett 16, érett 28, visszautasíttatott 6, végleg eltiltatott 2. A jövő iskolai év szept. 1-én nyilik meg. A beiratás szept. 1—8. napjain történnek, még pedig 1—4-én csak prot. vallásúak, 5—8-án pedig bármily vallású növendékek jelentkezhetnek. A kolozsvári ev. ref. kollégium, dr. Sárkány Lajos igazgató alkalom s helyzetszerű megnyitó beszédével és Kovács Dezső tanárnak >A humoristák«, »Az emberismeret és emberszeretet mesterei« című székfoglaló értekezésével kezdett bele az 1897/98. évre a tanítás és nevelés nagy munkájába. Hivatásának, kötelességének és vállalkozásának derekasan megfelelt az intézet. Az érettségi vizsgálatra jelentkezett 33 tanuló, ezek közül jelesen érett 2, két hóra visszavettetett 5, jó fokozattal érett 26. — A gimnáziumba beiratkozott 378 tanuló, vizsgálatot tett 359 és pedig minden tárgyból jeles 28, jó és elégséges eredménynyel 249 elégtelenül 82. Az elemi iskolában 125 tanuló közül kitűnő 22, jeles 20, jó és elégséges 75, elégtelen 8. Az internátus 175 bennlakót nevelt, a kollégiumi konviktus kiadása 13,880 frtra rúg. Az intézet egészségügyére nagy befolyással van az adakozás útján létesített betegszobák fentartása. Eredetileg iskolai kórházat akart