Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-24 / 30. szám

EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. Szerkesztősig: JLX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiad4)-hivatal : Hornyáns»ky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és lap tulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr ; egész évre: 9 frt. Egyes szám ára ÜO Jer. Keresztyénség1

és szoeiálizmus. Régi igazság az, hogy a nyugoti nagy politikai vagy társadalmi, sőt tudományos mozgalmak is egypár decenniummal később érnek el hozzánk, de biztosan elérnek, hogy itt nálunk azután megálljanak kelet felé való útjokban. Ezzel az igazsággal testvér az a másik, hogy mindezen eszmeáramlatok nálunk egészen speciális kialakulást nyernek. A mi reformációnk más volt mint a nyugati, a mi szabadságharcaink nem kevésbbé. Most a nyugati nagy társadalmi mozgalmak utolsója, a szoeiálizmus, vett nálunk szállást s alakult ki egy speciális valamivé: az agrár szocializmussá. + Hogy ez a kérdés mennyire eleven kérdés, bárhogy szeretnék is másként tüntetni fel a dolgot sokan, mufatj 9J cLZ cl sok kiontott vér, mely miatta hullott, mutatj a a törvényhozás gyors igyekvése, melylyel a mezei munkások számára sietett törvényeket alkotni. Mutatja egyesek törekvése, kik, mint pl. József főherceg proprio motii igyekeznek elejét venni e tagadhatatlanul nagy bajnak. Hogy a katonaságot ezt a közélettől majdnem hermetice elzárt testületet olyan szorgalmasan desinficiálják, s a hadi fegyelem minden asseptikus hatalmát mozgósítják a fertőzés ellen, szintén azt bizonyítja, hogy ez a kérdés nagyon eleven kérdés. A protestáns egyházak közül nem egy híveiben megfogyatkozott bizonyít még mellettünk. S mégis midőn e kérdést Lapunk felvetette, voltak, kik azt mondták nem aktuális; voltak, kik azt mondták, mit féltek kicsinyhitűek: Deus expecliet. Örvendek azonban, hogy a mult napokban a magyar protestáns egyház egyik oszlopos embere, a tiszai evang. Egyházkerület felügyelője, rámutatott erre a kérdésre, mint olyanra, melylyel már nem a jövőben, de a jelenben számolni kell, s mint a melylyel egyedül a keresztyén eszméktől áthatott állam fog leszámolni tudni csak. Mi is az a szoeiálizmus voltaképen ? Erre a kérdésre a felelet eléggé nehéz, mert a szoeiálizmus sokféle árnyalata mind más és más meghatározását adja önmagának, s azt mint leghelyesebbet körömszakadtig védelmezi. Anarchista, communista, szociáldemokrata független szociálista, ugyanilyen anarchista, forradalmi ós békességes irányzatú, mind-mind a maga definitióját tartja egyedül igaznak. Hozzá véve ehhez még a mit tudós és nem tudós ellenfeleik vagy barátaik róluk Összeírtak, bizony nehéz eligazodni felettök. Nekem Todt meghatározása látszik legjobbnak. Todt szerint a szoeiálizmus nem egyéb: mint bizonyos osztályoknak elégedetlensége a létező állapotokkal, mint a melyek a lelkükben élő ideálnak nem. felelnek meg. A létező állapotokkal való elégedetlenség a közös jegye, mindenféle szociálista pártnak. De van még egy közős jegyük, a mit hogy Todt fel nem vett meghatározásába, az annak hiánya t, i., hogy ez az elégedetlenség materialis természetű. S a megszüntetésére irányzott törekvés vagyis a szoeiálizmus célja sem irányul másra, mint bizonyos anyagi birás elérésére. Közössé tenni a magántulajdont és a szerszámokat, egyenlő anyagi használatot (jövedelmet) biztosítani mindenki számára, ez a szoeiálizmus ideálja, A mi ebben akadályozza, az ellensége, legyen az politikai institutió, államhatalom, nagy tőke, vagy keresztyén egyház. A keresztyénség alaptótele: a világ bűnös volta, mondjuk rossz volta összeesik a szocializmus alapgondolatával. Törekvése a létező bűn kiküszöbölésére, a meglevő rossz megszüntetésére az újjászületés által egyezik amannak céljával. Hogy esik hát mégis, hogy a szoeiálizmus bármint palástolgatja is, olyan nagy ellen-