Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-16 / 3. szám

keszti az egyetemi alapot, a melyet továbbra is kizáró­lagos állami kezelés alatt hagvandónak tart. 3. Érvénye­sülhet a közreműködés a javadalmak felügyeletében szék­üresedés esetén. Itt sem hajlandó tehát a kormány telje­síteni azt a követelést, hogy a megüresedett egyházi java­dalmak az autonomia által kezeltessenek, hanem csupán felügyeleti jogot kiván adni a kezelés körül. 4. Érvénye­sülhet végül a közreműködés a királyi tanintézetek kath. jellegének ellenőrzésében. Az 1870/71-ki autonomiai kon­gresszus az összes királyi kath. intézeteknek az autono­mia vezetése alá bocsátását kívánta, azonban a kormány most is kijelenti, hogy a kívánalomnak eleget netn tehet s az eddigi jogviszonyt a jövőben is változatlanul föntar­tandónak tartja s befolyást ez intézetek közül csupán a kath. jelleg fentartásának ellenőrzésében hajlandó adni. Az autonomia tulajdonképeni főfeladatául az egyházi élet belső müvelését jelöli meg az emlékirat, a mely belső élet­hez tartoznának a papfizetés, a kántori és tanítói járan­dóságok aránylagos kivetése, a templomi és külső szük­ségletek, a kisebb egyházi és iskolai alkalmazások, ezek választási, javadalmazási, fegyelmi és nyugdíj ügyei. A kongrua törvényjavaslata A lelkészek fizeté­sének szabályozása dolgában fontos lépés történt. A kongruára vonatkozó törvényjavaslatot ugyanis előleges jóváhagyás végett a király elé terjesztették és visszaérke­zését a legközelebbi napokra várják. A törvényjavaslat tizenkilenc szakaszból áll s a lelkészek fizetésének 600— 900 frtra való kiegészítését rendeli oly formán, hogy a nagyobb dotáció magasabb képzettséghez van kötve és meghatározza a felekezetek által a lelkészi fizetések ki­egészítése iránt benyújtandó kérvények kellékeit. A latin és görög szertartású katholikusok kongrua-ügyének ren­dezése még folyamatban lévén, róluk még nem intézke­dik a törvényjavaslat; de addig is, míg a katholikus kongrua ügye végleges rendezést nem nyer, gondoskodik srról a javaslat, hogy ezeknek a felekezeteknek a lelké­szei is megfelelő segítségben részesüljenek. Ez a törvény­javáslat tehát csak a két protestáns és a görög-keleti­szerb és román egyházak lelkészeinek fizetését szabályozza véglegesen. Kíváncsian várjuk a javaslatot, annyival is inkább, mivel nem értjük egészen tisztán, hogy mit jelent a magasabb dotációnak a magasabb képzettséghez kötte­tése, hogy az vájjon csak a görög-keleti szerb és román és a prot. lelkészek képzettsége közt levő különbségre vonatkozik-e, vagy pedig a lelkészek iskolai kalkulusaira? Ez utóbbit nem hihetjük, mert nem tételezzük fel a kor­mányról, hogy ugyanabba a kicsinyeskedésbe tévedne, a melyben mi magunk szenvedünk. Népmozgalmi adatok. A kolozsvári ref. egyház­ban az 1897. évben született fiú 243, leány 281, össze­sen 524. Meghalt férfi 181, nő 188, összesen 369. Házasságot kötött 184 pár. Ebből tisztán református 78, kik közül 70 vette igénybe az egyház áldását is. Vegyes vallású volt 106, kik közül 54 a ref. egyház­ban áldatta meg házasságát, míg 60 a többi felekezetek közt oszlott meg. Az egyház tiszta szaporodása 155. EGYESÜLET. A dunántúli ág. hitv. evang. ének- és zene­pártoló egyesület most adta ki s küldte be hozzánk is 1895/96 és 1896/97-ről szóló jelentését. A jelentésből, mely Kapi Gyula főtitkár és Papp József titkár szerkesztésében Sopronban jelent meg, megtudjuk, hogy ez az egyesület a végből alakult, hogy a dunántúli ág. hitv. ev. egyház­kerület védelme alatt az evang. egyházi ének-ügyet fel­karolja, a kántorképzést féjleszsze s az egyházi zene iránti érzéket ápolja. E végre az egyesület: anyagilag gyámolítja az új orgona vagy harmónium beszerzésén fáradozó ev. egyházakat, azok számára ott, a hol szükségét látja egyházi zene-alapot teremt s annak gyarapításáról gondos­kodik; bizottsága útján tanácscsal szolgál az egyházi zene bármely ágában hozzá forduló egyházaknak; figyelemmel kiséri s anyagilag is támogatja a kerület tanítóképzőiben történő egyházi zene- és énekoktatást; jutalmakkal tünteti ki a kerületi tanítóképzőknek az egyházi zenében és ének­ben legjártasabb növendékeit s az egybázker. legjelesebb ének-vezetőit; egyházi zeneműtárral látja el a dunántúli ev. egyházker., egyházmegyei tanító-egyesületeink könyv­tárait; a rendelkezésére álló erkölcsi eszközökkel arra törekszik, hogy az egyházmegyei tanító-egyesületek az egyházi zenét és éneket is műveljék s hogy az egyház­községekben egyházi énekkarok szerveztessenek s végül, ha anyagilag megerősödik, egyházi zenemű folyóiratot ad ki a kerület kántortanítói számára. A nemes célú egyesület elnökei: Stettner Gyula f.-lövői főesperes és dr. Berzsenyi Dezső földbirtokos. Titkárok: Kapi Gyula soproni tanítókép. igazg. és Papp József soproni tanítókép. tanár. Pénztárnok: Zábrák Dénes soproni lelkész. Az egyesület tagjainak száma: 17 alapító, 151 rendes. Bevétel volt 1895/96-ban 1692 frt 05 kr.; kiadás 1654 frt 49 kr. 1897-ben, augusztus 18-ig bevétel volt 144 frt 68 kr.; kiadás 50 frt 41 kr. Az egyesület vagyona 876 frt 54 kr. GYÁ S Z R ÓVAT. f Pünkösti Ferenc úzoni ref. lelkész f. hó 5-én életének 63-ik, papságának 33-ik s házasságának 32-ik évében jobblétre szenderült. Temetése f. hó 8-án ment végbe. Benne az alapos képzettségű, tiszta, világos eszű, meleg szivü igaz kálvinista papoknak egyik tiszteletre­méltó alakja költözött el közülünk. Legyen áldás emlé­kezetén! f Dr. Székely Bendegúz a sepsi-szentgyörgyi ref. Székely Mikó collegium volt igazgatója és rendes tanára, életének 41-ik s tanári működésének 13-ik évében f. hó 1-én meghalt. Rövid élet sok munkával, hosszas szenve­dés az örök pihenés előtt: ez volt a boldogult osztályrésze. Nyugodjék békével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom