Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-16 / 3. szám
keszti az egyetemi alapot, a melyet továbbra is kizárólagos állami kezelés alatt hagvandónak tart. 3. Érvényesülhet a közreműködés a javadalmak felügyeletében széküresedés esetén. Itt sem hajlandó tehát a kormány teljesíteni azt a követelést, hogy a megüresedett egyházi javadalmak az autonomia által kezeltessenek, hanem csupán felügyeleti jogot kiván adni a kezelés körül. 4. Érvényesülhet végül a közreműködés a királyi tanintézetek kath. jellegének ellenőrzésében. Az 1870/71-ki autonomiai kongresszus az összes királyi kath. intézeteknek az autonomia vezetése alá bocsátását kívánta, azonban a kormány most is kijelenti, hogy a kívánalomnak eleget netn tehet s az eddigi jogviszonyt a jövőben is változatlanul föntartandónak tartja s befolyást ez intézetek közül csupán a kath. jelleg fentartásának ellenőrzésében hajlandó adni. Az autonomia tulajdonképeni főfeladatául az egyházi élet belső müvelését jelöli meg az emlékirat, a mely belső élethez tartoznának a papfizetés, a kántori és tanítói járandóságok aránylagos kivetése, a templomi és külső szükségletek, a kisebb egyházi és iskolai alkalmazások, ezek választási, javadalmazási, fegyelmi és nyugdíj ügyei. A kongrua törvényjavaslata A lelkészek fizetésének szabályozása dolgában fontos lépés történt. A kongruára vonatkozó törvényjavaslatot ugyanis előleges jóváhagyás végett a király elé terjesztették és visszaérkezését a legközelebbi napokra várják. A törvényjavaslat tizenkilenc szakaszból áll s a lelkészek fizetésének 600— 900 frtra való kiegészítését rendeli oly formán, hogy a nagyobb dotáció magasabb képzettséghez van kötve és meghatározza a felekezetek által a lelkészi fizetések kiegészítése iránt benyújtandó kérvények kellékeit. A latin és görög szertartású katholikusok kongrua-ügyének rendezése még folyamatban lévén, róluk még nem intézkedik a törvényjavaslat; de addig is, míg a katholikus kongrua ügye végleges rendezést nem nyer, gondoskodik srról a javaslat, hogy ezeknek a felekezeteknek a lelkészei is megfelelő segítségben részesüljenek. Ez a törvényjaváslat tehát csak a két protestáns és a görög-keletiszerb és román egyházak lelkészeinek fizetését szabályozza véglegesen. Kíváncsian várjuk a javaslatot, annyival is inkább, mivel nem értjük egészen tisztán, hogy mit jelent a magasabb dotációnak a magasabb képzettséghez köttetése, hogy az vájjon csak a görög-keleti szerb és román és a prot. lelkészek képzettsége közt levő különbségre vonatkozik-e, vagy pedig a lelkészek iskolai kalkulusaira? Ez utóbbit nem hihetjük, mert nem tételezzük fel a kormányról, hogy ugyanabba a kicsinyeskedésbe tévedne, a melyben mi magunk szenvedünk. Népmozgalmi adatok. A kolozsvári ref. egyházban az 1897. évben született fiú 243, leány 281, összesen 524. Meghalt férfi 181, nő 188, összesen 369. Házasságot kötött 184 pár. Ebből tisztán református 78, kik közül 70 vette igénybe az egyház áldását is. Vegyes vallású volt 106, kik közül 54 a ref. egyházban áldatta meg házasságát, míg 60 a többi felekezetek közt oszlott meg. Az egyház tiszta szaporodása 155. EGYESÜLET. A dunántúli ág. hitv. evang. ének- és zenepártoló egyesület most adta ki s küldte be hozzánk is 1895/96 és 1896/97-ről szóló jelentését. A jelentésből, mely Kapi Gyula főtitkár és Papp József titkár szerkesztésében Sopronban jelent meg, megtudjuk, hogy ez az egyesület a végből alakult, hogy a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület védelme alatt az evang. egyházi ének-ügyet felkarolja, a kántorképzést féjleszsze s az egyházi zene iránti érzéket ápolja. E végre az egyesület: anyagilag gyámolítja az új orgona vagy harmónium beszerzésén fáradozó ev. egyházakat, azok számára ott, a hol szükségét látja egyházi zene-alapot teremt s annak gyarapításáról gondoskodik; bizottsága útján tanácscsal szolgál az egyházi zene bármely ágában hozzá forduló egyházaknak; figyelemmel kiséri s anyagilag is támogatja a kerület tanítóképzőiben történő egyházi zene- és énekoktatást; jutalmakkal tünteti ki a kerületi tanítóképzőknek az egyházi zenében és énekben legjártasabb növendékeit s az egybázker. legjelesebb ének-vezetőit; egyházi zeneműtárral látja el a dunántúli ev. egyházker., egyházmegyei tanító-egyesületeink könyvtárait; a rendelkezésére álló erkölcsi eszközökkel arra törekszik, hogy az egyházmegyei tanító-egyesületek az egyházi zenét és éneket is műveljék s hogy az egyházközségekben egyházi énekkarok szerveztessenek s végül, ha anyagilag megerősödik, egyházi zenemű folyóiratot ad ki a kerület kántortanítói számára. A nemes célú egyesület elnökei: Stettner Gyula f.-lövői főesperes és dr. Berzsenyi Dezső földbirtokos. Titkárok: Kapi Gyula soproni tanítókép. igazg. és Papp József soproni tanítókép. tanár. Pénztárnok: Zábrák Dénes soproni lelkész. Az egyesület tagjainak száma: 17 alapító, 151 rendes. Bevétel volt 1895/96-ban 1692 frt 05 kr.; kiadás 1654 frt 49 kr. 1897-ben, augusztus 18-ig bevétel volt 144 frt 68 kr.; kiadás 50 frt 41 kr. Az egyesület vagyona 876 frt 54 kr. GYÁ S Z R ÓVAT. f Pünkösti Ferenc úzoni ref. lelkész f. hó 5-én életének 63-ik, papságának 33-ik s házasságának 32-ik évében jobblétre szenderült. Temetése f. hó 8-án ment végbe. Benne az alapos képzettségű, tiszta, világos eszű, meleg szivü igaz kálvinista papoknak egyik tiszteletreméltó alakja költözött el közülünk. Legyen áldás emlékezetén! f Dr. Székely Bendegúz a sepsi-szentgyörgyi ref. Székely Mikó collegium volt igazgatója és rendes tanára, életének 41-ik s tanári működésének 13-ik évében f. hó 1-én meghalt. Rövid élet sok munkával, hosszas szenvedés az örök pihenés előtt: ez volt a boldogult osztályrésze. Nyugodjék békével.