Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-03 / 27. szám

síkja a kiontott vérözöntől. A kisértet pedig él tovább és kisért rémületére egyháznak és államnak egyaránt. Ha egy-egy merészebb néző egy pillanatra ki is nyitja szemeit, a homályban szétfolyó, a sötétben bizonytalan alakú, sejtelmes nagyságú, temérdek kísértettől megriadva nem tud egyebet, mint rémeset kiáltani, s mi e kiáltástól megriadva folytatjuk tovább a behunyt szemek politikáját. Hátha elmegy magától is? Az pedig csak nem megy el, hanem kisért tovább álmatlan éjjekkel, politikust, nemzetgazdát, moralistát, burzsoát, papot, kis- és nagybirtokost egyaránt. .Mondjam-e, hogy ez a kisértet, melytől épen a mi legragyogóbb nyári napjaink sötétülnek el, a szociálizmus. A szociálizmus, melyről barátai és ellenségei annyi különös dolgot tudnak beszélni, és melyről nálunk annyi zagyva fogalom van közforgalomban. Az ev. ref. egyház nem hisz kísértetekben. Eddig nem is beszélt róla. Tudtommal legalább behtóbban nem. De ez a szociálizmus valahogyan igen is reális kisértetnek mutatta magát, s itt-ott a hol hozzá vágtak a mi egyházunk híveinek vércseppjei maradtak utánna. S a hol mutogatta magát ott a mi egyházunk falait bontotta meg annak eresztékeit recsegteti. Bárhogy ítéljünk is jelenségei felett egy bizonyos, hogy van. S úgy mutatja magát mint hatalom, melylyel számolni kell. A németországi protestantismus is megbánta, hogy későn kezdett foglalkozni vele. Tanuljunk egyszer a mások kárán. Mert ebben a harcban a jövendő harcában, mely hasonlatos lészen az apokalipsis világdöntő harcaihoz, nekünk sok tanulságra lesz szükségünk. Ezekben a harcokban mi is vagy az egyik vagy a másik oldalon, de ott leszünk. A szegény Sahib történetének a morálja végtelenül fontos a mi jövendő életünkre nézve. Mert mi kezünkben tartjuk a teljes Isten igéjét az egész Szentírást, melytől minden kisértet távozik. De vájjon tartjuk-e? Hadd maradjon feleletlen ez a kérdés. Az az egy azonban bizonyos, hogy a kisértet nem szereti a fényt és a vele szembenéző tudományt. Vagy menekül előle, vagy szertefoszlik tőle. Vegyük elő ezt az Istentől nekünk adatott világosságot, tanuljuk meg annak fényénél a jövendő kérdéseinek lényegét, Ha kisértet csupán az első fénysugárra távozni fog, Ha ellenség az egyetlen fegyver ellene a tudás, melyet büszkén vél monopolizálhatni. Ha talán a haragvó Istennek bűnbánatra hivó erős szózata megtudjuk a mi istenünktől származik-e? De látnunk kell de be kell világítanunk az evangélium égi fényével mélységeibe, ha azt nem akarjuk, hogy a félelem megemészszen, hunyott szem örvénybe vezessen, tudatlanság elveszítsen Isten ítélete készületlen érjen. Fogjon hozzá a protestáns papság a szociálizmus megismeréséhez, hogy a mikor szembe kerül vele, pedig ennek nem tudhatja »sem idejét, sem óráját <r, minden egyház falán ott függjön a sibboleth, mely kísértetet riaszt; minden lélekben ott legyen a fény, mely a sötétség lakóit megemészti. Mindenekfelett pedig »szorítsa a szivéhez mint egy pecsétet, tegye a karjára mint egy bélyeget az Isten igéjét®: mert erős lehet a kisértet és hatalmas a sötétség, mint a halál s kemény mint a koporsó; de a fény a mi Urunk a Jézus Krisztus az erősebb és hatalmasabb minden lelkeknél, szellemeknél és hatalmasságoknál ós neki adatott egyedül csak neki hatalom mennyen és fölelön. Gergely Antal. Az ev. ref. egyház egyházi és iskolai adózása reformjához. (Folytatás és vége.) De különben is az egyházi törvények 247. §-ának azon intentiója, hogy az egyháztagoknak esetleg létező terhei az egyházi adó megállapításánál is kellő figyelembe vétessenek, már az által lehetőleg érvényesül, hogy az állami törzsadók jelesül a fölei- ós házbirtok után esedékes átalános jövedelmi pótadó megszabásánál a kimutatott zálogjogos ádósságok kamatai és óvjáraclókai leszámíttatnak. Továbbá, habár a 100 forintnál nagyobb állami adóval megrótt egyházközségi tagok a rendezett tanácsú a törvényhatósági joggal bíró s a sz. kir. városok kivételével nem helyben a polgárközsógi elöljáróságnál, hanem az illető kir. adóhivataloknál teljesítik fizetéseiket, s adójuk is ott van előírva és elszámolva, annak mennyisége a községi elöljáróságoknál is nyilvántartatik az ott fizetendő községi adó miatt, s így az összes állami egyenes adók évi főösszege, valamint az azokra vonatkozó le- és hozzáírások is helyben a községi elöljáróságoknál megtudhatók. Habár tehát az állami egyenes adók óvenkint újra kivetendők is az egyházi adók évenkénti újra kivetéséről s az előírási munka szaporulatával azért nem lehet alaposan panaszkodni mert az újra kivetés tulajdonképen nem újabb leszámításokból, hanem csak az előző évi kive-