Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-16 / 3. szám

zése alkalmából meleg hangú levelet intéztek a Pallastársasághoz Jókai Mór és Falk Miksa, kifejezve legteljesebb megelégedésüket és elismerésüket a nagy vállalat minden tekintetben sikeres bevégzése felett. Ha Lapunk terjedelme engedné, szivesen közölnénk e két levelet, valamint. dr. Gerő Lajosnak, a Pallas-társaság igazgatójának az utolsó kötethez írt utószavát is. De bár ezt nem tehetjük is, nem maradunk el mi sem, hogy teljes elismeréssel ne adózzunk a vállalatnak s a legőszintébb örömünket ne fejezzük ki az újabb magyar irodalom e legnagyobb vállalatának szerencsés befejezése felett, annyival is inkább, mert e nagy s nemcsak a magyar irodalomban páratlan, de a külföldi legnagyobb lexikonokkal is a versenyt felvenni képes szellemi kincstár oly gazdag a theologiára, egyháztörténelemre, protestáns iskoláinkra vonatkozó s szakavatott férfiak által írt cikkekben, hogy bátran forrásul ajánlható mindazoknak, kik ezek felől alapos tájékozást akarnak nyerni. Épen ezért melegen ajánljuk e nagy s minden tekintetben páratlan lexikont lelkésztársainknak, mert ez egymaga egy teljes könyvár, mely sok külön munka megszerzését feleslegessé teszi. ** A Magyar Tanítóképző mult évi decemberi füzete megjelent s a következő cikkeket tartalmazza: Huzják Lukács: A népoktatás revisiója és a tanítóképzés. A tanítóképzésről szóló törvény módosítása. Adatok a felvételről. Az 1898-ki állami költségvetésből. Kriek Jenő: A kassai gazdasági kurzus részletezése. Horváth A. János : Fizikai és khemiai szertárakról. Somogyi Géza: A népiskolai oktatás javítása Amerikában. Szabó Dezső: Az árvák valláserkölcsi, szellemi és testi nevelése az árva- és szeretetházakban. Magyar könyvtár. Beküldött könyvek jegyzéke. Vegyesek. Kimutatás. ** A eperjesi ev. ker. kollégium történetének második része is megjelent Hörk József volt eperjesi kollégiumi igazgató, jelenleg pozsonyi ev. theol. tanár tolla alól. E második rész, mely különös rész nevet visel, szól az iskolai épület változásairól, a tanítószemélyzetről, a tantervekről, az ösztöndíjakról, a tápintézetről, a pénzügyekről s függelékében, az okmánytárban közli az intézet történetére vonatkozó nevezetesebb okmányokat. A műnek e második része is ép oly gondosan s részletező pontossággal van írva, mint az első rész s becsületére válik a jónevű szerzőnek. Az egész munka 434 -j- LI lapból áll. Ára 5 frt. ** Kálmán Dezső kölesdi lelkész »Füstkarikák* cím alatt elbeszéléseket, képeket, rajzokat és apróságokat akar kiadni s e müvére előfizetést hirdet. A könyv ára 1 frt. Megrendelések a szerzőhöz küldendők. ** A magyar nép múltja és jelene. Benedek Elek e nagyszabású, az Athenaeum kiadásában megjelenő munkájának épen most megjelent ötödik füzetében a tatárjárás utáni szomorú korszakot, majd a főnemesség szertelen elhatalmaskodását, a királyi tekintély meggyengülését és újból való megerősítését rajzolja. Bárhogy csábíthatná is a szerzőt az érdekesebbnél érdekesebb történeti eseményekbe való elmélyedés, sohasem téveszti szem elől tulajdonképeni célját, mely a magyar nép helyzetének hű visszatükröztetése. Akár az oligarchák győzedelmeskednek akár a király kerül felül, a nép marad a mivolt: jog nélküli, igát vonó rabszolga. Helyzetének, sorsának változása a nagyon rosz és a kerésbbé rosz fogalmai között mozog csak. Kun László korhely-uralmát a paraszt sinyli meg első sorban és igavonó barmok hijján, maga kénytelen a kétkerekű taligát vonni és a Németujvári bárók, a Csák Máték, a Hunt- Pázmánok rabló hadjáratai, fosztogatásai szintén a jobbágy-népet teszik első sorban földönfutóvá. Megkapó erővel, drámai mozgalmassággal festi Benedek e harcokat, e küzdelmeket és szivünket, lelkünket fájdalom fogja el a szegény nép e sanyargattatásának láttán és meg nem szűnő jajkiáltásának hallatán. Ez érdekes, szomorú, de költői jelenetekben oly gazdag korszak leírásában, a maga teljes fényében megnyilatkozik Benedek stilművészete, mely minden árnyalathoz, minden hangulathoz megtalálja a legszinezőbb, a legjellemzőbb kifejezést. A szines mű melléklettel és számos szép képpel díszített füzetnek ára 30 kr. egyház. A kormány és a katholikus autonomia. A »Magyar Állam« közli annak az emlékiratnak fontosabb részleteit, a melylyel a kormány a kath. autonomia dolgában elfoglalt álláspontját kifejti. Az emlékirat azt fejtegeti, hogy miután közjogi és történeti alakulások folytán a katholikus egyház bizonyos dolgokban szorosan összeforrott az állami élettel, a kath. egyház és az állam viszonya nem tekinthető olyannak, mint van az állam s a többi egyházak között. Miután a kath. egyháznak Magyarországon többféle, törvény által biztosított kiváltságai vannak, ennélfogva az állam kell, hogy több s közvetlen befolyással is bírjon a kath. egyház ügyeire, mint más egyházaknál. Ezért a kormány kívánja, hogy a katholikus célokra rendelt alapokat ő kezelhesse. A kormány a maga álláspontját ebben foglalja össze: A főkegyúri jog gyakorlása körül a vezetés az eddigi terjedelemben az apostoli királyt és a törvény korlátai közt a felelős kormányt illeti, míg az autonomia jussa a közreműködés. E közreműködés érvényesülhet: 1. a személyi kinevezéseknél votum consultativum alakjában, a mennyiben a kormány hajlandó a királyi adományozástól függő egyházi javadalmak betöltésénél az autonomia kijelölendő közegeit meghallgatni; de a hármas kijelölést nem fogadja el 2. Érvényesülhet a közreműködés a vallás- és tanulmányi alapnál, az ellenőrzés gyakorlásában s az évi előirányzatok megállapítása és miként felhasználása körül. A kormány tehát ez alapokat kezéből kibocsátani nem hajlandó, mert ezek nem magánjogi úton létesült alapítványok, hanem létesülésök első idejétől kezdve közjogi vonatkozással bírtak s a főkegyúrral, mint államfővel állottak közvetlen összeköttetésben. Az alapok közül, melyekre az autonomia ellenőrzési jogát kiterjeszthetőnek látja, kire-